Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-09-05 / 17. szám

1913. szeptember 5. 5 VENDÉGLŐSÖK LAPJA a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, v se- és halhólyagbajok- nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. SCHULTES ÁGOST Színye-Lipóczi Salvator forrás-Váliafat. Budapest, V. Rúd If rakpart 8. KÜLÖNFÉLÉK Esküvők. Wolf Gyula németujvári vendég­lős kartársunk múlt hó 12-én vezette oltár elé W o p p e 1 Ferencz sóskutfalui vendéglős szép­séges leányát, Teréz kisasszonyt. — H o 11 n d o n- n e r Lajos, Hollndonner György rohonczi ven­déglős fia múlt hó 27-ikén esküdött örök hű­séget Pummer Karolina kisasszonynak. — Mátray István győri vendéglős múlt hó 18-án egybekelt Torkos Anna kisasszonnyal, Tör­li os Gábor beősárkányi vendéglős leányával. A megkötött frigyeken Isten áldása legyen! Házasság. Szárich Géza zentai polgármes tér örök hűséget esküdött özv. Dala Károlyné úrnőnek, néhai Dala Károly, nem rég elhunyt szegedi szállodás özvegyének. Vendéglő átvételek. Révész Norbert át­vette Budaepsten a Teréz-körut 43. szám alatt levő, a pilseni sörgyár zsebében levő vendég­lőt. — Szemes Kálmán volt ismertnevü fő- pinczér megvette az Aggteleki-utcza 2. szám alatt levő vendéglőt. — Kőszegen Skriba Sándor ottani kartársunk uj szállodát építtetett s azt folyó év julius 20-ikán megnyitotta. — Szegeden a »Royal«-kávéházat Dávid Páltól Matej ka József vette át Trencséntepliczről. — Szatmáron a »Pannónia«-szállodát Pon- g r á c z Lajos ottani kitűnő vendéglős kartár­sunk és jó barátunk vette bérbe 12 évre. Üdvö­zöljük. — Szentesen a »Petőfi«-szállodát P i- r i t y Mátyás nagy áldozattal átalakította. — Várpalotán az »Erzsébet«-szállodát K e- s er ü Boldizsár vendéglős kartársunk újonnan felépítette s azt e hónap elején megnyitott. — Sárváron az »Otthon«-kávéházat Fehér Ädolf vette meg Kecskemétről. — Székesfe­hérvárott a »Korzó«-kávéházat Csillag Sámuel, az ottani »Otthon«-kávéház tulajdonosa vette át. Ugyanottan a Kálózi-nagyvendég­lőt Kőszeghy Gyulától R e i n b e r g e r Jó­zsef kartársunk vette meg. Halálozás. Frenreisz István fővárosi nagy­vendéglőst és kedves nejét érzékeny családi vesz­teség érte Hoffmann Sándor székesfővárosi nyug. főpénztárosnak múlt hó 20-ikán történt elhunytával. A boldogultban Frenreisz 1st- vánné úrnő édesatyját, Frenreisz István pe­dig apósát siratják. Temetése a róm. kath. egy­ház szertartása szerint augusztus 22-ikén a csa­lád nagyszámú ismerősei és jóbarátai részvétele mellett ment végbe. Ipartársulatunk tagjai is nagy számban vettek részt a végtiszteségtételen. Béke poraira! Farkas Ferencz vendéglője. A József-köruti Bandl-nagyvendéglő derék főpinczére Farkas Ferencz megvállván állásától, a József-kö.ut 75. szám alatt levő vendéglőt megvette Fleck Ká- rolytól. Farkas Ferencz tiszta magyar érzü­letű kartársunk vendéglőjét nagy örömmel ka­rolta fel a környék előkelő polgársága. Kitűnő konyhájáért és italaiért érdemes felkeresni. Sok szerencsét kívánunk uj vállalkozásához. Ä Gyöngyös-Visontai Bortermelők sz. m. r.