Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1924-08-20 / 16. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 Popper Mór ó$ Lipót Részvénytársaság, Budapest, X. Kőbánya Telefon: Ajánlja kiváló borait a budapesti és kör- Telefon: József 59—78 nyékbeli vendéglősök szives figyelmébe József 59—78 MI ÚJSÁG? Értesítés Lapunk augusztus hó elsején pest IX. Viola-uíca 3. s^úsn alatt levő uj helyiségeibe költözött. Kérünk tehát mindennemű közleményt ezentúl ezen cimre irányítani. Vendéglősök Lapja szerk. és kiadóhivatala. A legújabb magyar bortörvény. A lényegesen megváltozott külkereskedelmi viszonyok parancsoló szükséggé tették az eddig érvényben volt, 1908. XLVII. t. c. alapos revízióját. Így született meg a szőlősgazdák és a borkereskedők bevonásával az 1924. IX. t. c. „a bor előállításának kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról“, mely a napokban lépett életbe. Ezt a törvényt, valamint a hozzátartozó végrehajtási rendeletet, szakszerű kommentárral látta el dr. Drucker Jenő, az orsz. borvizsgáló bizottság elnöke és a földmivelésügyi kormánynak indokolásával együtt bocsátja a nyilvánosság elé. Ha a most megjelent uj törvénynek ismerete a legszélesebb körökben el fog terjedni, igy ettől magyar borgazdaságunk erőteljes fejlődését és termelőink versenyképességét külföldön remélhetjük. A könyv a Pátria irodalmi vállalat és nyomdai rt. kiadásában jelenik meg. Ára 35.000 korona. A főváros urainak figyelmébe. Csöndben, titokban, szép kis pénzhabzsoló szörnyeteggé nőtte ki magát a hajdan oly szerény bejelentő-lap : azt írja lapunknak egy Budapesten átutazó magyar, hogy szállodájában négy ilyen lapocskát kellett kitöltenie s mindegyikért 6000 koronát fizetett. Összesen 24.000-et. És a 24.000 után még húsz százalék szállodai és három százalék forgalmi adót is le kellett szúrnia. És miért mindezt? Mert a hatóság tudni óhajtja a vendég személyi adatait, a szemöldök színétől kezdve a vallásfelekezetig. Külföldön már alig van hely, ahol ilyen „idegenforgalom-fellendítő“ eszközöket alkalmaznak, de jól van, nem szólunk a kíváncsiság ellen. Azt azonban mégis szeretnők tudni, miért kell a hatóság adminisztratív kíváncsiságát a vendégnek megfizetni? És miért kelj luxusadóval tetézni ezt a luxuskiváncsi- ságot ? És miért mindezen felül még a forgalmi adó ? Talán csak azért, hogy bebizonyítsanak valamit, amit eddig is nagyon jól tudtunk: azt, hogy minálunk egymásraspékelt adókkal oly kitünően tudják megbántani a közönséget, mint talán sehol a világon? Tegyük étlapunkat változatossá. Brillat Savarin mesterségének — pardon : művészetének utódai, a franci» szakácsok szaklapjaikban valóságos kis ankétot tartanak arról a kérdésről: hogy lehetne a modern konyhát még változatosabbá tenni? A fölmerült eszmék során élénk figyelmet keltett egy előkelő hotel konyhafőnökének cikke, amely felhívja kollégái figyelmét egy olyan területre, amelyet az európai szakácsmüvészet eddig nagyon elhanyagolt. — Európán kívül — írja az ötletes konyhafőnök —mindenütt nagy szerepet játszik a menük összeállításában a hüllő- és rovarvilág. Mi érthetetlen konzervativizmussal és előítélettel viseltetünk a természet ez ajándékával szemben. Egyiptomban például egyik legelső delikatesz a sáskacomb. Amikor ezt a kedive ebédjén egy angol vendég idegenkedve fogadta, benszülött szomszédja megjegyezte: — Önök megeszik a békacombot, az osztrigát, a rákot, a csigát, — Hát az különb ? — Kelet úri asztalainak egyik csemegéje a pók; Brazíliában rajonganak az óriás fehér hangyákért; Mexikóban a háziasszonyok Ízletesen tudják elkészíteni a hernyót és pillangót, amiket szívből kívánunk kedves egészségükre. Idézi a cikkíró a régi görögöket, akik Athénben az ünnepi lakomákat tücsöklevessel kezdték. S hivatkozik Dr. Tutelinre, a kitűnő világjáró tudósra, aki a cserebogárért lelkesedik, amelynek elkészítési receptjét az ázsiai szigetekről hozta és azóta is állandóan szerepelteti az étlapján. — Fogalma sincs arról, hogy mi a jó, kiált föl útleírásában a jeles tudós — aki még nem evett cserebogarat! . . . Részünkről bizonyára inkább lemondunk arról, hogy megismerjük az eledelek között az ideális jót, ha erre csak a cserebogár élvezése árán juthatunk. Azt hisszük, hogy a francia világutazó, Harm at visz * I 44* legtisztább és legjobb ásványvíz I. Gellért-rakpart l. — Telefon : József 112-59 I l/DTCTlS ¥ "f\ C* I 7T\ T’T'7 SZENT LUKÁCS FÜRDŐ, BUDAPEST I iVlVlo 1 HLl iioVHnl ¥ V \L Hl. Zsigmond-u. 25-27. Telefon: 43-90
