Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-07-05 / 13. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LÄPJfl 1914. julius 5 Szimon István BUDAPEST, V., AKADÉMIA-UTCZA 7. szám. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Buda­pest több pontján. Kérjen árjegyzéket! TELEFON 29—60 sör kimérésére a vigadó-téri Pilseni Sörház | és a »Metropol«-szálló étterme, ezelőtt is | csak ezen a két helyen volt kapható a pil­seni s ma rettenetes hóditást tettek nem­csak a fővárosban, de a vidéken is. A ká­véházak palaczk-söreit az idegen sörökön hamar megtollasodott, bevándorolt Peissel Pál Henrik szállítja, majdnem kivétel nél­kül minden kávésnak. Ez pedig nagy baj! A kőbányai kitűnő magyar sörök védel­mében ezideig úgyszólván egyedül állottunk, pedig az egész hazai sajtónak felismerni kel­lene a veszélyt, mint ahogy a »Magyar- ország« egyik múlt heti számában jeles köz- | gazdasági Írónk és publiczistánk, Kreut- j z e r Lipót tette, Írván a következőket: »Járok Budapest utczáin és minduntalan találkozom a vendéglők ajtaján azzal a fel­írással, hogy »Pilseni Sörcsarnok.« A budapesti vendéglők, nem tudom, hogy há­nyán, de nagyon sokan vannak, amelyek pilseni sört mérnek ki nekünk, a »pilseni ős­forrás« nedűje buzog és habzik a hordóik­ban és ez az ősforrás szintén egyik ma­gyarázata és oka a mi ősi szegénységünk­nek. Mondják, jóhiszemű emberek sokan, hogy a vámsorompót a magunk küszöbén hiába próbáljuk, nem tudjuk fölállítani. Mondják, hogy magyar posztót nem gyártunk eleget és igy külföldi posztóval kell ruházkodnunk, va­lameddig vámvonal nem védelmezi meg a magyar határt a barbár betörésektől és nem kényszeríti a magyar fogyasztót - ó, áldott kényszerűség! — a magyar gyártmá­nyok fölhasználására. Mondják, és magam is tudom, hogy a textiliparunk fejletlen,— azonban gondoljunk rá a textilipar fejlet­lenségében is Benjamin Franklin gyönyörű j mondására, hogy inkább daróczban járjanak | honfitársai, semhogy idegen országok posz- j tóját vásárolják. Ha bennünk is meglenne a Franklin akaratereje, nagyszerű elszántsága, ! akkor meglenne a vámsorompó a házunk 1 küszöbén még itt is, még a textilszak czik- i keiben is. Az ilyen akaraterő dehogy is van meg az ország polgáraiban, csak elvétve akad egy- j egy Apáthy István, akinek a levélpapirosán j ott büszkélkedik az irás: nem veszek osztrák holmit! Az ilyen elszántság dehogy is van meg Budapest népében, amely nemcsak hogy j nyugodtan nézi a tömérdek pilseni sörcsarno­kot, hanem fogyasztja is alapo­san a pilseni ősf/orrás termékeit és sok nehéz aranyat ád Csehországnak azért az aranyszínű és keserű malátakivo­natért. A pilseni ős four ás kell nekünk, amikor Kőbányán nem is egy sörgyárunk van, ahol kitűnő sört gyártanak, i amikor a vidéken is kiváló sörgyáraink van- J nak, a csehországi sör főz ők rész­vényeseit nekünk kell hizlalnunk, amikor a magyar földön is elég ősforrásunk van, amelyekből — az antialkoholisták bo­csássanak meg ezért a lelkesedésért — amely ősforrásokból, mondom, gyöngyöző, pom­pás, elsőrangú árpalé kívánkozik a magyar polgárok asztalára. Vájjon mit szólnának a bécsiek, ha vendéglőikben minduntalan kő- | bányai sört csapolnának nekik? És a csehek miként fogadnák, ha osztrák sör­rel árasztanák el a vendéglőiket? A bécsi közönség, ha'látná, hogy akad vakmerő ven­déglős, aki kőbányai sörcsarnokot rendez be, messzire elkerülné a nép ellensé­gé t és a cseh nép, ha észrevenné, hogy 1 ausztriai sört akarnak a csehországi sörök rovására a cseh földre becsempészni: mág­lyákat rakna az árulók s z á niá r a. A nemzeti termelés védelme és fejlesz­tése legyen a jelszó, amely végigjár az or­szágban és szólítja a csüggedöket és lelke­síti a nagy munkára felkészülőket. Kerül­jék el mindeneIk messzire a pilseni ősforrásokat. A magyar munkának, a magyar gyártmányoknak a megbecsülése, a magyar ipar hatalmas kifejlődésének alap­vetése az önálló vámterület berendezésével: ezek lesznek a mi ősforrásaink, Magyar- ország fejlődésének és gazdagodásának a nagyszerű ősforrásai.« Vajha ezen lelkes és igazságos sorokat megszivelné sörivó közönségünk, elsősorban pedig vendéglőseink. Ha pedig ez sem hasz­nálna, akkor adóztassák meg az idegen sört mérő, a színházi vacsorákkal ártalma­sán konkurráló kávésainkat ezerszeresen, ak­kor majd nem vásárolhatnak 5—6 év alatt 3—4 emeletes palotákat. A hortobágyi halastavak. Debrecenből jelentik: Ä Hortobágy hasznosításával kapcsolatosan tud­valévőén nagyszabású halgazdaság berendezését tervezi a földmivelésügyi minisztérium. A város jog- és pénzügyi bizottságának ülésen jelentést tettek arról, hogy a Hortobágyon létesítendő halastavak bérletére számos ajánlat érkezett, a melyek a városnak évi százezer korona jövedel­met helyeznek kilátásba. Czverdelly Ändor kul­túrmérnök, aki a pusztán épített öntözőmüvek munkálatát vezeti, jelentette, hogy a 18 kilo­méteres tiszai csatorna készen van, melyből a halastavak táplálására 12,000.000 köbméter vizet fognak fölhasználni. Ä vizbőség biztosítottnak látszik, mert a tapasztalat szerint húsz év közül legalább tizenkét évben oly magas a Tisza ta­vaszi vízállása, hogy árasztással be lehet hozni a szükséges vízmennyiséget. Ä halastavak bér­letére beadott ajánlatok fölött még nem döntöttek. R ribiszkéről. Kár, hogy gyümölcstermesztőink e gyümölcs termesztésére aránylag olyan kevés súlyt helyez­nek, pedig nemcsak a házikertekben, hanem a nagyobb gyümölcsösökben is méltó helyet fog­lalna el e gyümölcs, korai érése, sokoldalú fel­használhatósága, korán beálló és ezután évenként rendes termést mutató termőképessége révén. Nálunk e gyümölcs kínálata távolról sem fe­dezi a keresletet, pedig gyümölcsöseinkben még sok olyan terület áll kihasználatlanul, amelyet az igénytelenebb ribiszkével nagyon gazdaságo­san jövedelmeztethetne a tulajdonos. < Fokozható lenne még a mai ribiszke ter­mészetes jövedelmezősége azáltal, ha a növények kezelése, de különösen a fajták megválasztása szakszerűbben történnék. Különösen a háziker­tekben tartják mellékes dolognak a ribiszkével való törődést; rendesen a nagyapák ültette bok­rokat, vagy ezek utódait tenyésztik továbbra is és igy természetesen a termés nem felelhet meg a kivánalmaknak, pedig az utóbbi évtized­ben olyan rohamos fejlődést mutató bogyós gyü­mölcstermesztés a ribiszkénél is már igen jó faj­tákat mutat fel. Úgy, ahogy gazdáink a többi gyümölcsnemnél is a kevés, de jó fajta termesztését tartják előnynek, úgy a ribiszke ültetésénél is ezt kel­lene mindenkinek szem előtt tartani. Ä csekély értékű, régi fajtákat kiselejtezve, helyettük a kipróbált nagygyümölcsü uj fajtákat kellene el­ültetnünk. A ribiszke aránylag kisebb értékét nagyon jól ellensúlyozza e növény igénytelenebb volta, a köztes növényül való jó felhasználhatósága, korán beálló rendes terméshozama és az, hogy rovar­ellenség alig bántja. Ezenkívül az eladásával se kell annyira sietnünk, mert az érett gyümölcse nem kívánja meg az azonnal való leszedést és szállítása is olcsó. Ott, ahol már más gyümölcsünk igazán csak nyomorog, ott a ribiszke még jól megtermi gyü­mölcsét és emellett a fagy iránt is érzéketlen. Édesebb lesz ugyan a gyümölcse a szabad, napos fekvésben, de azért fák alatt, félárnyékos helyen is, mint sok külföldi példa mutatja, ha­szonnal lesz termeszthető. Ily helyeken legfeljebb valamivel tovább hagyjuk a fán a gyümölcsöt, hogy annak édesebb, izesebb volta itt is kifejlőd­hessék. A növény erőteljes gyökérzeténél fogva még a hitványabb, valamint a vékonytermőrétegü ta­lajon is diszlik, sőt olyan helyeken, a hol a talajvíz magasan áll, szintén jó terméseket ad. Telepítésénél fontos az, hogy olyan dús gyö- kérzetü, esetleg iskolázott növényanyagot hasz­náljunk fel, amely bőtermő tövekről vétetett. Az elültetésre való fiatal növényeket bujtás, dugványozás, feltöités utján való gyökereztetés, valamint kínai bujtással kapjuk. Főterményül való ültetése esetén ajánlatos a talajt 40—50 cm. mélyen megforgattatni, egyéb­ként pedig még lehetőleg ősszel készített 40—50 cm. széles és mély gödröket ásunk részére. Házi kertekben a bokor-alak mellett a Ribes aureum kerek levelű változatának megfelelő ma­Temesvári Polgári Serfőzde R.-T. TELEFON: „József“ 6-34. Hazánk legnagyobb, teljesen átalakított, leg­modernebb újberendezésü vidéki sörfőz­déje ajánlja a legjobb nyersanyagból gyár­tott, legfinomabb világos (dupla korona, márciusi, udvari, dupla márciusi) és barna bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör. Budapesti főraktár:IX., Tóth Kálmán-utca8—10. ZÁNTÓI savanyúviz főraktára: PÉCZELV ANTAL kereTeduné? TFI FFftN • • 40-97.' BUDAPEST, II., K. ÍYIARGIT-KÓRUT 50-52. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents