Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-07-20 / 14. szám

6 VENDÉGLŐSÜK LAPJA 1914. julius 20. A BIKSZÁDI Főraktárak Budapesten: ÉDESKUTY I—, V., Erzsébet-tér 8. — tíölsdorf Károly, Zoltán-u. 11. : Péczeiy Antal, Margit-körút 50-52 természetes ásványvíz gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan, a legutóbbi termésű sa­vanyú ujborral vegyítve kitűnő Italt szolgál. Kap­ható mindenütt. — Árjegyzéket kívánatra küld: a bikszádi FŰRDŐIGAZGATÓSÁG. rady József és Wurglits Vilmos szállodá­soknak és vendéglősöknek, valamint a Con- t in ént ál szálló R.-T. és a »Royal« szálló R.-T.-nak, akik egy-egy egyetemi tanulót ré­szesítettek az 1913—1914. iskolai év folyamán az ingyenes étkezés jótéteményében, elismeré­sét és köszönetét nyilvánította. Vendéglő-átvételek. Budapesten a Rudolf-rak- part 7. szám alatt levő vendéglőt Kollmann József ismert nevű főpinczér vette meg. — Nagybajomban a Braun-féle vendéglőt Z a v a- gyil Sándor átvette. — Budán a Budafoki- uton levő »Széchényi-kert« vendéglőt Ernst János fővárosi vendéglős vette át. — Duna- földváron A p p 1 János, a budapesti »Debre- czen« szálloda volt köztiszteletben álló tulaj­donosa megvette az ottani nagyszállodát, házzal együtt, az Onody-féle vendéglőt pedig Hor­váth Géza vette át Pápáról. — Ä piski-i vasúti vendéglő bérletét Kováts István volt petrozsényi pályaudvari vendéglős nyerte el. Hány levelezőlapot Írtak a világon. R világ- posta-egyesület minden évben összeállítja a le­velezőlap-statisztikát. R legutolsó ilyen össze­állítást most tette közzé az egyesület, melyből kitűnik, hogy a legtöbb levelezőlapot Német­országban írják, Németország után az Egyesült- Államok következnek; majd Japán 894 millió, Nagybritannia 845 millió darabbal. A többi ál­lamok valamennyié már mind félmilliárdon alul marad. Ausztria 432 millió, Brit-India 405.5 mil­lió, Oroszország 290 millió, Olaszország 137 mil­lió, Magyarország pedig 113 millióval szerepel a statisztikában. Százmilliónál kisebb számban sze­repelnek: Argentina 22 millió, Belgium 93 millió, Bulgária 18.5 millió, Dánia 30 millió, Franczia- ország 15 millió, Norvégia 13 'millió, Hollandia 89 millió, Portugália 16 millió, Románia 29.5 millió, Svédország 34 millió, Svájcz 81.5 millió levelezőlapot irt. Francziaország azért szerepel oly feltűnő alacsony számmal a statisztikában, mert a franczia posta újabban a levelezőlapo­kért is éppen annyi portót fizettet, mint a zárt levélért. Ráktenyésztés. Hogy egy tó alkalmas-e rák­tenyésztésre, azt leírásból nem lehet eldönteni. Ha a tóban jelenleg halak is vannak, abból any- nyit okvetlen lehet következtetni, hogy a viz kémiai összetétele és fizikai tulajdonságai min­den valószínűség szerint nem kedvezőtlenek a rákok megélhetésére nézve sem. Vannak azon­ban más feltételek is, amelyek figyelembe veen­dők. Nevezetesen a tó nem lehet híjával a ter­mészetes ráktápláléknak, a partok pedig a rá­kok lakóhelyéül szolgáló rejtekhelyeknek. Amazt nem nehez biztosítani a konyháról eredő hus- hulladékok, esetleg egy-egy esett állat húsá­nak a tóba való vetésével. Viszont rejtekhelyek gyanánt kiválóan alkalmasok a partokba mé- lyesztett 30—40 czm. mélységű lyukak, a fe­nékre tett vékonyabb fajta törött alagcsövek, esetleg a parton álló fűz-, vagy égerfáknak a vizbe nyúló gyökérzete. A partokba mester­ségesen is lehet lyukakat készíteni, feltéve, hogy a talaj agyagos és igy a beomlás ellen védve van. Ami már most a telepítést illeti, legköny- nyebben úgy érhet czélt, ha minél közelebbről