Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-04-20 / 8. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA Szenzációs találmány! TELEFON; József 36-67 HORDÓUJDONSAG! Világszabadalom! TELEFON: Józse' 36-07 A feltaláló: Radő Sándor, Budapest, IX., Ullői-ut 55. szám. A PATENT HORDÓZÁR használata mellett nem kell többé dugó, megszűnik a hordók megfúrása, a szájdong&k sérülése, eltöréee, átvételekhez nem kell zsákokban garmadaszám fadugókat, szerszámokat, pecsétviaszkot, lömitőrongyokat 8tb. cipelni, hanem egy kis »Patent Werthelm-kulcsot“ a zsebben, mert minden hordó egy pillanat alatt légmentesen elzárható vagy kinyitható Kész hordók, újak és használtak minden nagyságban és mennyiségben a legkiválóbb minőségben raktáron vannak. _______ deté től az átruházásig terjedő időre a hivatkozott p. ü. min. utasitás 71. §-ának értelmében, termé- j szetesen egyúttal le is fizetve a megfelelő összegű j általános forgalmi adót. i Az egyetemleges felelősségre és a büntető követ- j kezményekre való tekintettel nem lehet eléggé ajánlani a szerződő feleknek, hogy bejelentési kötelezettségüknek pontosan tegyenek eleget, az általános forgalmi adó lerovását igazoló iratokat (forgalmi adókönyv, átalányozási határozat, közpénztári nyugta) a vállalat megvásárlója az üzleti helyiségben gondosan őrizze meg és pontosan teljesítse az általános forgalmi adó folytatólagos lerovását, egyelőre a jogelőde részére megállapított módozatok szerint a m. kir. adóügyi útmutató- és ellenőrzőhivatal (vidéken a m. kir. pénzügyigazgatóság) döntésének bekövetkeztéig. Iparunk az árumintavásáron. A junius 17. és 26 ika között megtartandó budapesti nagy árumintavásár iránt már eddig is szokatlan nagy érdeklődés nyilvánult meg. Érdekes jelenség, hogy a kamara felhívására, alig nyolc napon belül,, több mint hatszáz cég jelentkezett a vásárra. A cégek között a szakmák legelőkelőbb képviselői jelentkeztek és különösen a feldolgozóipar részéről mutatkozik erős érdeklődés. így például a magyar konzervipar, amely az utóbbi években tudvalevőleg hatalmas fejlődést ért el, majdnem teljes egészében résztvesz a vásáron, A nagy konzervgyárakon kivül azonban jelentkeztek a kis konzervtelepek is, amelyek a konzerveket saját szabadalmuk szerint gyártják. Ezek a teíepek a kiállításon egyrészt szabadalmuk iránt akarják a külföld érdeklődését felhívni, másrészt pedig exportkiállitásaikat akarják megjavítani. A kisiparosok is majdnem kivétel nélkül résztvesznek a vásáron és érdekes, hogy egyes ipartestületek, mint például a lakatos ipartestület, nem egyes cégekkel, hanem testületileg jelennek meg az árumintavásáron. A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége szintén a leghathatósabb támogatását helyezte kilátásba. Az a mi véleményünk, hogy a vendéglősiparnak is meg kellene jelennie valaminő formában az árumintavásáron. Az eddigi vásárokon csudálkozva láttunk magyar cégek kiállításában bécsi diszmütárgyakat, az idegen gyárak nadrággombjaitól kezdve azok gépeit ismertető sátrakat, vagyis az idegen toliakkal való hivalkodást, tehát felmerül a kérdés, hogy a magyarság nem tud a saját iparából egy mintavásárt megrendezni ? Más kérdés az, hogy a vendéglősipar milyen formában jelenjék meg a vásáron. Iparunk minden egyes szerszámát, eszközét, anyagát más iparág állítja elő, tehát csupán az iparűzés folyamatát lehetne bemutatni, amit annál kevésbé szabad elmulasztani, mert már igen magas helyekről hangzott el ellenünk az a vád, hogy nem érdemeltük meg, hanem csak úgy könyörögtük ki a képesítéshez kötést, mert a vendéglősipar nem kézműipar-természetű. Szakmánk legelső művelői törjék a fejüket rajta, hogy miképen lehetne jelen a vendéglős- ség az árumintavásáron, mi volna az a külső forma, amelyben elhelyezkednénk ottan ? Szerintünk ez nem is volna valami nehéz, mert akár egy magyaros csárdamotivum is alkalmas külső volna. A berendezési és dekorativ munka költségei az ipartestület gyűjtésében lennének fedezhetők és a kölcsönfelszere- lés is előteremthető volna. Helyről nem kellene gondoskodni, mert az van elegendő. Az árumintavásáron hatalmas terület több asztallal és székekkel állott a sörgyárosok és borkereskedők sátrai között az alkalmi vendéglős rendelkezésére. Az ismert dolog, hogy a mintavásár büffé- bérlete jó, sőt busás nyereségű üzlet volt, több százezer korona haszonnal járt. Ennek az üzletnek a hasznát Kaszab körúti csemegekereskedő aratta le, s miután e lap hasábjain kifogásoltuk az ő vendéglősdi játékát, tavaly már nem ő, hanem egy vendéglősné volt a szerződésben szereplő fél, de a haszonban mégis Kaszabbal kellett osztoznia. Ha a vendéglős ipartestület lépéseket tenne az árumintavásár megrendezőinél és bejelentené a részvételét, egyben a büffé bérletét magának kérné és annak területén ütné fel a sátrát — egyszerre két ügyet intézhetne el: a részvétel kérdését és a költségek biztosítását. Rokkant SALZER J. Telefon: J. 101-80. Irodä ŐS Fflktár! Alapítási év 1887. Budapest, IV., Ferenc Józseí-rakpart 15. sz. Gyártelep: VI., Lehel-utca 9. szám. Gyárt: Pecsenyediszek, halpapirok, tortapapirok, süteményhüvelyek, modern szervirozáshoz papirszalvetták és papirabroszokat. SALZER J. Budapest, Ferencz József-rakpart 15.
