Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-08-05 / 15. szám
4 I VENDÉGLŐSÖK LÁPJA •mai Pollák Émánuel és Fia ►IBudapest, IV. Koronaherceg>u. 14. Telefonszám: 191. bornagykereskedés •M Wien — Lemberg —Brünn. Pince: Budafok, Dunasor 12. Szállodahiány a fővárosban. Még rövid ideje múlt csak annak, hogy hatósági beavatkozás miatt volt kénytelen néhány szálloda üzemét megszüntetni és ma már rendkívül érezni e téren mutatkozó hiányokat. Hosszú időbe került az is, mig végre »illetékes körék« belátták azt is, hogy a szállodai árak mesterséges és hatósági leszorítása még a ruhák mosatására sem elegendő, renoválásról, pótlásról szó sem lehet és csak nehezen mentek bele az árak emelésébe, az elszállásolások korlátozásába, de csak akkor, midőn néhány szállodás tönkrement már, | vagy üzletét bankoknak adta át. Igen természetes az, hogy ezen hajdan hires iparunk erőszakos megnyomoritása nem volt alkalmas arra, hogy a tőkét szállodavételre vagy építésre csábítgassa és igy apadás mellett, fejlődés hiányában szállodahiány állott elő. Természetesen ezen segíteni nem könnyű feladat, mert ma itt óriási ösz- szegekről volna szó és akkor lehetne csak a dologról beszélni, ha az állam és a főváros egyformán igyekeznének a? vállalkozási szándék jóakaratu, de kézzelfogható támogatásában. A fővárosszerte nagy lakáshiányhoz szorosan hozzátartozik a szállóhiány is. A fővárosban kevés a szálló. Kilenc megszűnt a háború utáni években és ez lényegesen érezteti hatását. Valamennyi nagyobb szálló panaszkodik amiatt, hogy nem tudja lebonyolítani az idegen forgalmat. Az előkelő szállodák kénytelenek naponta átlag 50—60 vendéget elutasítani azzal, hogy nincs szoba. E vendégek csaknem kivétel nélkül külföldiek, akiknek egy része budapesti tartózkodásakor mindig egy és ugyanazon szállodába száll s igy évek óta törzsvendége egyes budapesti szállóknak s most még törzsvendégek részére sem tudnak szobát biztosítani. Ilyen körülmények között az előkelő idegenek! közül számosán másod, sőt harmadrangú szállodákba kényszerülnek, sokan azonban, miután nem kapnak megfelelő szállást, még azzal a kocsival, amivel a pályaudvarról elhajtottak szállót keresni, visz- szamennek a pályaudvarra és a legközelebbi vonattal tovautaznak. Hogy ez mennyire rovására van idegenforgalmunknak, azt felesleges bővebben magyaráznunk. A szállodatulajdonosok azzal indokolják a mai helyzetet, hogy a szállodai szobák kétharmadát olyanok lakják, akik kényszerhelyzetben mentek oda, mert nem jutottak lakáshoz. Ezek a lakók maguk a leggyorsabban szeretnék I elhagyni a szállodai lakást, de nincs hova menniük d ezért kénytelenét gyakori esetben éveken át egyik szállóból a másikba hurcolkodni. Ez a helyzet nem szűnik meg addig, amig a lakáskérdést gyökeresen meg nem oldják, a házépítkezést meg nem kezdik. Már pedig ez jó időbe beletelik. A szállók többi szobáit pedig az antantmissziók foglalják le, részben hivatali helyiségül, részben lakásul. így azután az idegenforgalom számára csak nagyon kevés szoba marad, holott a nagyszállók hivatása elsősorban az, hogy a külföldiek részére adjon szobát. A főváros átlátva azt a nagy hátrányt, amelyet idegenforgalmunkra nézve a szállóhiány okoz — s ami különösen a néhány héttel ezelőtt megtartott Árumintavásár idején volt észlelhető, amikor is tömegesen keresték fel a külföldiek Budapestet — elhatározta, hogy a szállodatulajdonosokkal együttes értekezlet keretében meagtárgyalja azokat a módozatokat, amelyekkel a mai nagy szállóhiányon segíteni lehetne. Jó helyről vett információ szerint több budapesti nagyszálloda tulajdonosa hajlandó lenne azonnal hozzáfogni több nagy modern felszerelésű szálló építkezéséhez, ha megfelelő garanciát kapna a házadó terheinek könnyítésére, valamint megkapná a fővárostól azokat a területeket, amelyeket szálló- épitkezés céljára kiszemeltek. Legutóbb a Vérmező URADALMI FAJ BOROKAT házhoz szállít a legolcsóbb C|^|4\\/ A 0^7 RPI A ura(*a,,Ilí tajborértékesltő, napi áron, valamint közvetít ^v>Fl W AKLA DCL/\ NAGYDOROG (Tolna - m.)