szerez vagy 25—30 pár (him és nőstény) te- nyészképes, tehát vagy 10 czm. hosszú, kife- 1 jezetten széles ollóju rákot s ezeket kellő ki- í mélettel a tóba engedi. Aztán gondosan fi­gyeli őket a tekintetben, hogy tavasszal ész- lelhetők-e a nőstényeknél peték, illetve apró fiókák. Ha ilyenek mutatkoznak, a tenyésztés si­kerében bízni lehet. Ha a rákok elszaporodása után fogásra kerül a sor, ilyenkor csakis a .jól fejlődött és maga után egy, vagy több ivadé­kot hagyott példányokat szabad kifogni, a töb­bieket pedig hagyni kell nőni. Galicziában is ezt a gyakorlatot követik. Ráktenyésztésre vonatko­zólag nem ajánlható olyan munka, amely a gya­korlatban bevált volna. Csemegeszelő. Vendéglős kartársaink becses figyelmébe ajánljuk mai számunk hirdetési rova­tában Tóth Károly szekszárdi főmérnök és J e d 1 i c s k a István zentai városi tanácsos szőlő- birtokosok hirdetéseit. Csemegeszőlő állandó szál­lítására egész bizalommal fordulhatnak nevezett szőlőbirtokos urakhoz. A legelső szedésre már most előjegyeztethetik magukat. Ä leves és a neveletlen borfiu. K e m p n e r Miklós budapesti törvényszéki orvosszakértővel történt meg ez a mulatságos história. Hivatalos küldetésben volt Győrött s befe­jezvén munkáját, kiment a pályaudvar vendég­lőjébe ebédelni. Amikor leült, levest rendelt s a leves annyira Ízlett neki, hogy odaszölt a pinezérnek: — Hozzon még egy levest. A pinezér odavitte a második levest, majd a többi ételt s Kempnemek alig tűnt fel, hogy a pikkoló gyerek nagyon megnézi, micsoda éte­leket visznek oda. Amikor megebédelt, rászólt a pikkolóra: ■ — Küldd ide a fizetőpinezért! A pikkoló hívta a fizetőt, de még mielőtt odaért volna az asztalhoz, Kempner hallotta, hogy a pikkoló ezt súgja neki: — Két levese volt. Kempnert módfelett bosszantotta ez a bizal­matlanság s amikor a fogyasztott ételeket be­diktálta a fizetőpinezérnek, igy kezdte: — Volt három levesem ... Aztán fizetett s ment. Az ajtóból visszanézett s még látta, hogy a főpinczér alaposan pofon­ütötte a pikkolót. Ez a neveletlen borfiu — mint mondják — egyik első pinczériskolánk ne­velése. Kecskemét gyümölcs- és szőlőtermelése. Han­gyaszorgalmú kecskeméti magyar népünk munka­szeretetéről tesznek tanúbizonyságot a következő adatok: Kecskemét városát körülbelül 20.000 holdnyi szőlő övezi, amilyen nagy szőlőterület nincs egész Európában. Kecskemét város határa 180.000 holdnyi terület. Miklós Ödön szőlész a 80-as évek elején 100 hold földön (homokon) kísér­letezett szőlővel egyszerre és remek eredménnyel. És igy azon földek ára, melyek ezelőtt csak kutyatejkét, királydinnyét és tüskéket termettek és holdanként 12—14 forintért keltek el: ma már 2000 koronáért is kapósak Kecskeméten. A Helvéczián 100 és 100 család él tisztán föld­művelésből, akik idegenből jöttek ide Kecske­métre. A fővonalon kívül a fülöpszállási vasut-viczi- nálisok pedig megnyitották a külső nagy, óriási homoktereket a városba való összeköttetésekre, így aztán Nagykőrös, Félegyháza, Alpár, Izsák, Fülöpszállás, Kiskőrös, Vadkert, Lajosmizse, Ke­rekegyháza, Csongrád, Tiszaugh, Tiszakürt, Kécske, Alpár stb. városokat és községeket ural­juk piaczainkkal. Megkezdettük a külföldre való szállítást váro­sunkból 60—70 évvel ezelőtt: Kecskeméti Hercz, Feldmeier Ignácz, Kohn Gábor és Aszódi Lipót és fiai ezégek vezérkedésével Odessza, Moszkva, Szentpétervár, Varsó, Berlin, Osztende, Páris; Milánó, Konstantinápoly stb. világvárosokba. Ma ugyanezen ezégek agilis utódai révén szállítunk a vasúton 40—50—70—90—100 és 120—150 