Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1924-08-05 / 15. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA SALZER J. Telefon: J. 101—30 (fO(Ja. és raktár! Alapítási év 1887 Budapest, IV. Ferenc József-rakpart 15. Gyártelep: VI., Lehel-utca 9. szám. — Gyárt: Pecsenyediszek, halpapirok, tortapapirok, süteményhüvelyek, modern szervirozáshoz papírszalvéták és papirabroszokat. — SALZER J. Budapest, Ferencz József-rakpart 15 Kétezer éves mulasztás nyolc szakaszban Az u) fogadóstörvény jogászi megvilágítása. A római Ostériáktól a Hungária szállóig Az uj fogadóstörvény, az 1924 évi XIII. tövénycikk, amint ismeretes, 8 szakaszban szabályozza újra a vendégfogadók és szállodák felelősségét, és az elszállásoláson aiapuió és kapcsolatos követeléseinek biztosítását. A nagy érdeklődést keltett uj törvény nagy hatásáról, következményeiről és népszerű jogi magyarázatáról a Vendéglősök Lapja megkérdezett egy kitűnő hírnevű, speciálista jogtanácsost. Dr. Dóczi Sándor, a kereskedelmi és ipari jognak ez a jeles ismerője igy nyilatkozott lapunk számára : — Kétezer esztendő mulasztását teszi jóvá ez a nyolcszakaszos uj törvény, amelyet az uj fogadóstörvény elnevezés alatt ismert meg a közvélemény. Elképzelhető hát, mennyire szükséges volt és minő hézagpótló, és minő lehetetlen helyzeteket szüntet meg. — Még ezelőtt három hónappal is a modern magyar szállodák és fogadók ügyes-bajos dolgaiban olyan törvények alapján kellett eljárniok a bíróságoknak, amelyek szinte kétezer esztendősek, hiszen a régi római jogból átvett jogelvek és jogszokások dirigáltak. Még rágondolni is szörnyű, minő ellentétbe kerülhetett a vendéglők és fogadók hátrányára a kétezer év előtti jogelv — a mai modern peres ügyekben, amelyek bizony összehasonlíthatatlanul más viszonyok közt kerekedtek, mint kétezer év előtt talán a római Via Appia utszéli fogadóiban. — Az az egy igy is bizonyos, hogy a magyar törvényhozás az iparijog rendezésében nem vádolható meg elhamarkodással, sem túlzott gyorsasággal amiatt, hogy kétezer esztendő múltán végre mozdult egyet. — Egyébként ez a törvény is élénken illusztrálja azt a régi igazságot, hogy egységes magyar polgári törvénykönyv elkészítése teljességgel halaszthatatlan feladat. Az uj fogadóstörvény, bár okvetlen hézagpótló, csak kiszakított rész a tennivalókból és a megjavitandókból, és a legnagyobb elismerést érdemli a fogadós és szállodai szakma, hogy illetékes helyeken érvényesített nagy befolyásával kivívta az uj törvényt. Mert végeredményében ez a törvény nemcsak a fogadósiparra jó, hanem az egész ipari törvénykezés modernné tételét indította meg, lavinát gördített le kétezer év szakadékainak a betemetésére, amelyek a régi világ jogelvei és a modern iparűzés között egyre veszedelmesebben tántongtak. — A régi elvek nagy károkat okoztak a szállodai iparnak. A vendégfogadók kivédhetetlen hátrányban voltak a régi elvek alapján a rosszakarattal szemben, — megbízhatatlan elemek számára valósággal uj exisztencia volt a régi jogelvek kihasználása a fogadókkal szemben, egymást érték a hamis kártérítési követelések, szállodai hitelcsalások, — az uj törvény ezeknek mind egyszerre véget vetett. — Megmaradt általános elvnek, hogy a vendégfogadók tulajdonosai felelősek a fogadókba bejutott tárgyakért, de a modern életnek megfelelő könnyítésekkel és változtatásokkal. Helyes az is, hogy szabályozza az uj törvény azt a fogalmat, mi hát „az üzletbe bevitt ingóságu amelyért felelős a fogadós. Viszont van a törvényben olyan rendelkezés, amely okvetlen további változtatások tárgya lesz. Az elmélet és a gyakorlat ugyanis nem egyforma helyesléssel fogadja azt, hogy a törvény mintegy maximálja a kártérítési felelősséget. Különösen az itt átutazó külföldiek és a más jogelvekhez szokott idegenek fogják nehezményezni ezt a felfogást. — Nagyon helyes és modern újítás, hogy a fogadós ezentúl csak a letétbe helyezett drágaságokért felelős, még pedig maximálás nélkül. — Rendkívül érdekes, hogy ez a kicsi, 8 szakaszos törvény a szállodák zálogolási és visszatartási jogát is szabályozza, mégpedig a károk tekintetében is, — amelyekből eddig a legnagyobb viták és pörök kerekedtek. Ha minden egyes iparág megkapja a maga hasonló, modern törvényét, meglesz az ipari jogbiztonság is és ebben úttörő érdeme van a szállodai iparnak. Az érdekes jogászi megvilágításban bizonyára az egész szakma előtt igen nagy fontosságú lesz az uj törvény még ott is, ahol a régi törvénykezési elvek eddig nem okoztak érezhetőbb károkat. Budapesten a Bristol szállodának voltak legutóbb igen érdekes kártérítési pőréi, továbbá két nagy körúti szállónak, és a pörök bizony sokkal kedvezőbben végződtek volna az igazukat “Hirschfeld Dániel és Da bornagykereskedőkí"" Központi irodák és városi pincék: Budapest, V_II., Dohány-utca 71. (Bejárat a Szövetség-utcából) Állandó raktár mindenfajta kitűnő uj és ó borokból. Borpincék: Kiskőrös—Budafok, Kossuth Lajos*u 66
