Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)

1922-01-20 / 2. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 | Konkoly Thege Gábor bornagykereskedő I VÁROSI mmTfíPineé^e Budapest és környékbeli vendéglősöknek jj BUDHPESC, Oll., flüITliriSSy-üéR 7. „;~ i j„ _ _ _ j ^ n > <jl■ ■ m^ í^ ju.^^o j4* ^ ^ ceKFon: Sőzsei m-M. ajanlja napi áron Kitűnő tejporait, o o-o-o HÍREK A NAGYVILÁGBÓL. Rubinek Gyula halála. Rubinek Gyula meghalt hosszú, fájdalmas betegség után. Vele a magyar politika érdekes, törzsökös alak\a múlik el. Egyformán reprezentáns szerepeit vitt a kurzus előtti és a kurzus alatti Magyarországon. A kurzus előtt a parlamenten kívül dolgozott gyakorlatilag és publicisztikailag erősítve és rendkívüli tudásával támo­gatva a magyar konzervatív agrárpolitikát. Ä kurzus uralomrajutásával mint miniszter és mint képviselő ér­vényesítette — az uj időkhöz alkalmazóban — ezt a politikáját, amelynek sarkalatos alaptételeit még Károlyi Sándor gróftól örökölte. Ä nemzetgyűlés azután mind­inkább a napi politika felé sodorta. így lett belőle,, aki azelőtt szinte kizáróan gazdasági kérdésekkel fog­lalkozott, a szabad király választó-tábor egyik vezére. De erejét lassankint fölemésztette a tulajdon pártja balszárnyával vívott küzdelem. 1920 nyarán Nagyatádi kedvéért mar kénytelen a földmivelési tárcát a ke­reskedelmivel fölcserélni, pár hónappal rá pedig ő, aki egyidőben mint állandó miniszterelnökjelölt szerepelt, tárca nélkül marad. Azután betegeskedett. De befolyása azért nem múlt el egészen. Hívei gyakran keresik fel betegágyánál, hogy tanácsot, utasítást kérjenek a ve­zértől és szavát és befolyását még az októberi puccs napjaiban is érvényesítette. Rendkívüli ambíció, széles munkakedv, végig következetes tudás és programm jellemezték Rubinek Gyulát, akinek életrajzát és halála körülményeit az alábbiakban ösmertetjük. * y Rubinek Gyula a Knezits-utcai Erzsébet-kórházban halt meg. Az utóbbi időben szivütőérelmeszesedése már visszatartotta a politikai szerepléstől. Állapota kará­csony után fordult válságosra. Január 6-án már elveszk tette eszméletét, agonizálni kezdett és bekövetkezett halála. Zsitvabessenyői. Rubinek Gyula 1865 szeptember 10-én született a barsmegyei Óhaj községben, régi felvidéki birtokos családból. 1886-ban irta első munkáját a gya­korlati gazdálkodásról. 1890-ben a Borászati Lapok társszerkesztője, 1891-ben a Köztelek társszerkesztőjeí, 1894-ben az OMGE ügyvezető titkára, ebben a minő­ségében megszervezte a harmadik országos gazda­kongresszust, kidolgozta az agrárprogramot és a me­zőgazdasági érdekképviselet tervezésére vonatkozó ja­vaslatot, amelyet azután most mint földmivelésügyi mi­niszter meg is valósított. Nagyobb müvei a cseléd- és munkáskérdés, A parasztszocializmus, Kiegyezésünk Ausztriával. 1899-ben megszervezte az első országos mezőgazdasági kiállítást. Ezért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta a királytól. 1901-ben Uj-Aradon szabadelvüpárti programmal képviselővé választották, 1906-ban az OMGE igazgatója lett. Munkásságának súlypontja az OMGE fejlesztésére esik, amelynek szol­gálatában harminc esztendőt töltött el és igy méltán tekintették őt a nagybirtok exponensének. Az októberi forradalom lázas munkásságra ösztö­nözte Rubineket. Hatalmas erővel küzdött a végső ösz- szeomlás ellen, de minden igyekezete hiábavaló volt. A kommün alatt a Lenin-fiuk elhurcolták, lakását fel­dúlták, fiát véresre verték és csak a szerencsés vé* letlen mentette meg a haláltól. A kommünnek csaknem egész idejét fogházban töltötte, a nagy testi és lelki gyötrődések megőszitették. Az uj nemzeti kormány megalakulásával augusztus 29-én Rubinek vállalta a földmivelésügyi tárcát és tár­cáját megtartotta Huszár Károly és Simonyi-Semadam Sándor kormányában is. Később a Teleki-kormány kereskedelemügyi minisztere lett. 1920 decemberében a Teleki-kormány átalakulásakor Rubinek Gyula Haller Ist­vánnal együtt kimaradt a kormányból. Legutolsó po­litikai szereplése az volt, amikor már betegen hazajött Balatonfüredről és Bethlen egységes pártalakitási tervét támogatta Nagyatádiékkal szemben. A kormány átveszi a hentesek zsirfölöslegét. Az a tartózkodás, amely a sertéspiacon már hetek óta meg­nyilvánul, rendkívül felszaporitotta a hentesek zsir- készletét, úgy hogy azok beszüntették legutóbb vásár­lásaikat. Egyben küldöttségben keresték fel a kormányt* hogy a henteseknél felgyülemlő zsirkészleteket vegye át. A tárgyalások eredménnyel végződtek és a kor­mány megbízta a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetét, hogy a hentesek visszamaradt zsirmeny- nyiségéí vegye át. A megállapodás értelmében a kor­Asztalkések javítása, beforrasztások, élesítések, nyelekbe uj pengék forrasztása olcsón és gyorsan készülnek. — Valódi francia szakács­kések újból vannak raktál on. Schulek Sándor mükéses Budapest, VII. kér., Király-utca 3. sz. Boschán Károly és Artur borpincéi Kőbánya, Onodi-utca 5. Régi bevezetett cég — Szolid kl- szalgálás.Állandó nagy választék

Next

/
Thumbnails
Contents