Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-12-05 / 23. szám
XXIX-ik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1913. deczember 5. VENDÉGLŐSÜK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK. VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDÉKÉIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Epész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. Hár omnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpelétj-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Főzőnőink és a szakácsnői tanfolyam. Hazánkban, különösen az ország székes- fővárosában csak a legnagyobb, legelőkelőbb szálloda-vendéglőkben alkalmaznak férfiszakácsokat, no meg nyaranta néhány nagyobb fürdő vendéglőjében. A vendéglők, korcsmák túlnyomó részében a konyhai szolgálatot szakácsnők, kézilányok, mosogatónők végzik el. Aki ismeri a mai élelmiszer-drágaságot, az tudja, hogy a főzésen ma nagyon kevés haszna van a vendéglősnek, a korcsmáros- nak s nem ritka az eset, hogy amit a boron, sörön, szóval italkimérésén nyer, azt az ételkiszolgálásra ráfizeti. De hiába, a vendégek érdekében a konyhával felhagyni nem lehet, bár vendéglősnek, vendéglősének nagyobb nehézsége alig van, mint megfelelő konyhai személyzet összeállítása és alkalma a főzéshez értő szakácsnő szerzésére. Gyakorlati tény az is, hogy vendéglősnek, korcsmárosnak és nejeiknek soha a férfiszemályzettel annyi bajuk és kellemetlenségük nincsen, mint a konyhai női személyzettel. Mikor arról volt szó egy alkalommal, hogy a pinczéri kiszolgálást általában női személyzettel végeztetnék, ezt a tervet nem annyira a rendőrség hiúsította meg, mint megijedtek attól inkább komoly vendéglőseink és korcsmárosaink, és méltán. Ha ugyanis akad a főzés mesterségéhez — mondjuk: művészetéhez — jól értő szakácsnő, annak olyan igényei vannak, hogy azt alig lehet kielégíteni, bár ma már egy-egy jó szakácsnő fizetése a teljes es válogatása szerinti ellátáson kívül, száz. százhatvan koronára is rámegy havonként Melyik polgári, felsőkereskedelmi iskolát, vagy tanitónő- képzőt végzett kisasszony és mennyi idő alatt juthat ilyen jövedelemhez? Mindazonáltal a legtöbb szakácsnő olyan durva magaviseletét tanúsít a vendéglős és vendéglősné, tehát a kereset- és kenyéradójával szemben, hogy az szinte tűrhetetlen. A konyhában mindegyik kizárólagos parancsoló úrnő akar lenni, mindenesetre nagyobb úrnő, mint az asszonya, akinek intézkedéseit, ha teljesiti is, csak zsörtölődve, zúgolódva teljesiti. Ne adja a gondviselés, hogy1 valami hibájára figyelmeztessék, mert akkor azonnal készen van a felmondással. A szakácsnő példája ragadós, követik azt a kézilányok és a mosogató szolgálók is. 1 Ilyen körülmények között, mint már azt | egyszer megírtuk, nem volna csoda, ha nálunk minden vendéglősné és korcsmárosné már fiatal korában megőszülne a konyhai kellemetlenségek miatt. És ha keressük ennek az okát, megtaláljuk abban, hogy nálunk nagyon kevés a képzett, gyakorlott jófőző szakácsnő. A képzettebb szakácsnők egy része kivándorol Amerikába, ahova kicsalják őket. Nevvyorkban például nagyon sok a nagyon jól fizetett magyar szakácsnő, mert már a yankeek is erősen megkedvelték a magyar ételeket. Ott nincsenek egyes vendéglők, ha- j nem úri házak és versenyeznek egymással magyar szakácsnő tartásában. A kivándorlók megfigyelő-szigetének, New-Islandnak vendéglejében is egy budapesti magyar szakácsnő van alkalmazva. Szóval, — ismételjük — nálunk minden vendéglős-konyhai kellemetlenségnek a szakácsnőhiány az oka, pedig hány jó főzőnőt nevel a Dunántúl, az Alföld, Szeged, Szabadka, Debre- vzen vidéke! Ez a kellemetlenség azcnoan más országokban is megvan, nem csak Magyar- országon és más nagy városokban is, nem csak Budapesten. Németország egyes nagyobb városaiban azonban segíteni igyekeznek ezen a bajon. Maguk a szállodások, vendéglősök és korcsmárosok szakácsnőképző főzőiskolákat tartanak fönn, ahol aránylag fiatal nők elég korán megtanulják a főzés, a jólfőzés mesterségét és ha jól megfizetik is őket, bennük megbízható, udvarias, mesterségét értő konyhai személyzetet nyer a vendéglős. Vájjon nem lehetne-e nálunk is ekképen a szakácsnő-hiányon segíteni? Ipartársulatunk és a »Magyar Szakácsok Köre« érdemes vezérférfiai gondolkozhatnának a terv életbeiépfetésán, akkor talán k kerülhető volna az is, ami ma tény, hogy igen sok vendéglcsnénk életének háromnegyed részét szakácsnő hiánya miatt a konyhában kénytelen eltölteni. IHÁSZ GYÖRGY. fi termelők és a vendéglősök. E czim alatt Mangold Gusztáv ur a »Borászati Lapok« legutóbbi számában írja a következőket: »A szőlősgazda fáradságos eredményeinek természetes és kiegészítő része a vendéglős működése. Igaz, hogy ma a kettő közé közbeékelődik még egészen feleslegesen a bornagykereskedő és az alkusz, ami nem lehet csak a bortermelő, vendéglős és a tényleges fogyasztó kára, mert a termelő az, aki a bort előállítja, vagyis termeszti és a vendéglős az, aki kiméri, értékesíti a fogyasztó utján. Ezt a tényt közelebbről bev.lágitani ugyan egészen felesleges, azonban annak konzek- vencziái mégis érdemelnek annyi figyelmet, hogy velük közelebbről foglalkozzunk. Szerintünk tehát, úgy véljük, hogy az előbb nevezett két tényező együttműködése okvetlenül előmozdítandó volna olyan czélszerü formában, amely a két különböző érdekeket képviselő, de azonos czélt szolgáló fél igényeit kielégíti. Ma Magyarországon olyan nagy a terméshozam, hogy ezen kérdéssel foglalkozni nemcsak aktuális, hanem szükséges is. A szövetkezeti gondolat, amint jól tudjuk, minálunk nem hódított oly mértékben, mint aminő remények fűződtek hozzá. A borértékesitő részvénytársaságok és árukereskedelmi részvénytársaságok a válságos pénzviszonyok folytán kihaltak vagy pedig legjobb esetben kihalófélben vannak, olyany- nyira, hogy üzletkörük egyharmadra van redukálva. Ebből, de még sok más jelenségből azt látjuk, hogy legelsősorban a vendéglősöknek kell a borértékesítés legelső faktoraivá Schätz József Telefon 57-22. sörnagykereskedö : Telefon 57 22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusiiója. Az „Első Magyar Részvény Serföde“ főelárusitója. Jos.SedlmayrBierbrauereizumFranziskaner KelkrA.-G. müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe
