Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-03-20 / 6. szám
XXX-ik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1914. márczius 20. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : * Epész évre. . . 12 kor. Félévre................6 kor. Háromnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 } Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpelétí-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Boldogságra való nevelés Az egyén, valamint a társadalom életének legfőbb czélja bizonyos fokú és minőségű boldogság elérésében leli jellegzetes kifejezését. Vájjon mi a boldogság? A boldogság az egyéni vagy a társadalmi vágyak kielégítése. Lehet-e az egyén, vagy a társadalom minden vágyát egyszerre kielégíteni? Nem; mert ha kielégítjük az egyiket, nyomban egy sereg hasonló, vagy különböző vágy keletkezik s mindegyike várja teljes kielégítését. Ebből önként következik, hogy abszolút boldogságról szó sem lehet, tehát ne is keressük az abszolút boldogságot, mert azt nem találjuk meg. A boldogság foka és minősége mindenkoron attól függ, hogy menynyire tudjuk a bennünk keletkezett vágyakat arányosan lecsendesiteni, kielégíteni magunkat a túlzott vágytól visszatartani. Mindez az érett megfontolástól, az előrelátástól s az akarattól függ. A vágyak arányos kielégítése szüli azt az állapotot, melyet lelki összhangnak, megelégedettségnek szoktak nevezni. Az egyes társadalmi rétegek vágyait elemezve arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy e vágyak minémü- ségük és számuk szerint különbözők s egymástól elütök. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az alsó népréteg vágyai egyszerűbbek könyebben kielégíthetők, mint a közép vagy a felsőbb néprétegé. Azért az alsó néprétegek között sokkal inkább találkozunk úgynevezett boldog, megelégedett emberekkel, mint a felsőkben. — A természet embereboldogabbnak érzi magát, mint az attól elrugaszkodott, elpártolt egyén. Vizsgálataink közben még arról is szerezzünk tudomást, hogy a modern kor embere sok olyan vágygyal rendelkezik, mely egészségtelen voltánál fogva úgy az egyén, mint a társadalom helyes fejlődése és tökéletesedése ellen tör. A vágyak, melyek a boldogság elfajulására vezetnek ma már nemcsak a felső, hanem az alsó néprétegekben is ijesztő módon terjednek. Addig amig az úgynevezett abnormis és túlzott vágyak csak a felső rétegekben tanyáztak, a társadalom létérdeke nem for- I gott oly veszedelemben, mint most, I amikor e vágyak az alsó néprétegek talajába is mélyeztették gyökérszálaikat. A hibát, melyet a vágyak minőségében találunk, a társadalmi réteg felszívódása némileg helyrehozta, avagy kiküszöbölte, most azonban az alsó talaj is meg van fertőzve s igy az alsó rétegekben való felszívódása sem teljesítheti az előbbi kötelességét, mert maga is fertőzött vágyakkal bir. Ha e vágyak úgy az alsó, mint a felső néprétegekben a megkezdett ütemben haladnak előre, akkor egyszersmind megállapítjuk a jövő perspektíváját, melyben társadalmunk betegségének okozóját láthatjuk. A fertőzés, mint már jeleztük, felülről lefelé történik. Itt is, amott is oly vágyak is nyernek kielégülést, melyek a boldogság elfajulását eszközük. Ez egyúttal szülőoka annak, hogy a boldog, a megelégedett emberek száma egyre apad s az elégedetleneké szaporodik, az elégedetlenség pedig megbolygatja a lélek összhangját, fel- dúlja a család és a társadalom békéjét, nyugalmát s ezzel gátakat emel a haladás és a tökéletesedés elé. Az emberiség vágyainak túlzott, abnormis volta legjobban, legszembe- szököbben a fokozódó fényűzésben és az érzékiség hajhászásában domborodik ki. Az emberiség özöne könnyű szerrel munka nélkül s nagy lábon akar élni s közben édeskeveset törődik a mások boldogságával, életével. Nem elégszik meg a szerénység és az egyszerűség határai között mozgó boldogsággal, hanem olyan boldogság után törtet, mely energiáját, a rendeltetésére álló eszközöket s anyagi tényezőit messze túlszárnyalja. Természetes, hogy igy az igazi boldogságról, megelégedettségről szó sem lehet; ez azután sok rossznak a kutforrását képezi: Ilyen többek között a kétségbeesés, a nyugtalanság, az öngyilkosság, a csalás, rablás, sikkasztás, a hűtlenség stb., a boldogság elfajulásának leggyakrabbi következményei. A házasságokról tudvalevő, hogy azok javarésze úgynevezett érdek- házasság, mely csak igen ritka és kivételes esetekben lehet boldog. A családok között sok a romantikus család, melynek boldogsága beteges alapokon nyugszik s ethikája felette ingadozó ; vágyai leginkább a fényűzés és az érzékiség hajhászásába terelődnek. — Az úgynevezett ethi- kai család, mely az egységes fejlődést szolgálja, mindinkább háttérbe szorul. Amilyen a család s annak boldogsága, olyan azután a családi nevelés is. Az ilyen családokban nevelkedett gyermek későbbi életében sem lehet boldog. Köztapasztalat bizonyítja, hogy az MEGKEZDŐDÖTT Bejegyzett védjegy iMiiiiHiiiiiiHiiHiiiiniiaiiiiiiiiaiiiili ■■■■■■ tfg •• Franziskaner Leistbräu részvény- társaság müncheni legtökéletesebb izü idénysörének a Szt. Franciskus sörnek Kapható a magyaror- CrUÄT7 I A 7 P P sörna9ykereskedőnél szági főelárusitónál : BUDAPEST, Vili. PRATER-U. 47 ahol vidéki kizárólagos képviseletre pályázók is jelentkezhetnek. - - TELEFON : „József 2—30.