-t. multévi mérlege. F. évi augusztus 20-án tartotta 8-ik rendes közgyűlését a Gyöngyös-Visontai Bortermelők Szövetkezete, mely rövid idő alatt összes pinczegazdasági szervezeteink közt a leg­nagyobb forgalmat érte el. A bemutatott mér­leg szerint az idén 104,134 K-t tesz ki a tiszta haszon, miből a részvényesek 35 K-t kapnak, ami nem kevesebb, mint 17 és fél százalékos osz­taléknak felel meg. Ä társaság részvénytőkéje 400,000 K, mig a tartalékalapok 326.320 K-ra rúgnak. Daczára a tavalyi őszi igen magas bor­áraknak és az azóta beállott jelentékeny ár­csökkenésnek, ez a vállalat a kezünkben levő mérleg szerint, rendkívül szépen keresett. Ä bor­és pálinkakészlet értéke évzárlatkor 392,257 K-t tett ki. A részvénytársaságnak az egri szövetke­zett bortermelők részvénytársaságával együtte­sen Wienben fióktelepe van, mely úgy látszik, szintén jól prosperál, mert 12,580 K nyereséget tudott produkálni. Diákszálló építkezése. Abban a lakás épi- tő-programmba, amelyet Bárczy István pol­gármester négy évvel azelőtt adott, töb­bek között az a kitűnő eszme is helyet foglalt, hogy a fővárosi diáknyomor eny­hítésére építsen a főváros diákszállót, amelyben a vidéki főiskolai halgatók olcsó de jó és egészséges szobákat kaphassanak. A terv most már a megvalósulás felé kö­zeledik. Az építkezési bizottság mostani ülésén foglalkozott az első ilyen szálló költ­ségvetésével, amelyet Budán, a Fehérvári- utón fognak építeni. A tervek rövidesen a közgyűlés elé kerülnek és az építkezést hamarosan megkezdik, úgy hogy a szállót talán már a jövő évben átadhatják a hiva­tásának. A „Restaurant“ elnevezést a legtöbb kultur országban már annyira ismerik, hogy annak magyarázata szinte feleslegessé válik. Tud­juk, hogy a „restaurer,, franczia ige ennyit je­lent, mint „helyre állítani“, vagyis valamit régi állapotába visszahelyezni és minden vendéglőnek valóban az volna a hivatása, hogy vendége erejét a nyújtott ételek és ita­lok által helyre állítsa. Eredetileg azönban a „restaurant“ szó a 17-ik században egy különösen összeállított, könnyen emészthe­tő ebédet jelentett, amely tiszta levesből, friss tojásból és kevés szárnyasból állott. Az orvosok különösen gyenge és beteg em­bereknek rendelték a „restaurant“-ot. Ami­kor Richelieu a hires franczia államférfi a szép Flaminarons asszonyt egy napon meg­látogatta és távozáskor a szép asszony ma­mája a herczeget még tartoztatta, Richelieu visszautasította a szívélyes gyöngédséget azzal a megokolással, hogy otthon a restau­rant várja, amelyre megtámadott egészsége szempontjából pontos időben szüksége van. Az idősebb Flammarons asszony erre kije­lentette, hogy ilyen kitűnő restaurant-al ő is szolgálhat, mert az minőig készen áll nála. Richeleu erre vissztért az ebédlőbe és elfogyasztotta a restaurant-ot, amelyről később úgy nyilakozott, hogy jobbat és iz- letesebbet még sohasem evett. Párisban egyes vendéglősök méga 18-ik században se mertek vendégeiknek mást feltálalni, mint az orvosok által javasolt restaurant-ot. Később azután az ilyen vendéglőket egyszerűen „re­stauranténak nevezték, amely elnevezéstké- sőbb a vendéglőre általánosították. A sörfőzdék trösztje Ausztriában. Röviden jelentettük már, hogy az Oesterreichische Kreditanstalt, a Wiener Bankverein és a Niederösterreichische Eskompte Gesell­schaft tárgyalásokat folytatnak az Anton Dréher Brauerei A. G.