Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-20 / 2. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. január 1. Pelzmann Ferencz, Várady József, Benedek Rafael, Francois Lajos, Kovácss E, M., Mifrovátz Adolf, Walter Károly, Burger Glück E, J,, Katona Géza, Szente Imre, dr Walter Károly, Bálelnök: Kommer Ferencz. Alelnökök: Baar Ferencz, Haas Imre, König Jakab, Varga István, Grosz Samu. Titkárok: Áfrány Gyula, Balogh János, Cseke Lajos, Hergg Ferencz, Láng János. Ellenőrök: Bunzlauer Ernő, Beer László, Fehér Ferencz, Kováltsik Sándor, Löhner Mátyás, Pauly Antal, Wirth Ferencz. Főpénztárnok: Kommer Béla. Fő- pénztárnokok: Csernák József, Koch Gusztáv. Főrendező: Kutassy Lajos. A mi bálunk. A budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata ezidei zártkörű táncvigalmát folyó évi márezius 5-ikén tartja a fővárosi „Vigadó“ összes termeiben. A bálrendező bizottság Frenreisz István elnöklésével folyó hó 14-ikén az ipartársulat hivatalos helyiségében ülést tartott, melyen Bokros Károly, Kittner Mihály rendezőbizottsági alelnök, Kittner János, Oláh Gyárfás Mihály, Holub Rezső, Trenk Emil, Wilburger Károly, Gundel Károly, Horváth Dániel, Poppel Miklós titkár, F. Kiss Lajos és Ihász György szerkesztők voltak jelen. — Frenreisz István bejelentette, hogy a bálanyai tisztséget Kommer Ferenczné úrnő készséggel elfogadta, majd Wilburger Károly jelenté a bizottságnak, hogy a női táncz- rendeket Francois Lajos pezsgőgyáros ur lesz szives saját költségén elkészíttetni. Mindkét jelentést a jelenvoltak örömmel vették tudomásul. A zenekarok felügyeletével Bokros Károlyt, a koszorúslányok összetoborzásával Wilburger Károlyt bízták meg. Frenreisz István elnök meleg szavakban kérte a bizottság tagjait, hogy minden lehetőt kövessenek el a bál sikere érdekében. A siker különben el nem maradhat, ha oly lelkes és agilis férfiú buz- gólkodik a bizottság élén, mint Frenreisz István, kinek segítő társai szintén az ifjabb generáczióból való Kittner Mihály szállodás, Bokros Károly és Wilburger Károly lesznek. Jurák Miska uj vendéglője. Budán az 1, Mészáros-utcza 20. szám alatt levő saját házában furák Mihály, Buda népszerű vendéglőse újonnan berendezett díszes vendéglőt nyit. A vendéglő megnyitása f. hó 23-án csütörtökön lesz. Vendéglője Budapest egyik legszebb látványossága leend, mert sem Budán,sem Pesten olyan nagyterjedelmü és kényelmes kerthelyisége manapság már senkinek sincsen. Jurák Miska jó sashegyi borokat és a kőbányai „Első Magyar Részvény Sörfőződe“ sörét méri, Mellette a szomszédos kontár vendéglősök egymásután sorvadnak el, Unghváry László és Amerika. Unghváry László (Czegléd) faiskola és szőlőtermékei (nemes gyümölcsfa vadoncz, gledicsia, szőlővessző, bor stb. stb.) már Amerikában is nagy kelendőségnek örvendenek. Sok ezer korona éltékben küldött a múlt évben is a Chicagohoz közel fekvő Baróthy- féle telepekre. Árjegyzéket ingyen és bérmentve szívesen küld. Halálozás. Ifj. Schuster Ernő-i, a nyugoti pályaudvar vendéglősét, aki január 3-án reggel halt meg a Liget-szanatóriumban, január 5-én d. u. temették nagy részvét mellett a budapesti kerepesi-uti temető halottasházából. Az elhunyt családján és a rokoncsaládok tagjain kívül ott voltak még : a nyugati pályaudvar tisztikara és személyzete Sarkady Lajos állomásfőnök vezetése mellett, a vendéglő egész személyzete, a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának számos tagja, azonkívül a vasúti podgyászhordók egylete és sok más testület. A gyászszertartást Stieber Vincze terézvárosi apátplébános tartotta nagy I segédlettel. A „Magyar Szakácsok Köre“ folyó évi január hó 2-án tartotta nyolczadik rendes évi közgyűlését és örömmel reméljük, hogy az ezen közgyűlésen a kör élére került tisztikar erős keze ismét helyre állítja a régi rendet és megtalálja a módot, hogy a kör az őt megillető helyét — szolid elveinél fogva — mielőbb elérheti. — Az uj választmány, melynek élén Löhnert Mátyás mint elnök és Csáky Sándor mint alelnök áll, azzal kezdte működését, hogy közgyűlési határozat folytán 112 tagot törölt a tagok sorából, mert tagsági kötelezettségüknek nem tettek pontosan eleget — és igy remélhető, hogy a maradt 66 tag és a megrostáltan újból bekerülő tagok képeznek oly alapot, hogy a már mutatkozó helytelen elvek és irányok mielőbb kihalnak. Itt közöljük azok névsorát, kik a régi elvek felújításával a régi rendet helyre állítani remélik. Elnök: Lölinert Mátyás, alelnök: