Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-04-20 / 8. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. április 20. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Buda­pest több pontján. BUDAPEST, V, AKADÉMIA-UTCZA 7. szám. Kérjen árjegyzéket. TELEFON 29—60. Szimon István való s jogos. Ha az állam megadóztat | mindenféle luxust, kezdve az auto­mobiltól a kutyáig, a vadászástól a halászásig, minden lelkiismeretfurda- i lás nélkül megadóztathatja a legna­gyobb luxust, a kártyázást. Ez az adó beláthatatlan következ­ményeket von maga után. Egy részről milliókkal segíti ki az államháztartást, másrészről társadalmi eredményeket ér el. A kártyaadó törvénybeigtatása után úgy lehetne jogokat szerezni a kár­tyázáshoz. mint a vadászáshoz, kár- tyázási igazolványnyal, minek kivál­tása 50—100 vagy még több K-ba kerülne, játéktemperamentum szerint. Hogy ez mennyi pénzt jelentene a városoknak, tekintve az elpusztítha­tatlan szenvedélyt, ez első pillanatban fel sem lehetne számítani. De ha nem váltaná is ki senki a bilétát, az is pénzzel mérhető erkölcsi haszon lenne. Aki engedély nélkül kártyázna, ki­hágást követne el, mit pénzbírsággal lehetne megtorolni. A kártyázási engedélyt kiváltók névsora, mint rátáblázás nehezedne a házasulandó ifjak erkölcsére s az ál­modott jó pártik reményében az aranyifjuság húzódozna a névsorban szerepléstől, mert a lányos mamák bizonyosan a községházánál tennének elsősorban jövendő vejeikről terep­szemlét. Kisebb jövedelmű családapáknak nem is adhatná meg az állam az en­gedélyt s igy a sok, most elkártyázott konyhapénzek s egyéb szükséges összegek oda jutnának a kis háztar­tásokban, ahol az legjobban szük­séges. Morális oldaláról a kártyaadó hatá­sosabb volna minden erkölcsi inte­lemnél és a naponként felvetődő véres, becsülettipró tragédiák elret­tentő példáinál. Megyei képviselők felvethetnék a kártyaadó kérdését a közgyűléseken, azok átírhatnának a többi törvény- hatósághoz, s megerősödve, a moz­galom, országos törvénnyé is válhatnék a kártyaadó. M. V. Az osztrák borellenőrzés szigorítása. A »Borászati Lapok« írja: »Az Ausztriá­val kötött vámszerződés Achilles-sarka volt az a körülmény, hogy akkoriban nem si­került keresztülvinni, hogy az osztrák tör- j vény tejesen a mi megalkotandó törvényünk­kel hasonló puristikus elveken épüljön fel, illetve megfelelően módosittassék. Ennek az állapotnak, hogy az osztrák törvény enyhébb mint a mienk, nem-egy hátrányát tapasztal­tuk öt év óta. A mi kereskedelmünk nem volt versenyképes az osztrákkal, mert ott a czukrozás tekintetében sokkal enyhébb fel­fogás jutott érvényre. Ennek az volt a követ­kezménye, hogy az osztrák gyenge minőségű, vagy az osztrákok által tőlünk olcsó pénzen beszerzett alacsony minőségű borokat ott fel lehetett javítani s az igy előkészített borok árban a mi jó hegyi és homoki borainknál sokkal olcsóbban voltak a fogyasztóknak kí­nálhatok. Nálunk viszont ilyen manipuláczió nem lehetséges s igy a jobb és drágább borokat kénytelen a kereskedelem felhasz­nálni, melyet gyakran nyereség nélkül képes csak tovább adni. , A kereskedelem pangása és kínlódása ter­mészetesen visszahatással van a termelésre is. Hiába biztosította a magyar bortörvény a jobb bor versenyképességét a saját orszá­gunkban, az osztrák konkurrenczia lerontotta ennek a kedvező hatását. Különösen érez­hető volt ez tavgly, amikor daczára a gyenge termésnek és daczára, hogy a kész­letek az előző évről jelentékenyek nem vol­tak, az árak őszszel, szüretkor nem akartak kialakulni és ma is alacsonyabbak, mint egy év előtt voltak. Közbejátszott ennél a körül­ménynél a törköly- és az édesborkészités tekintetében fennálló különbség is. Azért az érdekelt magyar közönség év- ről-évre nagyobb sulylyal követelte, hogy a magyar kormány igyekezzék oda hatni, mi­szerint odaát a törvény szigorításába men­jenek bele. Az erre szolgáló alkalmakat, minő a görög kereskedelmi szerződés megkötése, vagy újabban az osztrák-magyar vámszer- zödés megújításának előkészületei, de főleg a dalmát bor zavartalanabb forgalomba hozatala az érdekelt közönség alkalmasoknak tartotta arra, hogy e téren bizonyos sikere­ket lehessen elérni. Megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy a magyar kormány nem hagyta kihasználatla­nul a helyzetet. Báró Ghillány Imre föld- mivelésügyi miniszterünk kezdeményezésére az utolsó hetekben felváltva, hol Budapesten, hol Becsben folytatott tanácskozásoknak eredménye az a két rendelet, melyet alan­tabb szó szerint közlünk s mely nem csekély sikert jelent magyar szempontból. Akinek módja volt már tapasztalni azt, hogy mily szívósan ragaszkodnak bármely jelentéktelen kérdésben is az osztrák hivatalos körök egy­szer már elfoglalt álláspontjukhoz, az az előt­tünk fekvő eredményt nem fogja kicsinyelni. Ez annak tudható be, hogy nemcsak föld- mivelésügyi miniszterünk, hanem a szőlé­szeti osztály vezetője és munkatársai is er- nyedetlen következetességgel küzdöttek a magyar érdekek diadaláért. Amit kaptunk, mindenesetre sokkal becsesebb forgalmunk és versenyünk tekintetében, mint az, amit dlen- értékképen felajánlottunk és azt a reményt kelti bennünk, hogy az uj vámegyezségi tár­gyalásoknál sikerülni fog a még ezután is fennmaradó ellentéteket teljesen megszün­tetni.. A földművelésügyi miniszter valamennyi törvényhatóságnak, gazdasági, szőlészeti és borászati egyesületnek megküldte a hét fo­lyamán azt a két leiratot, mely ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozik s amelyek szövege a következő: Az osztrák bortörvény végrehajtásának szigorítása tárgyában. I. A borhamisításnak és hamisított bor for- galombahozatalának tilalmazásáról szóló 1908. évi XLVII. t.-cz. életbelépte óta a bortermelők és a borkereskedők érdekeinek képviseletére hivatott egyesületek és testüle­tek, továbbá a töivényhatóságok is ismételve kifejezést adtak annak az óhajtásnak, hogy ‘ az 1907. évi április hó 12-iki osztrák bor­törvénynek, illetve e törvény végrehajtási rendeletéinek azon rendelkezései, melyek a Magyarországon érvényben lévőknél eny­hébbek, szigorittassanak s a magyar bor­törvény rendelkezéseivel lehetőleg össz­hangzásba hozzassanak. Habár a magyar királyi kormány e te­kintetben a cs. kir. osztrák kormányra be­folyást nem gyakorolhatott, részemről ezt az óhajtást állandóan szem előtt tartottam s al­kalmat vártam arra, hogy ebben a kérdés­ben a kezdeményező lépéseket, a siker re­ményével megte'nessem. Ezt az alkalmat elérkezettnek találván, az ide vonatkozó tárgyalásokat a cs. kir. osz­trák kormánynyal megindítottam s ennek eredménye az lett, hogy g. cs. kir. osztrák kormány, az osztrák bortörvény végrehajtá­sára vonatkozó eddigi rendeleteket módosí­totta és olyan uj intézkedéseket léptetett életbe, amelyek a borkezelésre, illetőleg a borhamisításra s az ellenőrzésre vonatkozó több fontos kéidésben részint megszüntetik, részint pedig lényegesen csökkentik a két állam területén érvényes eddigi rendelkezé­sek közötti eltéréseket. Ezek szerint ezen körrendeletéin kiadásá­val egyidejűleg az osztrák birodalmi tanács­ban képviselt királyságok és országok terü­letén a bor, must és szőlőczefre ezukrozá- sára, a törkölybor készítésére s az édesborok készítésére és raktározására nézve olyan kor­látozások, szigorítások és az edd'g’.eknél hat­hatósabb ellenőrzési rendszabályok léptek Temesvári Polgári Serfőzde R.-T. u Hazánk legnagyob, teljesen átalakított, leg­modernebb ujberendezésü vidéki sörfőz­déje ajánlja a legjobb nyersanyagból gyár­tott, legfinomabb világos (dupla korona, márciusi, udvari, dupla márciusi) és barna bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör. Budapesti főraktár: IX., Gyep-utcza 58. ZÁNTÓI savanyúviz főraktára: PFÍ7FIV ANTAI ásványviz-nagy­r LvLLL I /\i\ 1 í\L KERESKEDuNEL BUDAPEST, II., K. MARGIT-KÖRUT 50-52. SZ. TELEFON: József' 6-34. TELEFON: 40-97.

Next

/
Thumbnails
Contents