Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-08-05 / 15. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LÁPJA Figyelmeztetés! Minden budapesti és környékbeli VENDÉGLŐS boraim kiváló minőségérSI és árairól IVANQVSZ&Y A-, bornagykereskedö, Budapest, Baross-u. 98. Bejárat a Koszoru-u. oldalon. Telefon: J. 8-53 kegyetlenül dolgoznak, mert sok 'dől!árt keli vásá- roiniok, hogy az aranymárkában követelt esedékességet beszolgáltassák. A fizetési határnapok előtt — tapasztalat mutatta — nálunk is erősen keresik a dollárt német részről, sok millió koronát hoznak piacra, aminek a következménye a korona nagy, hanyatlása. Mikor már fizettek, — akkor esik a dollár és javul a korona. Ez a játék megismétlődött most is, a német piac ontja a koronát, emeli a dollárt a kínálat, mert a németeknek elő kell a rátát teremteni. A német kötelezettségek szempontjából mi is csak áldozatok vagyunk, mert sorsunk a márkához van kötve és nem számíthatunk érzelmi momentumok figyelembe vételére, mégis a lázas kereslet elmúlásával a korona rövides javulását várjuk. A korona alacsony állásának másik oka az, hogy az entente tőlünk nem számíthat pénzbeli jóvátételre, mert mi koldusok és kiraboltak lettünk; tehát eddig nyomja le a koronát, hogy a győztes idegen valuta diktált árakon hordja el az agrárország terményeit. Ezen a téren nagyobb javulásra nem számíthatunk, mert rá lévén szorulva a külföld nagy iparának feldolgozó képességére és a mi ipari nyersterményekben való szegénységünkre, bármikor befejezett tények elé állíthatnak bennünket. Európában egy nagy gazdasági küzdelem folyik, melynek célja entente részről az, hogy a háborús sebek be ne hegedjenek, a legyőzőitek pedig a politika sarában elfeledik gyógyítani a fekélyeket. Senki le nem tagadhatja azt, hogy a magyar búza termelői Zürich fölé akartak mászni az idei kámpányban a kereskedőkkel együtt és minden belföldi gabonaáremelkedésre lenyomták Zürichben felelétül a koronát és ennek a játéknak a nyomán sztrájkok keletkeznek, a nyomor növekedik. Belülről pedig kiviteli ügyleteket gründolnak, a tőzsdén szemétként omlik a pénz, a valuta-üzérkedés, a siberség virágkorát éli. A takarékbetétek kamatlába 2o/0, ezzel ellentétben minden légvárakra épített vállalat papírja ezresekkel emekedik. I Rejtett raktárakban milliókra menő és csupán bü- j nős spekulációk céljait szolgáló áruk halmaza fek- ; szik »konjunktúrára« várakozván. Szívtelen gazemberek tárolnak közszükségleti cikkeket, áruhiány előidézésére és egy nagy tűz esete rámutat arra, hogy hol található meg az a cikk, amelyre a kereskedelem hiénái azt mondják, hogy nem kapható. A legutolsó kávéházi zughely, a legpiszkosabb szatócsüzlet, a pincemühelyek odujai mind-mind Zürichre hivatkoznak embertársaik bőrének lenyu- zásakor és a csizma-paritás kérdése naponta lop el egy falat kenyeret gyermekeink szájából. Teremtő Isten! Hát nem égi csoda, hogy ennyi becstelenség mocsarában nem fulladott el még ez a kis ország?! A kormány is Zürichre hivatkozik a drágaság ügyében, de pártja rugdalózik a fokozatos és egyenlő teherviselésből reá eső legkisebb fizetés ellen; bizottságok tanácskoznak, képviselők szónokolnak és teregetik egymás szennyeseit, de a drágaság belső okainak elhárítására oly kevés — , majdnem semmi sem történik. Meddig emelkedik még a liszt, a zsir, a hús, a fa ára? Miért szabadították reánk a termelőket, a háziurakat? Miből akarja fizettetni az állam a tervezett felemelt adókat? Miért nem fékezik meg a tőzsdét, a valutásokat, az exportőröket, a malmokat, a pékeket, a nagyvágókat? Miért fontosabb akármelyik ismeretlen parlamenti nagyság előélete a 100 koronás liszt ügyénél? Kit etet a közélelmezési miniszter és kire vigyáz az Árvizsgáló Bizottság? Kik dőzsölnek a fürdőhelyek fellendítése érdekében? és kik nyomorognak ruhátlanul a kültelkek bűzös odujaiban? Kik képviselik a koldusok és kik a milliárdos testületek érdekeit? Ki az, aki megállitja ezt a népet a lejtőn és mikor lesz az ő eljövetelének ideje? A nyomor eddig még nem látott mai méreteiben nem maradtak érintetlenül a mi üzleteink sem. Sorra jeladósodunk, forgalmunk csökkent, terheink növekednek. A drágulás áthárítása — leszámítva a luxusüzletek kisebbségét, — ipari többségünknél leBudapesti Vendéglősök Borkereskedelmi R.-T. 23!: Budapest, VI-, Szobi-Utca 6. Pincéjéből a legjobb minőségű ö és uj fajborokat, továbbá mindennemű (Éötvös-Utca Sarok.) m szeszesitalt ajegelőnyösebb feltételek mellett kölcsönhordóbsn házhoz szállít.
