Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-12-05 / 23. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. deczember 5. Szimon István BUDAPEST, V. Akadéima-utcza 7. szám. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. TELEFON 29—60. válni, mert hiszen a valóságban tényleg a borértékesités körül nekik jut a legelső és legfontosabb feladat. Már 1903. év végén a Magyar Sző- j lősgazdák Országos Egyesülete foglalkozott e kérdéssel és átiratot intézett ! a Magyar Vendéglősök Országos j Szövetségéhez, amely hozzájárult a | tervhez, amely körülbelül ez volt: Egy bor- beszerzési hitelszövetkezet léte­sítése és ez a termelők szövetke- ; zeteivel lépne szoros összekötte­tésbe. Budapesten állandó borvásár léte­sülne, ahol a kisvendéglősök kisebb meny- nyiségü borokat kapnának hitelbe is. A kiküldött bizottságban G u n d e 1 János elnöklete alatt Glück Frigyes, K o m m e r Ferencz, M a 1 o s c h i k Antal, Müller An- j tál, Petánovits József, szóval a vendág- lcsipar legelső kitűnőségei vettek részt és mégis határozathozatalra nem került a sor, mert az volt az általában hangoztatott né­zet, hogy: a tárgyalás nem ke­csegtet eredménnyel. Részünkről, amikor ezen eszmét újból fel­vetjük, tekintettel a körülményekre, hogy a nagy és tehetősebb vendéglősök ma már egyenes összeköttetésben állanak a termelő­vel, csak az állandó borvásár eszmé­jét tartjuk kivitelre ajánlatosnak, már azért is, mert a kisebb vendéglősök anyagi erő hiányában ma csaknem mind a borkeres- j kedők hitelezésére vannak, azoknak kénye- j kedve szerint utalva. Hogy az ilyen állandó borvásár létesí­tése minő anyagi és erkölcsi támaszt igé­nyel, hogy annak létesítése minő feltételek és normatívák szerint történne, azt úgy vé- i lem, ma még taglalni kissé korai volna. Azért, hogyha jelen néhány sornyi esz­mecserénkkel nem érnénk el mást, mint azt, hogy az érintkezés fonalát újból felvesszük, úgy elértük vágyainkat. Az aktualitás és az eszmének életrevalósága majd gondolkodásba ejti az intéző köröket és mind­azokat, akiknek anyagi érdekeinek szálai ezen fontos kérdéssel kapcsolatban vannak és neg vagyunk róla győződve, hogy az eszme megvalósulásán mindkét fél jóakarat­tal és őszinteséggel fog munkál­kodni, ami annak megvalósulását fogja eredményezni«. Ä husfeldarabolási tilalom felfüggesztése. A Husiparosok Országos Szövetsége, mint az Or­szágos Iparegyesület szakosztálya, azt a kérel­met intézte a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a husvizsgálati rendeletnek a más községekbe szállítandó húsok földarabolására vonatkozó és a húsiparra igen sérelmes határozatait függessze föl. A szövetség akcziója sikerrel járt, a székes- főváros tanácsa f. hó 10-én érkezett átiratá­ban értesítette a Szövetséget, hogy a miniszter az előterjesztett kérelmet, ha nem is egészen de legalább a főváros és a más községek közötti husforgalomban teljesítette. A földmive­lésügyi miniszternek a tanácshoz intézett leirata a következőképpen hangzik: Folyó év augusztus 30-án kelt 90.491. sz. le­iratom kapcsán tudomás és további megfelelő közlés czéljából értesítem a tekintetes tanácsot, hogy a Husiparosok Országos Szövetségének (VI., Gróf Zichy Jenő-utcza 4. sz.) folyó évi október 16-án elém terjesztett újabb kérelme folytán az idegen községekből Budapest szé­kesfőváros területére behozni szán­dékolt friss húsok, továbbá a székesfő­városi közvágóhidakon levágott állatok­ból származó és vidékre szállítandó közfogyasztásra szánt friss húsok mikénti dara­bolása tekintetében fenti szám alatt adott kivé­teles kedvezmények hatályát — figyelemmel a fennforgó méltánylást érdemlő körülményekre — legközelebb megadandó rendelkezésig meghosz- szabbitom. — Budapest, 1913. évi október 24. — G h i 11 án y s. k. R dalmát borkérdéshez. Amilyen konokul hallgattak hónapokon át úgy a dalmát, mint a fiumei borkereske­dők a dalmát borpancsolás ellen inditott hajszáról, annyi sok panaszuk van most a bői kereskedelem állítólagos megbénítása miatt. A »B. L.