Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)

1923-02-20 / 4. szám

\ ÉNBÉ9L0S0K LAPJA i • • «• Salgó Testvérek Részvénytársaság bornagy kereskedők - szeszárugyár Budapest-Kőbánya. Központi irodák, gyártelep és borpíncik: X. Kor ponti i-utca lö-18. az. Teleftrn: J. Sí>~03. Sürgönyeim : Salgó ék sitják meg. Aminek a következményé az, hogy a gáiic ára ma kicsinyben 400 korona körűi mo­zog, de vagon tétel sem igen kapható 360 koro­nás ár alatt. > >. . Mivel hivatalosan a memorandumról nem esik j szó, nem tudhatjuk, hogy a magyar kormánynak mi a véleménye a magyar bor sorsáról, csak azt sejtjük, hogy bortermelésünk bele fog pusztulni, ha a mai állapotokra segítség nem érkezik. Egy­szer már foglalkoztunk azzal, hogy a silány bo­rok mesterséges javításának —- magyarul borhami- ■ sitásnak törvényes megtürése nem elég, sőt káros és most is az a véleményünk, hogy ebben a kérdésben sem az ankétek, sem a rendeletek nem segítenek. Ide először sürgős pénzbeli segít­ség kell, másrészt pedig legalább is olyan meg­értő külkereskedelmi politika, mint amennyit a kivitt tojás, lovak, disznók és marhák pártfogá­sában tanúsítanak. Nem értjük a pénzügyminiszter merev elzár- kózottságát sem, ha meggondoljuk, hogy míg az 550-szeresére drágult Hszt gabonáját mentesítette a termelési adó alól, addig a 150-szeresére drá­gult bortól ezt a kedvezményt megvonja. Igaz, hogy a drágaság világjelenség és a le­győzött államok pénzével valóságos játékot üz a küi- és belföldi bankárvilág. Mégis emlékeznünk kell arra, hogy a hivatalos helyek egyszer a sikereket, egyszer a tőzsdét, máskor a kivitel' okozta a drágaságért, most ismét a kivitelhez nyúlt és soha nem tudta megfékezni azt a drága­ságot, amelynek önmaga is növelője lett. Sajátos jelenség az, hogy mig a pénzszűke elő­idézésére és fenntartására irányuló hivatalos pénz­ügyi politika a bankjegyforgalom csökkentését vallja prograrnmjának, addig a kiviteli ügyletek fokozásá­ban rejlő drágasági hullámokat nem akarja észre­venni és mig ez utóbbit fokozza, vele együtt nö­veli a kisipar, a kiskereskedelem és vele a fo­gyasztók százezreinek katasztrofális nyomorát s a szemlélő előtt olybá tűnik fel, mintha ebben az országban az általános népjólét dokumentálására elegendő lenne az a gazdasági előny, amelyben a mezőgazdasági termelés az árakat minden más paritás fölé messze túlhajtotta. Nem merjük elgondolni azt, hogy a sokféle pénzügyi politika közül melyik lenne a jobb a nagy tömegek számára, de a bürokratikus fel­fogás a legrosszabb, különösen akkor, ha annak reprezentánsát az uralkodó politika va'ameiy irány­ban lekötötte volna és nem szívesen látjuk nagy­beteg országunk ágyánál az orvosí” konzi 1 iumot, csak azt az egyet tudjuk, hogy nem megy jó! valami, mert néhány ember, egy-egy osztály dús­kál a vagyonban és jólétben és az emberek milliói nyomorognak. Ennek az országnak alig van ipara, de van földje és mégis az a cikk olcsóbb, amit idegenből veszünk és az drágább, ami itthon terem; ennek a siró-neveiségig keserű komikumnak lehet miniszteri magyarázata, — ami nem e'ég ugyan, de kell lenni miniszteri gyógyszerének is, ami nem volt, de meg kell jönnie az államhatalomba vetett hit, a neki járó erő és tekintély megóvása érdekében. Meghívó. A Főpincérek Országos Egyesülete 1923. évi február hó 27-én délután 3 órakor a Budapesti Ügyvédi Kör helyiségeiben (V., Szemere-utca 10. sz.) tartja II-ik évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület t. tagjait ezennel tisztelet­tel meghívjuk. Dr. Hegyi Gyula s. k. Hajdú Vilmos s. k. ügyvezető titkár. elnök. Napirend: 1. Évi jelentés. 2. A zárszámadás előterjesztése és a f^Jmeutvény megadása. 3. A költségelőirányzat jóváhagyása. 4. A tisztikar és választmány lemondása. 5. Az uj tisztikar és választmány megválasztása: 6. Az alapszabályok módosítása. 7 Esetleges indítványok. Figyelmeztetés! A Főpincérek Országos Egyesülete alapszabályainak 10. §-a értelmében: „A szavazati jog, nemkülönben a cselekvő és szenvedő választójog csakis az egyesület rendes tagjait illeti meg, ezeket is csak akkor, ha tagdijhátralákuk nincs." A 38. § értelmében: ,,A közgyülé.s napirendjére ki" tűzött tárgysorozaton kívül csak azok az indítványok tárgyalhatok, melyek az elnökségnek legalább hét nap­pal a közgyűlés előtt írásban bejelentettek.“ Az elnökség. A közgvülést esti 8 órai kezdettel a Budapesti | Ügyvédi Kör helyiségeiben íársasvacsora követi, reggelig tartó táncvlgalommal, melyre a tisztelt tagokat nagyrabecsült családtagjaikkal együtt szives tisztelettel meghívja az Elnökség. Hirschfeld Dániel és fia bornagykereskedők Aranyéremmel kitüntetve. Telefon: 163-18. Központi irodák: Budapest, V., Erzsébet-tór 16. Borpincék: Kiskőrös -Budafok. Városi pincék: Budapest, VII., Dohány-utca 71. (Bejárat a Szövetség-utcából) Állandó raktár mindenfajta kitűnő uj és óborokból.

Next

/
Thumbnails
Contents