Csáky Sándor, pénztárnok: Márk Károly, ellenőrök: Bauer Károly, Waltz György, jegyző: Zinhober Ferencz, választmányi tagok: Berkes István, Binder József, Faltusz Adolf, Marek András, Patát Lajos, Szalontay Jenő, Lőrincz Elek és Zahner József, választmányi póttagok: Csikós Sándor és Taraba Mihály, titkár Tolnay Aurél. Mennyit költött Budapest Szilveszter éjjel? A válságos pénzügyi helyzet tagadhatatlanul rányomta bélyegét a Szilveszteri mulatságokra. Kesernyés képe volt a legvidámabb helyeknek is s igazi gondtalan hangulatot alig egy-két helyiségben lehetett találni. Nem sajnálta senki az óév elmúlását, de nem örültek az uj év eljövetelének sem. Az emberek fásult unalommal fogyasztották a kávéházi delikatessze- ket, mintha erre törvény kötefezte volna őket. A sablon ellen nem akart véteni senki, de azért mindenki érezte, hogy nem igy volt ez tavaly, meg tavaly előtt. Csodálatosképpen azonban Szilveszter éjjel csak a látszat volt kissé lehangoló. Az emberek ezidén is épp úgy lerótták a Szilveszteri adót, mint az elmúlt évek fordulóin. Még csak a pénzügyi helyzet reménytelenségét, sem érezhették meg a Szilveszteri aratók: a kávésok, vendéglősök és a mulatótulajdonosok. Harsányi Adolfot, a Newyork kávéház tulajdonosát, a budapesti kávésipartársulat volt elnökét kérdeztük meg, hogy mennyit költhetett el Budapest a Szilveszteri mulatságokra ? Kérdésünkre e választ kaptuk: Budapesten aránylag most sem költöttek kevesebbet az emberek, mint az elmúlt években. ! Körülbelül másfél millió koronára tehető az az összeg, amelyet az emberek a Szilveszteri szórakozásokra kiadtak. Ezt az összeget csaknem hajszálnyi pontossággal meg lehet állapítani a következőképpen : 10 kávéház átlagos bevétele 4000 kor. = 40.000 korona; 30 kávéház átlagos bevétele 2000 kor. = 60.000 korona; 60 kávéház átlagos bevétele 1500 kor, = 90.000 korona; 200 kávéház átlagos bevétele 1000 kor. = 200.000 korona; 30 vendéglő (és mulatóhely) átlagos bevétele 6000 kor. = 180.000 korona; 70 vendéglő átlagos bevétele 2000 kor. = 140,000 korona; 1000 vendéglő és korcsma átlagos bevétele 300 kor. = 300.000 korona. Színházak jegy- bevétei 35.000 korona; mulatóhelyek jegybevételei 45,000 korona; 140 mozi átlagos bevétele 600 korona = 84,000 korona; 20 nagyobb mulatság átlagos bevétele 3000 kor. = 60.000 korona összesen: 1,234.000 korona, — Ha ehhez az összegekhez még hozzászámítjuk azt is, hogy mennyit költöttek az emberek házimulatságokra, kisebb egyesületek és táncziskolák mulatságaira, bátran megállapíthatjuk, hogy Budapest közönségének másfél millió koronájába kerültek az idei Szilveszteri mulatságok. A papirospénz. A papirospénz ma már annyira elterjedt s olyan kedveltségnek örvend, hogy csaknem kiszorítja a nehézkes érczpénz használatát. Bizonyos, hogy mindenki szívesebben fogadja el, mint az ezüstöt vagy aranyat, mert kényelmesen elhelyezhető tárcánkban, különösen akkor, ha nagyobb összeget képvisel. Az első papirospénzt a régi Kartágóban, a második pun-háboru befejezése után használták. Kínában a nagy Jihoangh császár uralma alatt (Krisztus előtt 255—256) bocsátottak ki először papirospénzt, mig Európában általában a tizennyolczadik század elejére teszik forgalomba hozatalát, arra az időre, amikor Francziaország a skót Law álta. alapított bankot állami bankká alakította átl Ez az intézet több mint három milliárd frank értékű bankjegyet hozott forgalomba, de 1720-ban csúfosan megbukott. Rodriguez Muraer tanár azonban kimutatta, hogy már 1442-ben hozták forgalomba Európában a papirospénzt. Ebben az esztendőben, mikor a mórok uralma Granadában már ingadozott, sikerült a spanyoloknak az Alhambra erődöt, a hozzátartozó, jövedelmező kénfürdőkkel együtt elragadni tőlük. A mórok mindent elkövettek, hogy ezt az értékes helyet, amely a Nasrid dinasztiának évenként több mint ötszázezer aranyat jövedelmezett, ismét hatalmukba kerítsék. Az alhambrai kormányzó s erődparancsnok, dón Juigo Lupez de Mendoza cendillai gróf, akit a király nem látott el elég pénzzel, az előtt a veszedelem előtt állt, hogy a legénység, mely hónapok óta nem kapott rendesen zsoldot, zendülésbe tör ki. Ennek elejét veendő, folyószámlákkal ellátott papiroscédulákat adott ki, egyik oldalán az érték megnevezésével, másik oldalán pedig aláírásával. Ezeket a cédulákat, miután kényszerárfoPÉCZELY ANTAL ásvány viz=nagykereskedő A Szántói savanyuviz főraktára BUDAPEST, II, MARGIT-KÖRUT 50—52. TELEFON 40—97.
