Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-08-20 / 16. szám
1914. augusztus 20. VENDÉGLŐSÖK LÄPJÄ 3 BORHEGYI F. • borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. kerület, Gizella-tér 4.. szám alatt. Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőröket gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. hogy a czukrozott borra ne legyen szabad olyan jelzőt használni, amely a czukrozás megtörténtének elburkolását és nyilvánvalólag a vevők megtévesztését czélozná. A czukrozással előállított bort tehát - feltéve természetesen, hogy a czukrozás engedélylyel történt — például egyszerűen »bor«, »asztali bor« elnevezés alatt szabad, ellenben »természetes bor« vagy »valódi bor« elnevezés alatt tilos forgalomba hozni. (Folytatjuk.) R rézgáliczos szőlőkről. Minden évben hangzik panasz, hogy ez vagy az az ember rosszul lett, vagy pláne meghalt a rézgáliczczal bepermetezett szőlő elfogyasztása folytán. Beteges képzelődés ez azonban. A réz- gálicz szinte nem is nevezhető méregnek abban a mennyiségben, amint az a szőlőre jut, bármilyen gyakori volt is a permetezés. Az arzén összehasonlithatlanul nagyobb méreg és mégis Francziaországban, ahol pedig nagy mennyiségben használják a szőlőmoly ellen, nem fordult elő sok betegség vagy haláleset. Az is igaz viszont, hogy a második generáczió ellen ott sem használják. Azután, ha van is gálicz a szőlőn, az nem marad meg a bogyókon. Legföljebb a kocsá- nyok eldugott részein marad egy kevés, de hiszen ezeket nem fogyasztják el. Legtöbbször eső mossa le a permetezéssel vagy porozással a szőlöbogyóra kerülő rézgáliczot. Jablonowski szerint azonban nagyobb betegségelőidézők lehetnek a szőlőkön. Ezek a legyek, melyek nagymennyiségben lepik el a szőlőbogyókat és főleg ezeknek felrepedt részeit. A szőlő érésekor a munkások ürülékeire nagyszámú különféle rovar száll, vájjon milyen bajt visz ez a légy a szőlő bogyójára. Különösen terjed a tifusz- baj, mert a tifuszbaczillusok legjobban a legyek után terjednek el. Isten ments azonban, hogy mindjárt a nagyobb bajok következzenek be, de a kisebb gyomorrontások sem tartoznak a kellemes érzések közé. Jablonowski ebben találja a néha előforduló hasmenést, hányást, gyomorrontást és nem a rézgáliczban, ami oly kis mennyiségben kerül a fogyasztók gyomrába, hogy megbetegedésről nem is lehet beszélni. A szőlősgazdáknak tehát arra kell nagyon ügyelniök, hogy az érendő szőlő talaja a lágy ■szemre való kapálás után tisztán tartassák a legnagyobb pontossággal. Semmi emberi nyom és emberi ürülék ne legyen ott, mert ezek csak baczillushordozókat vonzanak és ki tilthatja meg a repülőknek, hogy ne szánjanak az érésnek induló szőlőszemekre. (B. L.) R málnáról. A tapasztalat mutatja, hogy ezen gyümölcs a többi bogyós gyümölcsökhöz képest aránylag jobb áron kél el úgy a piacon, mint a konzervgyárakban. A jelenleg is már nagy keresletnek örvendő tiszta málnaszörp az alkoholmentes italok terjedésével a jövőben fokozott mértékben lesz keresve úgy, hogy újabb és nagyobb málnások telepítése is még nagyon jó jövedelmi forrásul szolgálhat. Minden háziasz- szony örülne annak, hogy kertjének megfelelő mennyiségű málnabokra révén a szörp előállítására szükséges málnát is olcsón maga termeszthetné. Előnye a málnának a korán beálló termő- képessége, a későbbi virágzás következtében mutatkozó rendes és bő terméshozama, valamint az, hogy szedése az olcsó gyermekmunkával is nagyon jól végrehajtható. A ritkán és ekkor is csupán a túlságos nedves talajon előforduló elfagyáson kiviil a málna rovására irható még a bő sarjképző tulajdonsága is, amely nem megfelelő kultúra esetében a málnás elvadulására és elgyomosodására vezethet, továbbá a gyümölcsösben a fák alá való ültetése esetében még az a tulajdonsága is, hogy a talajban foglalt tápláló anyagokat és a vizet nagy mértékben kiveszi. Ez utóbbi okból czélszerü a málnát a