-tal, az Ad. lg. Maut­ner und Sohn és a Th. und G. Meicht cé­gekkel, hogy ezeknek schwechati, sankt- marxi, simmeringi sörfőzőit egy vállalat­ba egyesítsék. Azonkívül két morvaorszá­gi sörgyár beolvasztását is tervezik az ala­pítandó uj részvénytársaságba, amelynek ötvén millió korona alaptőkéje lesz és amely évente körülbelül egy és fél millió hekto­liter sört fog gyártani. A részvények egy hányadát a pénzintézetek fogják átvenni, legnagyobb részük azonban az iparvállala­tok jelenlegi tulajdonosainak birtokában marad. Az alkohol és a költők. Eddig az volt nz általános nezet, hogy a szeszes ital ízgató- an, sőt termékenyitőleg hat az irók és mű­vészek fantáziájára. Paul Voisinel most ta­nulmányt irt a Teins-ba, amelyben nem­csak hogy megcáfolja ezt a hitet hanem a babonák közé sorozza A rendelkezésére álló adatokbólmegállapitotta, hogy a mámor a legkevésbé sem ingerli munkára az agyat, hanem ellenkezően, megbénítja a működé­sét. Edgar Poe-ró\ és Hoffmannról azt be­szélik, hogy az alkoholnak köszönhetik hírnevüket, mert legszebb müveiket mámo­ros állapotban Írták. Az igazság azonban éppen az ellenkezője ennek, mert Edgár Poe egyszer azt mondotta, hogy a szeszes ital élvezete után még gondolkozni sem képes, nemhogy írni tudna. Verlain és Musset is szenvedelmes alkoholista hírébe állt, de ők is számtalanszor panszkodtak barátaikak e szenvedelmük miatt, mely bénitólag hatott fantáziájukra és teljesen tönkre tette munkaképességüket. Rimbaud és Villon, a kik abszint-ivók voltak, leg- többnyire teljesen kapatos állapotban dol­goztak, azonban különböző eredménnyel. Rimbaud ama munkái — állapítja meg Voi­sinel dr. — amelyeket becsipve irt, nagyobb­részt homályosak, Villon ellenben (amin na­gyon csodálkozik a cikket iró orvos) a korcsmában irta legértékesebb müveit. Eb­ben a tekintetben érdekes kivétel Boude- laire, aki mindenféle fajtában szerette és mohón élvezte az alkoholt, egyformán fo­gyasztotta az étert, a hasist, a kokaint és az ópiumot. Pusztító szenvedelmét a leg­jobb akarata ellenére sem tudta leküzdeni, azonban nem titkolta senki előtt és nem mentegette magát, sőt egyszer a követke­zőket irta magáról : — Ezek a rettenetes mérgek meggya­láznak és tönkre tesznek. Milyen borba ta­lálhatom meg azt a békét és nyugalmat, amelyben gyermekkorom ártatlan örömeit leltem ? Vendéglősök sörgyára. Árvaváraljáról jelen­tik, hogy az Árvamegyei Vendéglősök Egye­sületének kezdésére konzorcium alakult, a mely kétszázezer korona alaptőkével átveszi a tőkehiány miatt nehezen prosqeráló pot- bieli sörgyárat.' Az uj vállalkozásnak a fő­célja, hogy Árvamegyéből kiszorítsák a kölföldi sört R szálló albérlője. Bállá József tusnádi föld- birtokos- bérbe vette a budapesti »József főher- czeg« szállodát és kávéházát, a bérlet fejében átcredálta ezer holdra menő birtokát Kálmán Sándorra, aki a szállodát és kávéházat első kéz­ből bérelte a tulajdonosoktól Gráber Ernőné és Hoffmann Sándortól. A földbirtokos a ká­véházban átvett áruért háromezer koronás váltót adott Kálmánnak s a tulajdonosok perel­ték a váltót. Balia a pert elvesztette, árvere­zést tűztek ki a holmira s Ballát kilakoltatták. Bállá, ki ezzel elvesztette egész vagyonát, csa­lás miatt feljelentést tett a rendőrségen Sán­dor László rendőrtanácsosnál, ki ez ügyben be­idézte az érdekelt feleket. Vendéglőkben, kávéházakban, éttermekben rendkívüli kedveltségnek örvend a papíamási Lythia gyógyvíz! Vizelethajtó és hugysavoldó! Vesebajoknál nélkülöz­hetetlen ! Főraktár: Brázay Kálmán czégnél, V Budapest, Vili., Baross-utcza 43. a

Next

/
Thumbnails
Contents