Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-12-05 / 23. szám
4 V Cl\ UCUJLUOUt\ IC Ä TT jF M W lakatos’ raotor'és gépipari részvénytársaság, Budapest. 1 íLil M Takarékfűzhelyek minden kivitelben. Vendéglők és kávéházak részére különleges kivitelben! Gyártelep: VII., Ängol-utca 8-10. Telefon: József 96-74. Iroda és mintaraktár VI. Andrássy-ct 54 Telefon: 22-78 legét megőrző ipar válságban van. A fiatal generáció ne veszítse el kedvét, vigye be az iparba Svájc és a svédek bájos közvetlenségét, a köz őrei pedig engedjék meg a munka lehetőségét. Keszey Vince elnök a gyűlés iránti érdeklődés feletti örömét fejezi ki, a gyűlést megnyitja, az előadókat pedig felkéri az előterjesztések megtételére A jegyzőkönyvet Walter Károly főtitkár vezeti, a hitelesítésre Hits Gyulát és Kittner Mihályt kéri fel. Várady Gyula, a szállodás-szakosztály elnöke előadja, hogy a mai gyűlés a vidéki szállodás kartársaink kezdeményezésére annál szívesebben kéretett egybe, mert mi fővárosi szállodások is szükségét láttuk a tömör fellépésnek. A korábbi nagygyűlésen nem voltak ezen ügyek még napirendre tüzhetők, mert nem érett meg az anyag, viszont időközben olyan fordulatok álltak be, hogy időszerűnek láttuk egybejövetelünket speciálisan szállodai reszortban. Jelentőségteljes körülmény gz is, hogy a vidéki városok a beszállásolás kérdésében a főváros után igazodnak és sajnos, úgy mint itt, ott is a legnagyobb érzéketlenséggel viseltettek ezideig ügyünk iránt, mérhetetlen kárára az iparnak és a köznek egyaránt. Igen fontos momentum volt továbbá a mai egybehivásban az a körülmény, hogy nemzetgyűlésünk ülésezik és együtt találva a kormányhatóság fejeit, náluk eljárandó küldöttségünk szóbelileg is kifejezést adhat az előterjesztéseknek, melyek tárgyát következőkben van szerencsém ismertetni. 1. A beszállásolás kérdése. E körül három év óta már kötetszámba menő felterjesztés és városi beadvány készült annak az állapotnak megszüntetése érdekében, hogy az 1879. évi XXXVI. törvény világos ! rendelkezései ellenére állandósított beszállásolás a szál- ! lodákban szűnjön meg és a beszállásolás terhe terjesz- ; tessék ki a törvény értelmében az összlakosságra, mig j végezetül az eddigi sikertelenségek láttára ez év októberében döntő lépésre határoztuk el magunkat. Értésére adtuk a fővárosnak, hogy ez év végén túl semmi körülmények között szerződést nem kötünk és amennyiben az állandó beszállásolás törvény ellenére meg nem szűnik, 1923 január hó 1-től a beszállásolás összes költségeit a törvény utján fogjuk igényelni. Utalunk még a honvédelmi miniszter ur 9801/1920. évi El. sz. a. kiadott rendeletére, mely magántartozások igénybevételével kívánta rendezni a beszállásolás kérdését és miután ezen, az idevágó törvény szellemének is megfelelő megoldás nem következett, mi képtelenek lévén j további áldozatokra, fent vázolt álláspontra fogunk helyezkedni. Ez az álláspontunk azonban nem meríti ki a kérdés lényegét, mert van itt egy más súlyosabb momentum is, mely a szállók rendeltetését tartja szem előtt, a köz, a város, az ország idegenforgalma, vérkeringése érdekében és azt követeli, hogy a szálló ne j legyen más, mint aminek szánva lett. Eziránt kell eljárnunk kormányunknál, hogy az 1879. évi XXXVI. törvény és előbb idézett rendelet végrehajtassák, hogy a szállók felszabaduljanak. A kereskedelmi miniszter ur ez évi január 16-án hozzánk intézett leiratában elismeri, hogy a szállók hatósági igénybevétele tönkretesz : bennünket, i tehát fel kell oldani a kötöttséget. Amidőn ! tehát kormányhatósági részről is megerősítést nyert j az az állításunk, hogy hivatásunknak nem tehetünkl j eleget, az okok megszűntét célzó és a miniszteri leirat— j ban szükségesnek vélt ankéton, mely ez évi január hó j 27-én tartatott, feltártuk helyzetünket. A sürgősség1, | sajnos, csak az ankét egy behívásában, de nem egyúttal i az orvoslásban is nyilvánult meg. Közel egy év múlott ; el és mi sem történt, de még az enyhülés jelei sem j mutatkoztak. így tovább hagyni a dolgokat, egyenlő j lenne az öngyilkossággal' és miután erre vetemedni i semmi kedvünk, a törvény útjára fogunk térni és ha kell, peres utón érvényesíteni jogainkat. Ez az állapot január hó 1-ével fog bekövetkezni, erről, mikép a fő- 1 várost már értesítettük, felterjesztésben indítványozom i értesíteni a honvédelmi miniszter urat, kinek küldött- ' ségünk szóval is ki fogja fejezni a heiuzet tarthatatlanságát és törvényellenességét. A tárgysorozat 2. pontja a menekültek kérdése, amely 1919 őszén vetődött fel. Az 5'’,o~ig terjedő igénybevétele a szobáknak kontemplálva voit 1919 őszétől 1920 tavaszáig. A felajánlás önkéntes volt, 50°,'o kedvezmény mellett. Az állapot állandósult és 1921 februárjáig állandók maradtak a bérek is, bár azok időközben emeltettek a többi lakóknak. Végre sok után- I járással sikerült múlt év januárjában oly megállapodásra ! jutnunk, hogy a mindenkori bérek felét fizetik' a me- 1 nekiiltek, kik a fűtésnél tavaly azonban azt a kedvezményt élvezték, hogy személyenként 30 koronát fizettek a fűtésért naponta. Ezidén a fűtési anyagoknak a tavalyival szemben beállott sokszoros drágulása következtében ily benificiumot már nem adhatunk, hanem a fűtési százalékot, melyet a hatóság állapított meg, belekalkuláltuk a bérbe és ezeknek felét fizetik a menekültek. Ezek a fizetendő kedvezményes bérek, Saigó Testvérek :: Részvénytársaság bornagykereskedők - szeszárugyár Budapest—Kőbanya. Központi irodák, gyártelep és borpincék: X. Korponai-utea lto-18. sz. Telefon : J. 59~03. Sürgönyeim : Salgóék Bárminő gyártmányú Szűrők javítása Villamos borszivattyuk, pincegazdasági gépek javitása. FRANK és BERüER------ BUDAPEST -----IR ODA: Vili., Bezerédy-utca 3. Telefon : József 74—05. GYÁR : X., Liget-utca 22. szám. Telefon: József 60— 69.
