Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-07-05 / 13. szám

XXX-ik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1914. julius 5 . A HAZAI SZÁLLODÁSOK. VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. i Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Előfizetési ár : , Epész évre. . . 12 kor. Félévre ...............6 kor. IHÁSZ GYÖRGY. Há romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 ­Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Szesz»monopolium. Világszerte fokozódnak az embe­riség szükségletei s igy elmaradha- j tatlanul emelkedik az államok költ­ségvetése is, úgy, hogy a közterhek minden országban elviselhetetlenekké kezdenek válni, különösen nálunk, a hol a vámközösség, a nemzet összes anyagi forrásait kihasználja. A nép keresetforrásai korlátoltak, mert a nagyobb vállalkozásokat s a termények jobb értékesitését mester­ségesen megakadályozza Ausztria. Ehhez járul még, hogy törvényeink a vállalkozás, a szabad munkálkodás­nak gátat vetnek, holott ezt oly aka­dálytalanná kellene tenni, mint ez pél­dául Amerikában van. Nálunk a vállalkozásnál, a szabad munkálkodást megkötő, sok költség­gel járó engedélyek, rendőri beavat­kozások, iskolai vaskalaposságok le­hetetlenné teszik azt. hogy teszem, az ügyvéd, ha úgy tapasztalja, hogy a pályáján nem boldogulhat, más fog­lalkozásra térjen, csupán vendéglős lehet minden ember, ki a saját pá­lyáján boldogulni nem tud, vagy nem akar. Itt a megszorult ember nem teheti meg azt, amit Londonban vagy az Egyesült államokban meglehet tenni, hogy kiáll az utczára muzsikálni vagy énekelni, újságot árulni, terhet hor­dani, mert mindehhez előbb költséges, még pedig rendőri zaklatással meg­terhelt engedély kell. Már pedig a megszorult embernek nincs pénze, tehát nálunk, a ki ilyen szomorú helyzetbe sodródik, kénytelen kol­dulni, lopni, vagy éhen halni. Az állam és a társadalom minde­nek előtt való érdeke tehát, hogy a munka szabadsága és lehetősége alig korlátoztassék, mert csak igy válhatik elviselhetővé a proletariátus helyzete. Már pedig nálunk a prole- táriátus rohamosan szaporodik, úgy, hogy ma-holnap ebben a szép or­szágban csak proletár, vagyontalan, vagyis a keresetéből napról-napra tengődő nép fog lézengeni. A munka szabadsága tehát a ma­gyar nép fennmaradásának cardinális biziositéka. Ha ezt megadjuk s még valami erkölcsi biztosítékról is gon­doskodunk, úgy a magyar nép meg­küzd a nyomorral is, valamint meg- küzdött a tatárjárással s az osztrák jóakarattal. Ám mindez csak a nép nyomorát enyhíti, de nem az államkincstár Ín­ségét. Mentői jobban nyomorog a nép, annál bőségesebben kell osztania az államkincstárnak az aranyat. Igen ám, de honnan, ha a népből már több nem remélhető? Minden kertelés nélkül mutatunk rá egy csaknem kimerithetlen arany­bányára, a szesz-monopoliiimára. Oroszországnak évenként száz mil­liót meghaladó tiszta haszna van eb­ből, tehát nálunk is oly haszon özön- lenék ebből az államkincstárba, hogy a népterheinek emelése nélkül megfelel­hetne az állam egyre súlyosabbá váló feladatainak úgy katonai, mint közművelődési téren. Ezt a jövedelmi forrást kihasználni még a következő erkölcsi indokok is parancsolják : 1. Az állam korlátolhatja a szesz- árusitás idejét s igy a fogyasztásra mérséklőleg hathat. 2. Véget vethet a szesznek mér­ges anyagokkal való keverésének. 3. Keresetet adhat rokkant kato­náknak és özvegyeknek s igy sok elszegényedett családnak módot ad­hat a visszavagyonodásra. 4. Leszállíthatja a legmesszebb ha" tárig a boradót, hogy a bor olcsóvá légvén s a magyarság igy visszatérhes­sen lelkesítő nemes italához. Azt hisszük, ennyi is elég arra, hogy a pénzügyminiszter úr s az államügyek intézői elhatározzák a szeszmonopolium behozatalát, a mit lapunk már évtizedek óta s annyiszor ajánlott, mert ez egyszersmind segí­teni fog a vendéglősipar sanyarú helyzetén is. Mi bízunk a jelenlegi hazafias kor­mány jóakaratában, s hisszük, hogy szerény ajánlatunkat megszívleli. Ihász György. hz uj sörgyár megnyitása. Őszinte örömmel, tiszta szívből üdvözöl­jük az uj sörgyárat, mely Kőbányán, a régi sörfőződékkel együtt van hivatva a si­lány pilseni söröket hazánkból kiküszöbölni. Üdvözöljük a »Fővárosi Sörfőződe r.-t.« igazgatóságát, a részvényeseket, a sörgyár minden egyes munkását s különösen a ne- meslelkü, derék ügyvezető igazgatót, Kell Sándor régi jó ismerősünket. Isten áldása legyen megkezdett munkájukon, erősödjenek, gyarapodjanak, hogy a magyar sörgyártás terén minél nagyobb diadalt érhessenek el Sajnálatos körülmény az, hogy sehol a vi­lágon nincsen olyan lanyha és hazaíiatlan sörivó közönség, mint Budapesten és az országban, nekik mindegy, akármilyen sört tesz eléjük a pinczér, megfizetik drágán a magyargyülölő csehek komisz, kesernyés ita­lát, a pilsenit. Ha hozzávesszük, hogy ezen cseh gyárak a legmesszebbmenő cselfogá­sokkal és lekenyerezésekkel, nagy hitelnyúj­tásokkal, sörkimérö ajándék-pultokkal, rek- lám-czimen pénzalamizsnákkal hódítják el amúgy is ingatag vendéglőseink egy részét, akkor igaz szívből kell örvendenünk minden olyan hatalmas faktor létrejövetelének, mint a kőbányai uj sörgyár. Elég volna a pilseni m Schätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe

Next

/
Thumbnails
Contents