« újabban illetékes helyről a kö­vetkező hirt vette: »A fiumei kikötőbe érkező mindennemű bor vegyvizsgálata a törvény értelmében ak­ként történik, hogy minden egyes hordó tartalmát külön analízisnek vetik alá. Ez az analízis különösen a dalmát boroknál gyak- ían kimutatja, hogy a bor, ha nincs is sze­szelve, vízzel van keverve. A Darányi-féle bortörvény a kereskedelmi forgalomba kerülő bor vizezését megtiltja s a hatóság ennél­fogva nem engedheti meg a vizezett bor­nak vasúton való szállítását. Ez az oka an­nak, hogy sok dalmát borkereskedő nem tud túladni áruján, mert a magyar szak­értők a hamis, vizezett dalmát bort nem engedik a fiumei pályaudvarról még Ausz­triába sem szállítani. A dalmát szőlőter­melő rendesen kétszer szüretel. Először ki­szűri a szőlőből a jó mustot, amely czukor- tartalmánál és egyéb kitűnő alkotórészeinél fogva elsőrendű bort ad. A második szűrés már pancsolás, mert a szűrt törkölyt czukorral érlelik össze és vízzel feleresztve, kipréselik. Ez a magyar munkásbornak, pré­selésnek, vagy lőrének felel meg, amit házi használatra Magyarországon is szabad készí­teni, de forgalomba hozni nem szabad. A Fiúméban visszautasított dalmát borok nagy­része ilyen. Az osztrák és a magyar bor­törvény közti különbségnél fogva a lőrét Ausztriában szabad árusítani, nálunk azon­ban nem és az ország területére még akkor sem szabad behozni, ha az osztrák ható­ságok származási bizonyítványt csatolnak is hozzá. Megállapították ugyanis, hogy a dal- i mát szőlőnagybirtokosok és bornagykeres­kedők vagyonuknál fogva előkelő szerepet | játszanak a falujokban és rendesen községi bírák, illetve polgármesterek is. Csak termé­szetes, hogy az általuk pancsolt saját boraik számára jó községi bizonyítványt állítanak ki. Ezt pedig annál könnyebben megtehetik, mert a Dalmácziában vizezett bo­rok hamisítását a vegyésznek is nagyon nehéz konstatálni. A sziklás dalmát szőlőhegyeken ugyanis nincsenek ku­tak és ezért nagy cziszternákban esővi­zet gyűjtenek össze a termelők és azt keverik a borba. Az esővíz arány­lag igen tiszta, a kutviz szilárd alkotóré­szeivel szemben ásványos sóktól men­tes és felismerése elég körülmé­nyes. Ezért tagadják azután a dalmátok körömszakadtáig a vizezést. Tudott dolog, hogy a tiszta és erős, nagy cz.ukortartalmu dalmát borok igen jól felhasználhatók a gyen­gébb minőségű magyar homoki borok fel­javítására és a dalmát borok nagyrésze éppen ezért magyar pinczékbe vándorol. En­nek a bornak Magyarország az egyetlen pia- cza, éppen azért a termelőknek, ha M a- gyarországon akarják értékesí­teni árujokat, a magyartörvények­hez kell alkalmazkodni, nem pedig a törvényeknek a borpancsolás szokásai­hoz«. A »B. L.« derék laptársunk azt is meg­említi, hogy a múlt hó 13-án az Orszá­gos Vendéglős-Egyesület elnöksé­ge a Horvát-Szlavonországi Vendéglősök Országos Szövetségének titkára: Pauli- k o v i c s Zrecsko bevonásával értekezletet tartott. A közel négy óráig tartó értekezleten nagyjából sikerült egységes álláspontra jutni, végleges megállapodás azonban az egyes kérdésekre nézve csak e hó végével tör­ténik. Ezt a végleges megállapodást érdek­lődéssel kell várnunk, mert a dalmát petiót borok ellen eddig csak termelői részéről tör­téntek intézkedések és felszólalások. Kiván­csiak vagyunk az Országos Vendéglősök- Egyesülete határozatára, mely, hisszük, hogy a mi érdekeinket is szem előtt tartva, nem fogja kitenni a magyar bort a hozzá nem méltó konkurrenczia csapásainak és igy kar­öltve az eddig elért eredményeket fenntart­hatjuk, majd pedig a további ostromot visz- szaverhetjük. A magunk részéről meg kell említenünk, hogy ez az »országos egyesület« nem azonos a Vendéglősök Országos Szövet­ségével, mely sohasem dédelgette ravasz horvát testvéreinket. A kisvendéglősök eme országos egyesülete is volt elnökének, Springer Józsefnek köszönheti a horvá- tokkal való kaczérkodást. Springer a vágó­híd mellett mint marhacsiszár tartott egy kis korcsmát s ezidőben folyton Zágrábba és a horvát vidékekre járkálván, híveit még a horvátok zágrábi gyűléseire is elvitte, az utána következő elnökük, Kaszás Lajos pe­dig a Budapestre vetődő horvátokat nagy vendégszeretetben részesítette s azóta ölel­keznek olyan nagyon a magyarfaló horvá- tokkal. Szent Margitszigeti iiditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott rendelések egész nap felvétetnek. Minden jobb füszerüzletbenés vendéglőben kapható. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. A Budapest Szent-Margitszigeti üdítő és gyógyvíz kezelősége. Bpest, Teréz-körut 22. Telefon 36—52.

Next

/
Thumbnails
Contents