Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-04-20 / 8. szám
XXX-ik évfolyam. 8. szám. Budapest, 1914. április 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Előfizetési ár: , . Egész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. IHÁSZ GYÖRGY. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Meghívó. A budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata 1914. évi április hó 21-én, kedden délután 4 órakor tartja XL. évi rendes közgyűlését, melyre az ipartársulat t. tagjait az alapszabályok 8. §-a értelmében ezennel meghívjuk. A közgyűlés a ,,Hungária" szálloda földszinti nagytermében fog megtartatni, melyhez a Mária Valéria-utcza 6. szám alatt levő Il-ik számú kapu vezet. A közgyűlés napirendje: 1. Az évi jelentés. 2. A számvizsgáló-bizottság jelentése. 3. Az 1913. évi zárószámadás. Az 1914. évi költségvetés. 5. A felmentésre vonatkozó határozat. 6. Indítványok. A napirendre fel nem vett indítványok az alapszabályok 8. §-ának 3. pontja értelmében csak azon esetben tárgyalhatok a közgyűlésen, ha azok legalább 5 nappal a közgyűlés előtt a választmánynak írásban bejelenttettek. Az ipartársulat közgyűlésével kapcsolatban, az alapszabályok 12. §-a értelmében a temetkezési egyesület XXXI. évi rendes közgyűlése is meg fog tartatni, melyre az egyesület t. tagjait tisztelettel meghívjuk. A temetkezési egyesület közgyűlésének napirendje: 1. Az évi jeleutés. 2. A számvizsgáló-bizottság jelentése. 3. Az 1913. évi zárószámadás. 4. A felmentésre vonatkozó határozat. 5. Indítványok. Budapesten, 1914. évi április hó 3-án tartott választmányi ülés határozatából Glück Frigyes, elnök. Hirdetmény. Ä „Szállodások, Vendéglősök, Kávésok, Pin- czérek és Kávéssegédek Országos Nyugdijegye- sülete“ igazgatósága ezennel közhírré teszi, hogy feljogosította az Egyesület tisztviselőjét, Simon Dezső urat, hogy az Egyesület részére az alapszabályok értelmében rendes tagokat gyüjthessen. Hivatkozva Egyesületünk nemes czéljaira és jótékony működésére és azon körülményre, hogy az Egyesületünkbe való belépés által csekély áldozattal biztos megélhetést szerezzenek maguknak a bizonytalan jövőre, — felkérjük kartársainkat, Egyesületünk tisztelt tagjait, barátait és jóakaróit, hogy taggyüjtőinket működésében támogatni szíveskedjenek. Budapesten, 1914. április hó. BOKROS KÁROLY elnök. H kártyaadó. Elpusztithatlan szenvedélye az emberiségnek a játékösztön, a csalfa szerencsének hajszolása, mely talán együtt született az emberiséggel s csak az utolsó emberrel tűnik el véglegesen. Már a Krisztus ruhájára koczkát vetettek a poroszlók. De még ősibb időkből is van tudomásunk arról, hogy áldoztak az emberek a szerencsének. Az a klasszikus história, hogy Romulus és Rémus között az istenek sasok képében döntötték el, hogy kinek a nevét viselje a mai Róma, lényegében csak éppen úgy szerencsejáték volt, mint annak a két angolnak groteszk tétje, kik a fogadás megnyerését attól tették függővé, hogy kire száll először a légy. A mi őseink Ázsiában nyilat húztak, de a legősibb korokra visszamutató népmesék is azt árulják el, hogy a szerencsejáték ép oly régi, mint a társadalom. Érdekes volna megírni a szerencse- játék történetét, az őserdők még állati bélyegeket viselő emberének első, talán magdobásától, a párisi, illattal terhelt női szalonok'bizalmas makaózásáig vagy Montekarlóig. A kulturtörténelemnek egy fontos alkotórésze volna ez a tanulmány. A szerencsejáték együtt haladt a korral. Ennek a dokumentálására elég a villamosság hajtotta roulettre gondolni, figyelembe sem véve a 32 és 52 lapu kártyák ezerfelé differenciálódott játszmáit, továbbá a dominót, tivolit és a lóversenyt. Komoly megfontolás után is azt mondhatjuk, hogy a szerencsejáték Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpelétiét 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. örökölt s mindinkább erősödő ösztöne az embernek, ami utóvégre nem is erkölcstelen — mert természetes — ha morális korlátok között marad. A gyermekek gombozását, golyózását nem tartjuk bűnnek, pedig ez is a játékösztön levezetése, mely ösztönnek további elfajulását családok tragédiája s fegyverdörrenés zárja le. A magasabb körökben comme ill faut a kártyatudomány, sőt nyárspolgárias kis városok is megkövetelik a mindennapi alsóst. Ha már ennyire vérünkbe van a szerencsejáték — hiszen még a leg- átszellemültebb ideálista s a legszolidabb családapa sem irtózna attól, hogy valami árva sorsjegygyei megütné a főnyereményt — s mivel erkölcsi és szociális szempontból számolni kell ezzel az ösztönös érzéssel, a tragédiákat szülő szenvedélyt korlátozni kell. Ma úgy állunk, hogy aki kaszinótag, de bárki is szabadon kielégítheti játékösztöneit. Két ember kell hozzá és egy pakli kártye s kész az út esetleg a becsületvasztésig s a golyóig. Rengeteg tehetség és idő fullad bele a délutáni megszokott pártikba, minek úgy az egyes, mint az egész társadalom kárát vallja. Egy szellemes francia újságíró vetette fel Párisban azt a talpraesett ötletet, hogy ha már a kártyázást és az ebből származó nemzetgazdasági károkat megszüntetni nem lehet, valami hasznot, pótlásul az elvesztegetett időért merítsen az állam a kártyázókból s vessen ki fejadót a kártyásokra. Az ötlet rendkívül megszívlelni n •• 11 Franziskaner Leistbräu részvény- /VI rA IlVr/J Jl I B Jl 1 1 1 társaság müncheni legtökéletesebb izü idénysörének a Szt. Franciskus Sörnek kimérése és palackozása. lart április knzeppicr • Bejegyzett védjegy. Kapható a magyaror- CpLI Ä T7 IÓ7QPP sörnagykereskedőnél szági főelárusiíónál : ^ vri/\ 1 BUDAPEST, Vili. PRÁTER-U. 47 ahol vidéki kizárólagos képviseletre pályázók is jelentkezhetnek. - - TELEFON : „József 2—30.