házikertekben külön ily czélra fentartott szegélyágyakba vagy kerítés mellé, gyümölcsösökben pedig — nagyobb mennyiség telepítésénél — a fáktól lehetőleg elkülönített helyre elültetni. Az éghajlatot illetőleg a málna nem igényes. A gyümölcs izesebb, aromásabb volta miatt előnyösebb, ha napos vagy legalább kevésbé félárnyékos helyre ültetjük a töveket. Árnyékos helyen a málna kevesebbet terem, a gyümölcs vizizü lesz és a növény maga is csak nyomorogni fog. Szép és nagy termések elérése czéljából a tápláló és nyirkos talaj felel meg a legjobban. Egyébként azonban a talaj iránt sem támaszt nagy igényeket, mert talajzsaroló tulajdonságánál fogva a rosszabb talajban is még előtalálható táplálék-anyagot és vizet az utolsó cseppig fel képes használni. Természetesen a szegény, sovány talajban úgy a növekedése, mint a termőképessége kevesebb is lesz. Szaporítása gyökérsarjak, tőosztás és dugványozás utján történik. A dús gyökérzetü, erőteljes hajtást mutató sarjak és dugványok adják a legjobb ültetési anyagot, ezek az ültetést követő évben már termést is hozhatnak. A gyökérsarjakat késő ősszel vagy a kihajtásuk előtt tavasszal szedjük meg a bő termést adó tövekről. Az őszi ültetést kevésbé ajánlom, mert az ültetésig a hajtások sok esetben nem érnek be teljesen és igy a hidegebb tél kárt is tehet az ültetvényünkben, azt egy évre vissza is vetheti. Az ültetési távolság a házikertekben szegélyágyakba vagy kerítések mellé való ültetés esetén 80—100 cm. legyen. Ily helyeken a talaj jobb kihasználása végett az első években a szegélyágyak széleit még szamóczatövekkel is beültethetjük. Gyümölcsösökben köztes növény gyanánt szokták a fák alá is ültetni, de ez a növény talajzsaroló tulajdonságánál fogva káros lehet, mert a főterményül szolgáló gyümölcsfák — mint a hogy több helyen, köztük pl. a Geisenneimi kertészeti iskola kertjében is látni alkalmam volt — fejlődésükben visszamaradnak. Legfeljebb oly mély termőrétegü, táplálékban bővelkedő, már természettől is nyirkosabb talajú helyre lesz a málna károsodás nélkül ültethető, de az esetben is a fától való legkisebb távolsága ?eg- alább 2 méter legyen. Egymástól tehát 5 méternél kisebb távolságban álló fák közé málnát ültetni már nem lesz a legczélszeriibb. Tekintettel kell azonban lenni a fák alanyára, illetve a fák gyökerének mikénti fejlődésére is, mert pl. a sekélyebben gyökerező alma vagy a birsre oltott körte' jobban meg fogja sinyleni a melléje ültetett málnát, mint a mélyebben gyökerező vadkörtére oltott körte. Ha mint főterményt ültetjük a málnát, úgy az egymástól 120 cm.-nyi távolságra eső sorok lehetőleg mindig észak-délnek helyezendők el, mig a sorokban a növényeket 80 cm. távolságra ültetjük el egymástól. Sűrűbben ultetni felesleges, mert a sarjak a közbeeső területet amúgy is hamar benövik. Tapasztalatom szerint a málna jövedelmezősége nem a terület nagyságától, hanem az okszerű termesztéstől, "illetőleg kezeléstől függ. Erre vonatkozólag bizonyítékul felhozom, hogy Erdélyben 1911. évben egy hároméves, 150x100 cm. sor-, illetve növénytávolságra ültetett és gondozott málnás a következő termést adta. A 320 D-m. területen lévő Superlativ fajta 280 kiló, a 300 n-m. területen lévő Hőmet fajta 220 kiló és a 280 D-m. területen lévő Fastolf fajta 180 kiló termést hozott. E számok mutatják, hogy több a haszon akkor, ha inkább kisebb területen, de gondozva termesztjük a málnát, mintha nagyobb területen, de gondozatlanul, szabadjára hagynók azt növekedni. (Folytatjuk.) Vendéglőkben, kávéházakban, éttermekben rendkívüli kedveltségnek örvend a paptamási Lythia gyógyvíz! Vizelethajtó és hugysavoldó! Vesebajoknál nélkülözhetetlen ! Főraktár: Brázay Kálmán czépél, +u Budapest, Vili., Baross-utcza 43. a tm .1 rM ■ i ELNÖK: W1NDISCH-GRAETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyasszú, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.
