Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-12-20 / 24. szám
1913. deczember 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA BORHEGYI bokere skedő M F. Budapest, V., Gize!la-ter 4. ( J Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognácot és liköröPinczék • Budafokon és V. ke- ket gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a , _„ , , . , ’ legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és rü let, Gizella-ter 4.. szám alatt. pontosan teljesittetnek. Amikor a »Vendéglősök Lapja« ez ide: utolsó számát ezennel szétküldjük, felkérjük t. J pártolóinkat, hogy a jövő 1914. évre szóló | előfizetéseiket, valamint esetleges hátralékaikat hozzánk mielőbb megküldeni szíveskedjenek. Amikor erre a vendéglősipar érdekében felkérjük t. pártolóinkat, abban a hitben tesz- szük, hogy jóakaratukra bennünket 29 évi működésűnk után, amelyhez iparunknak annyi vívmánya fűződik, méltónak tekintenek. Kérjük tehát, hogy javukra készséges buzgóságunkat, valamint nagy kiadásamkat figyelembe véve, előfizetéseiket az 1914. évre megújítani szíveskedjenek. Arra is kérjük régi pártolóinkat, hogy kartársaikat, akik lapunkat eddig nem támogatták, előfizetőkül megnyerni szíveskedjenek. Ha ezt régi előfizetőink a közügy érdekében megteszik, úgy a jövő esztendő a »Vendéglősök Lapja« megerősödését, működésének tartósságát és sikerét biztosítja a jövőre, amire annál is inkább szükségünk van, mert az igazságért való küzdelmünk, valamint a múltban, úgy a jövőben is nagy áldozatokat követel tőlünk. A »Vendéglősök Lapja« előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, mely összegek a »V e n- déglősök Lapja« kiadóhivatalának Budapest, I, Verpeléti-ut 5. szám küldendők. Tisztelettel: a »Vendéglősök Lapja« kiadóhivatala fl termelők és a vendéglősök. A »Vendéglősök Lapja« f. évi 23-ik számában e czim alatt megjelent és a »Borászati Lapok«-bcl átvett közlemény tartalma megérdemli, hogy azzal bővebben foglalkozzunk; termelők és vendéglősök egyaránt! Hisz mindkét félnél nagyon jól tudva van, hogy az alkusz egy oldalról megdrágítja a bort a vendéglősök számára; egyrészt, mert alkusz-dijat a vevő is rendesen fizet, másrészt, mert az alkusz napokkal előbb bejárja a pincéket, kialkudja a bőit és a kialkudott árt csak az esetben biztosítja a gazdának, ha az 4—6 fillérrel többre tartja, illetőleg adja azt. Az alkusznak van rá gondja, hogy néki minél nagyobb haszna legyen, vagyis a bort oly helyeken minél magasabb árban vetesse meg. Más oldalról a vevő is csalódik a fenti oknál fogva, de legalább is hektónkint 1—2 korona alkusz-dijat bizonynyal fizetnie kell!... És a vétel után következik a szállítás. Az alkusz fuvaroztatja a bort a helyszínétől a vasútállomásig. Nem is számítva azt, hogy a fuvardijat majd kétszeres árban fizetteti a vevővel, útközben, vagy a vasútállomáson (mint arra példa is akad) a transzport-hordók kifuratnak alól, hogy abból bizonyos mennyiségű bor az alkusz hordójába vándoroljon; majd kifuratnak felül, hogy a hiány vízzel pótolható legyen. Láttam már transzport-hordót, melyben az ily lyukak betömésére használt faszegek úgy álltak, mint a gereblye fogai. S erről meggyőződ- : hetnek vendéglőseink is, kik nincsenek folyton hordóik mellett a szállításnál; csak üres szállító- j hordóik belsejét világítsák meg és néz zenen abba bele. És ez nem jól van igy!... Ez ellen orvosságot kell keresnie vevőnek, eladónak egyaránt! Ez orvosság nem lehet más, mint a két félnek egyenesen egymássali érintkezése, az alkusz kizárásával. Ha a vendéglős direkt a termelőktől veszi a bőit és azokkal be is vaggonoztatja; saját becsületük és a további évek üzletKÖtése reményében bizonynyal nem fogják a vett bor minőségét rontani. A szállítás' dijat igy is, úgy is fizetni kell; igy jobb azt annak adni és azt arra bízni, ki féltve őrzi magának és borának jó hírnevét, mint arra, kinek egyedüli czélja a saját haszna, és pedig minél nagyobb haszna! Ezt mi, termelők, sajnos a magunk kárán, de beláttuk. Épp azért itt-ott már tömörülnek és tömörülünk, hogy alkusz kizárásával szerezhessünk boraink számára vevőt. Az alkusz-dij és az alkusz sokszoros nyeresége ha megosztódik, a vevő olcsóbban vesz, mi drágábban adunk el. Ezt be kell látniok a vendéglősöknek is és mint egymásra utaltak, egymással szövetkezniük kell! A külkereskedőkről nem szólok, ök mindad- j dig szükségesek lesznek, mig lesz vendéglős, ki hitelre szorul, vagy valami más uton-módon alakul intézmény, mely a hitelezésre is bírni | fog elegendő alappal. A termelők hitelt nyújtani nem tudnak, hisz úgyszólván egész éven ; át hiteleznek szőlejük számára az anyag-, munka- és adóban, hogy eladáskor e hitelt kiegyenlítettnek tekinthessék. Igaz ugyan, hogy a bor- kereskedők legnagyobb részt a leggyengébb minőségű boiokat szedik össze, de hát az ily fajta j borokra is kell vevő. És még egyet! Ha a vevők az eladókkal lépnek közvetlen érintkezésbe, ha az évek tapasz- j talataibcl egymás iránt bizalom fog fejlődni, úgy a vevők a bor minősíégére is befolyást nyerhetnek azáltal, hogy a szüreti időt kitolhatják •— ' kivételes időjárások leszámításával — október második felére is. Későbbi szüret jobb percentü í bőit ad cukor- és szesztartalomra egyaránt, s ha azt az összeget, mit az alkusznak szánnak, a termelőtől nem sajnálják, bizonynyal nyert ügyük leend! Úgy legyen! Nemespécsely, 1913. december 17. Fejes Aladár néptanító, bortermelő. A német vajkereskedelem szabályozóra. Németország évi vajfogyasztása mintegy 890 millió márkát tesz ki és ennek a nagy mennyiségnek fele a nagykereskedők utján kerül a forgalomba. Minthogy a vajkereskedelemben az utóbbi években rendkívüli sok visszaélést tapasztaltak, az érdekelt kereskedők szövetséget létesítettek, amely a napokban tanácskozásra gyűlt össze. A nagygyűlésen kifejtették, hogy a vaj minősége N é- metországban az utóbbi években annyira leromlott, hogy egyes országrészekben a fogyasztók már hallani sem akarnak német vajról és csupán külföldi származású árut vásárolnak. Az uj egyesület ezen állapotok ellen akar elsősorban küzdeni és el is határozta, hogy megkeresi a mezőgazdasági kamarákat, hogy az általuk rendszeresen folytatott vajpróbáknál csak azokat a mennyiségeket jelentsék ki jónak és forgalomba hozhatónak, amelyek 16 százaléknál kevesebb vizet tartalmaznak, a többi terméket pedig kíméletlenül utasítsák vissza. Ily módon remélik, hogy a német vaj jó hírnevét vissza fogják állítani és a vajtermelőket kifogástalan áru előállítására kényszerítik, egyszersmind, hogy a külföldi származású árut kiszoríthatják a német birodalom területéről. Terjedő vegetarianizmus. Amíg néhány évtizeddel ezelőtt kuriózum számba ment ha egy-egy külcncz kizárólag n ö- vényi eledellel táplálkozó vegetáriánusról esett szó, ma már oda jutottunk, hogy a világ minden részében szaporodik a növényevők tábora s alig van város Európában, sőt Amerikában is, ahol tömörülve nem találnék ezt a különös társadalmi szektát, amely már annyira megnövekedett, hogy specziál's vegetáriánus éttermek nyíltak meg számukra, am'k a nagy látogatottság és az egyre növekedő forgalom mellett egész jól prosperálnak. Újabban egyre nagyobb tért hódit a vegetáriánus életmód Angliában és Franciaországban, ahol valóságos divattá lett a ncvényevési mán'a főleg azon a réven, hogy hogy mindkét országban főleg az irók, művészek és a hasonló foglalkozású férfiak és nők térnek rá a vegetáriániz- musra s ezek az uj apostolok azután minden alkalmat felhasználnak arra, hogy a növényevésnek propagandát csináljanak s az eszmének minél több pioselitát szerezzenek. Közismert tény, hogy a nagynevű angol drámairó, George Bernhard Shaw, lelkes vegetáriánus. Ámde, hogy a fényestollu író miért nem eszik húst, arról honfitársai mit sem tudnak s azt csak most sikerült a newyorki »Sun« czimü lap szemfüles tudósítójának megállapítani, aki a dolog végére járván, arról közelebb számolt be lapjában. Shaw valósággal undorodik a hústól, — igy ir az amerikai tudósitó lapjában — s a hús iránti undorodása oly nagyfokú, hogy képtelen megérteni, hogy az emberek miként ehetik meg a »leölt állatok hulláit.« A newyoiki újság azonban Shawról és a vegetáriánizmusrcl Írván, azt is megállapítja, hogy a növényevők száma Amerikában is rohamosan szaporodik s a vegetáriánus életmód egyre nagyobb körökberf terjed, aminek okát abban állapítja meg, hogy ■MiWiWiitf.inaniif.n ELLOK: WINMCH-GRAETZ LAJOS HEKCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.
