Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-09-22 / 18. ünnepi szám

VENDÉGLŐSÖK LAP JA

»»> »>. ■

0' %i' o' CC O' :0 *$>' - <C ^ C^- 3,' ’,' «' *'. w', ■ -*>r' »X

.. »i- >*>. ^jv»>

Szimon István

f ■ \: ,'••• ?•■ ...%,-■■ .... . , , ':;. , ," ! . *•

BUDAPEST, V., AKADÉMIA-UTCZA 7. szám.

Csemege, fűszer, italok, konzercek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontján.

Kérjen árjegyzéket! TELEFON 29—60

restellnék a fáradságot és okos módon kutatnának itt is, meg ott is, u.gy bizonyára rájönnének az igazi okokra, melyeknél fogva egyik üzlet pangásnak indul, mig a másik fényesen prosperál. így csak nemrég egy nagy kávéházat nyitott valaki a kelenföldi Átlós-utón, hol mint egy-egy pusztán — alig állott a közelében néhány újonnan épült ház s ahol az est beálltával alig jár ember, legföllebb nyáron egy-egy ürge szalad el ablakai előtt. Már pedig úgy tudjuk, hogy az ürgék nem billiárdoznak, nem is kártyáznak, de talán kávét és konyakot sem isznak. Persze, hogy rövidesen be kellett zárni az üzletet, mondván nagy bölcsen, hogy hát bizony nem volt szerencséje a vállalkozónak.

*

Hasonlóképen észleltem pár hónap előtt, hogy valaki egy díszes nagy vendéglőt nyitott a Bástya-utcza és Királyi Pál-utcza sarkán, ahol pár lépésre a hires Szikszay vendéglője áll (a Vámház-köruton), és ismét pár lépésnyire egy látogatott s kedvelt vendéglő van a Bástya-u.tczában, mig a szintén közel eső Kecskeméti- és Magyar-utcza sarkán hasonlóan egy jóhirü pinczevendéglő kínálkozik. Nagyon természetes tehát, hogy csakhamar bezáródott e helyiség, ahol mint hallom - naponkint három és fél vendég fordult meg. Ä bölcsek itt is azt rebesgették, hogy ennek sem volt szerencséje.

*

De azt ismét szomorúan kellett tapasztalnom, hogy vannak csodálatraméltón oly különös felfogású egyének, akik azt hiszik, hogy csak ki kell nyitni egy ilyen, vagy olyan üzletet akárhol és abba azonnal csak úgy dőlni fog a közönség. Azt sem vigyázzák meg az ily emberek, hogy nincs-e itt, vagy ott több hasonló üzlet a közelben, amelyek még hozzá jónevüek már. Hisz azt csak elgondolhatja mindenki, hogy minden előzetes ismeretség nélkül, csupán néhány kandi lélek tekint be egy uj üzletbe s mert ezek aztán senkit sem találnak és semmit sem látnak ott, ők maguk sem kiváncsiak többé az idegen, üres és rideg helyiség iránt.

*

Még egyszer ki kell mondanom tehát, hogy a szerencsének éppen semmi önálló szerepe sincs az ily vállalatok sorsának intézésében, hacsak nem azt nevezzük szerencsének, hogy a vállalkozó már magában ügyes, rátermett, fáradhatatlan, kitartó és szemfüles, vagy éppen olyan ember, ki már istentől kegyelmet nyert és mindenki előtt rokonszenves, szolid és magához vonzó, hóditó, szellemes egyéniség. A szerencséje az ilyennek önmagában rejlik.

Semmi sem bosszantja meg és riasztja el az uj vendégeket, mint az, ha egy-egy ételen túlsók hasznot lát zsarolni akarni a vendéglős konyhája. Hosszú tapasztalataim közt nem egyszer történt például, hogy egy újabb vendég fölhozta előttem, mikép itt vagy

; amott akart bejáró vendég lenni, midőn egyszer spárgát rendelve, neki hat szál, kis- ujjnyi vastagságú spárgát tettek szeme elé. Aztán igy szólt: »de kérem, az a hat szál spárga júniusban nem kerülhet többe a vendéglősnek 20 fillérnél. Nos, most egy kanál vaj és prézli -— mondjuk — 10 fillér, és az ára 120 iillér! No már az ilyen rablóhoz nem megyek többet!«

*

Egy másik vendég meg azért maradt el egy helyről, — hova mér szokni kezdett —- mert három tojásból készült rántottáért tőle 80 fillért kértek akkor, amikor a piaczon 32 tojást adtak 2 koronáért. Három tojás tehát legföljebb 20 fillérbe került s hozzá egy kávéskanál zsir legföllebb 5 fillér — úgymond — és azért, mert egy perez alatt elkészül, 55 fillér hasznot akar venni. »Ez már zsarolás, kérem! Oda csak bolondok járhatnak« — fejezte be mondókáját a számi tó vendég, amilyen pedig legtöbb van.

*

Még egy harmadikat is fölemlítek a sok közt, kiknek pedig egytől-egyig teljes igazuk volt. így például egy őrnagy azért hagyott el végkép egy másodrendű vendéglőt, mert egy darab fenyvesmadárért egy koronát irt ki, holott a tótoktól - különösen, ha 10—15 darabot vesz —- 20 fillérjével bármennyit vehet. Tehát csupán az elkészítéséért 80 fillért akar bekaparni. »Ez nyílt fosztogatás!« — úgymond — és többé felé se ment ezen üzletnek.

*

Valóban, sok vendéglős azt hiszi, hogy a vendég nem számitgat, nem birálgat és nem is gondolkodik, csak — fizet, és punktum. Pedig ez éppen fordítva van. Mert majd minden vendég számol és bírái, bírálja a készítés módját is és az adagok mennyiségét is. Sőt olyan is van elég, amelyik, ismerve az ételekhez szükséges kellékeket, még azért is megbotránkozik, ha egy vajas-fogást elfelednek zöld petrezselyemmel készíteni. így a rántott csirkét, rákot, stb.

*

Egyáltalán igen óvatosnak kell lenni minden vendéglősnek az árak meghatározásánál és a készitésmód teljességénél. Még ha valaki csakugyan gyors gazdagodásra törekszik is; (erről alantabb külön elmélkedünk), azt a látszatot meg kell menteni, hogy aránytalan nagy haszonra nem dolgozik, mert ha ezt csak sejti' is a vendég, abban csak formális fosztogatást lát, és elmenekül, kereket old.

*

Nagy tévedés is azt hinni, hogy oly könnyű az a gyors meggazdagodás oly üzletekben különösen, hová polgári elemek, azaz a középosztályuak járnak leginkább. Mert már ezeknél a takarékoskodás elve nagyban szerepel. Sokkal inkább sikerülhet e törekvés, ha jó berendezkedés mellett

feltűnő jutányosán, de a tömeg látogatására fektetve a fösulyt, a sok-sok igen kevés haszon többre megy, mint a ke- | veséktől való nagy haszon. És ennek alapja is reálisabb s állandóbb. Ismerek legújabb időkből néhány ily üzletet, ahol naponkint 500—600 étkező vendég megfordul s aránylag igy az ital is szépen fogy. Ha csak 20 fillér haszon marad is egy-egy vendég után, pedig több is marad — már maga ez naponkint 100—120 korona. De lehet 200 korona is, és évenkint óriási összeg. Igaz, hogy itt a konyhának is kitűnőnek kell lenni s az italoknak is jóknak, tisztáknak. Ezek az üzletek több év alatt egy igazi nagy vagyont teremtenek vállalkozóiknak. Mert azt ne higyje soha senki, hogy a szerencse tesz mindent — mint igen sokan tartják ezt — s hogy anélkül senki sem megy semmire. Ez csak üres babona- ság, mert ha jól megvizsgáljuk a dolgokat, mindig csak oda fogunk jutni, hogy minden szép sikert csak a szakértelem, szorgalom és szolid, becsületes iparkodás mutathat fel.

*

Érdemesnek tartok fölemlíteni egy esetet, mely élénken illusztrálja az áltaiam any- nyiszor hangoztatott igazságot, hogy t. i. mennyire sok és igen csekélynek látszó körülmény okozhatja nem kis kárát egy üzletnek. Egy igen előkelő uj vendégem egyszer miután már. kezdett járatos lenni hozzám — szóba eredt velem és elmondta, hogy mielőtt még üzletemet fölkereste, egy másik üzletet választott ki magának, hogy oda fog járni rendesen, ha meg lesz mindennel elégedve. Mindjárt az első' napon abban ütközött meg csak, hogy az egész étlap oly halovány színnel volt kopirozva, mikép ő a legnagyobb erőlködéssel is alig volt képes elolvasná azt. Szólt is a pinezér- nek emiatt, de az elég hűtlenül — vállát vonogatta és Ígérte, hogy majd szól a gazdának. A jó öreg vendég evett, ivott és másnap újra eljött. Az étlap újra csak olyan volt, mint először. Nem szólt. Evett és eltávozott és harmadnap is beállított, mert máskép mindennel meg volt teljesen elégedve. Az étlap ismét csak igen halvány volt, még halványabb, mint az első két alkalommal. Ezt már aztán megsokalta és vacsoráját elköltve, szó nélkül eltávozott és másnap már engem keresett föl.

*

S ahogy ezt most itt leírtam, újra egy másik kis hasonló eset jutott eszembe. Leirom. Egy jó vendég, keresve magának egy állandó és jóhirü étkező helyet, ott már kezdett belemelegedni és magával vitt egyszer egy csinos, hímezett szalvéta-gyürüt, hogy azt a gazdának átadja és megkérje őt, mikép az ő szalvétáját, — melyet ő úgyis kímélni szokott — mindig ebben a gyűrűben adják elé. A gazda természetesen a legkészségesebben vette azt át tőle és ígérte is, hogy a legpontosabban vigyázni fognak

Temesvári IP Polgári

Serfőzde R.-T.

TELEFON: „József“ 6-34.

Hazánk legnagyobb, teljesen átalakított, legmodernebb újberendezésü vidéki sörfőzdéje ajánlja a legjobb nyersanyagból gyártott, legfinomabb világos (dupla korona, márciusi, udvari, dupla márciusi) és barna bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör.

Budapesti főraktár:IX., TóthKálmán-utcaS—10.

ZÁNTÓI SAVANYÚM

elsőrendű természetes, szénsavdus asztali gyógyvíz.

Bornak:fiiszer. Betegnek: gyógyszer. Egészségesnek; óvszer

Főraktár: DPf7PI V AlVITAI ÁSVÁNYVIZ-NAGY- r Lv&LL I fllMIÜL KERESKEDŐNÉL

BUDAPEST, II., K. MARGIT-KÖRUT 50-52. SZ.

TELEF0X: 40-97.