Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)

1922-04-05 / 7. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 Konkoly Theg városi mmTflpmeése BUDHPeSC, OH., HüülnSSy-CéR 7. CEIiEFOri: 9özseí 124 — 69. te Gábor bornagykereskedő Budapest és környékbeli vendéglősöknek ajánlja napi áron kitűnő fajborait, o-o-o-o városban ismertünk egy nyugalomba vonult szatócsot, aki a kofának 25 forintot adott köl­csön és ennek fejében minden nap megjelent a piacon és beszedett egy tojást kamatul, mind­addig, mig nem kapta 25 forintját. Ma még en­nél is rosszabb helyzetben van az, aki hitelre szorul, de nemcsak a kofa, hanem a milliomos iparos, kereskedő is. Kereskedő, akinek hitel- képessége kétségtelen, havi öt százalék cassa- scontot fizet, ami magában 60 százalék s tu­dunk magántőkést, aki egy millió koronáért két 1 hónapra 200.000 korona kamatot szed: ennyire ] nem funkcionál a hitelélet. De kérdezzük, lehet-e í elképzelni nagyobb drágitó tényezőt, mint az I ilyen uzsorahitelt ? Aki kénytelen igénybevenni, csak azzal a szándékkal teszi, hogy megfelelő áremeléssel meg is fogja keresni. S ilyen viszo­nyok kézött olvassuk Popovits Sándor nyilat­kozatát, hogy a jegybank ezúttal sem emeli a kamatlábat! Mi köze ma már a közgazdasági életnek a jegyintézet kamatlábához? Kit érde­kel az, hogy a hivatalos kamatláb 5—6 vagy 7 százalék ? A pénzintézetek megkapják ugyan ezen a kamaton hitelszükségletüket, amelynek 90 százaléka azonban saját iparvállalataik ellá­tására és valutavásárlásra kell, a kívül álló ipar és kereskedelem azonban méltányos hitel­ben alig részesül. Az osztrák jegybank ugyan­ilyen bajokon aként próbái segíteni, hogy köz­vetlenül minden megbízható iparosnak és keres­kedőnek nyújt nagyobb hitelt. így is nagy ott is a pénzszűke, mert a drágulással a pénzesz­közök nem tartanak lépést. De mi lesz nálunk, ha a hitelélet fejlesztésének útjára nem lépünk s a folytonos dráguláshoz képest pénzeszkö­zeink mindinkább kisebbek és kisebb forgalom lebonyolítására képesek ? Nem következhet be más, minthogy : a hiteluzsora még jobban meg­drágít mindent és visszahat annyira az egész termelésre, hogy a megcsökkent termelésben a legveszedelmesebb árdrágító tényező jelentke­zik : széles néprétegeknek nem jut belőle a leg­elemibb szükséglet. * Érdekes azon számítás betekintése is, ahol a sütőipar hasznának kalkulusával ismerkedhe­tünk meg. A kenyérkérdésről kaptuk és adjuk a követ­kező érdekes megjegyzéseket: Kiszámítják a pékek, hogy a hétkilós kenyér nekik pontosan 234 koronába kerül, kilója tehát 33 koronába. Az árvizsgáló bizottság pedig 26 koronában állapította meg a barna kenyér árát. Veszteség van tehát minden kilón hét korona! Előre keli bocsátani, hogy a magyar liszt, az anyaföld leg­jobb lisztje, két szempontból áll fölötte minden lisztfajtának: először mert sok foszforsavas meszet tartalmaz, vagyis csontképző anyagot, (ezért kevés az angolkóros magyar gyerek) másodszor mert igen sok síkért tartalmaz. A sikér nitrogéntartalmú vérképző anyag, s egyúttal a vizkötő anyag. A rendes magyar lisztből 100 deka 50—60 deka vizet tud felvenni. Ha én tehát 5 kiló lisztet veszek, ahoz 3 kiló vizet adok; ez a tészta tehát voltaképen a két kiló krumplival, élesztővel, köménymaggal és sóval tiz kiló tésztát ad, melyből a sütés után kilenc kiló kenyér marad. Feltéve, hogy a pék­mestereknek a viz nem kerül pénzbe, akkor ime a plajbász szerint 234 koronáért 7 kiló kenyeret kap, tehát egy kiló ára 33 korona. De a nem duplán fogó kréta kalkulációja sze­rint a pékmester ur 234 K-ért kilenc kiló ke­nyeret kap, igy, kilója már csak 26 koronába kerül, tehát már nem is drágább a megállapí­tott árnál. És a pékmester csak nem fizet ön­magának 14 korona sütéspénzt? Csak nem fi­zet valójában 36 koronát barna kenyérlisztért? De nem is ez a lényeges dolog. A hatóság megengedi, hogy öt kiló lisztből hét kiló ke­nyér készüljön, melyhez még hozzájön a krumpli és egyéb alkotórész súlya. A valóság­ban ez másképen van. Tisztelet a kivételnek, sőt lehet, hogy a magyar pékek ezt nem is cselekszik. De ha a liszthez timsót vagy salét­romot adnak, akkor a liszt még több vizet köt Asztalkések javítása, beforrasztások, élesítések, nyelekbe uj pengék forrasztása olcsón és gyorsan készülnek. ~ Valódi francia szakács­kések újból vannak raktáron. Schulek Sándor mükéses Budapest, VII. kér., Király-utca 3. sz. Boschán Károly és Artur borpincéi Kőbánya, Onodi-utca 5« Sürgönyeim: Boschán Kőbánya Régi bevezetett cég — Szolid ki­szolgálás. Állandó nagy választék

Next

/
Thumbnails
Contents