vág- gon baraczkot naponként. Ezer és ezer munkást foglalkoztat ma Kecskemét csupán a baraczkszedéssel, pakolással és szállítással. (Csak maga az Aszódi József ezég 200—270 korona napszámot fizet ki leányoknak és olyan suttyó gyermekeknek, 80—90—100 személy­nek pakolásért — naponként.) A kecskeméti ösz- szes gyümölcstermelők napi bevétele ilyenkor hor­ribilis összegeket tesz ki! Bácz Laczi előlege. R á c z Laczi, mint az E. U. írja, — e néven a harminezhatodik, két­ségtelenül elsőrangú úriember a czigánysoron, ami korántsem zárja ki azt, hogy amily komoly jelenség ő a kávéházi pódiumon, ép oly humoros legyen az igazságszolgáltatás díszes csarnokában, a bíróság előtt. Ebben a rossz­akarat sem találhat kivetni valót, mert hiszen Rá ez Laczi sem mosolyra gerjesztőbb a bí­rói sorompó előtt, mint amilyen a világ első bírája is lenne vonóval kezében a kávéházi emelvényen. — A bíróság elé pedig azért ke­rült minden Ráczoknak a harminezhatodikja, mert a fizetésképtelenné vált Adria-kávéház volt tu­lajdonosától, Schwarcz Bélától hatezer ko­rona előleget kapott, de ebből csak ötezerkétszáz koronát muzsikálhatott le, mert mikor itt tar­tott, Schwarcz fizetésképtelen lett és megszűnt kávés lenni. Most hát visszakövetelte a le nem dolgozott nyolezszáz koronáját. — A tárgyaláson, amely nemrégen volt, R á c z Laczi védőjével, dr. Lengyel Zoltánnal jelent meg és igen he­lyesen azzal védekezett, hogy ő pénzzel nem tartozik Schwarcz urnák, ellenben elismeri, hogy tartozik neki nyolezszáz korona ára muzsi­kaszóval. Ezt a tartozását állja, paran­csoljon vele Schwarcz ur: ahol akarja: Akár mindjárt itt, a tárgyaló teremben is. — Schwarcz ur, persze, más véleményen volt, a biró azon­ban osztozott R á c z Laczi felfogásában és ki­hirdette, hogy Schwarcz Béla, ha tetszik, le- muzsikáltathat nyolezszáz koronát, de készpénz­ről szó sem lehet, annál kevésbbé, mert a fi­zetésképtelenség miatt károsodott Rácz Laczi is, aki más kávéházban olcsóbban volt kénytelen szerződést vállalni. Hogy a megítélt muzsika­szóval élni fog-e, erről Schwarcz ur nem nyi­latkozott. De Rácz Laczi szemmel láthatóa i meg volt elégedve a bölcs és igazságos íté­lettel és háláját ki is fejezte egy elragadtatott felkiáltásban: — Hej, — mondta ragyogó arczczal, — csak egyszer kerüljön össze a tekintetes biró ur a harminezhatodik Rácz Laczival! Kávéház-átvétel. Budapesten a Vigadó-téri Ulits-kávéházat Nagy József eszéki kávés kettő- százezer koronáéit megvette U 1 i t s Lőrincz ba­rátunktól. Gyász. Kamarás Mihály fővárosi vendég­lős kartársunkat és családját nagy családi bánat érte kedves nejének elhunytával. A megboldo­gult úrasszony temetésén ipartársulatunk tagjai és a »Jó barátok« testületileg vettek részt. Béke poraira! Szálloda-átvétel. Herkulesfürdőn a lapunkban hirdetett »József főherczeg« szálloda bérletét Csillag Sámuel nyerte el Székesfehérvárról. Császárfiirdö Budapesten. Nyári és téli gyógyhely a magyar Irgalmasrend tulajdona Elsőrangú kénes hévvizü radioaktiv gyógyforrásai; modern beren­dezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszap­borogatások, uszodák külön hölgyek és urak ré­szére. Török-, kő- és márványfürdők, hőlég, szén­savas- és villamos vízfürdők. A fürdők kitűnő eredménnyel használtatnak, főleg csúzos bántal­maknál és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszer­vek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zenedij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld az igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents