Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-02-05 / 3. szám
1912. február 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 lakozik az Ínyben anélkül, hogy az alkohol előtérbe lépne, ha végre a lenyelésnél az egészet egy természetes zamat koronázza anélkül, hogy a nyelven azon csipés visszamaradna, mely miatt a rossz bort bicskanyitogatónak hívják, úgy a bor az érzékek Ítélete szerint jó. Ha csak egy pontban is kívánnivalót hagy, úgy tökéletlen a bor és annál kevésbé jó, minél jobban elszigetelődik a savanyúsága, czukor- és sótartalma és mennél pontosabban meg lehet azokat a nyelv hegyén különböztetni, továbbá minél jobban érezhető az Ínyben annak semlegessége, vagy pelyhüdtsége, az illő olajak, föld, trágya a hordó ize és kiváltképpen az alkoholnak szórványos előtérbe tódulása, minél kevésbé kellemes az utóize és utószaga és minél kellemetlenebb és tartósabb a nyelven való csípése. Vannak még olyan idősebb magyar korcsmárosaink, hogy a bornak nemcsak évszámát, hanem annak volt termő helyét is megtudják állapítani. Sajátságos, hogy a legjobb borminőség megállapító a legtöbb esetben igen rossz, vagy csak mérsékelt borivó. A jövő vendéglős, korcs- máros nemzedéket pedig be kell vezetni abba a misztikus tudományba, hogy a bor minőségét megállapítani tudja. Hogy megtudja állapítani a talajt, amelyen a bor termett, a szőlőfajt, melyből préselték, a készítés és kezelése módját. Még azt is meg kell mondani tudni, hogy évek múltán mivé fog fejlődni bizonyos minőségű bor a borseprőn. Ha e tekintetben annyi tudáshoz jutnak a jövő korcsmárosai, akkor nem vesznek többé silány, vagy hozzá hamisított bort Magyarországon. Megdézsmált boroshordók. Volt idő, mikor bort távolabbi vidékekre szállítani valóságos veszedelem volt Magyarországon. Ez a régi fuvaros világ volt, mikor még nem a vasút, vagy a gőzhajó, hanem a fuvarmányos kocsi bonyolította le a legtávolabbi vidékről is egész Budapestig a teheráru forgalmat Ekkor még az. utszéli csárdásvilág aranykorát élte s bizony csak a fuvaros kocsis becsületességén múlott, ha a kocsiszín alatt meg nem csapolták a nagy boroshordókat, s ami bort kieresztettek belőle, azt vízzel nem pótolták. A legtöbb esetben úgy történt, hogy a lelkiismeretes becsüietesség hiányzott a fuvaros kocsisból s mire a hordó Pestre érkezett, a bor mennyiségileg meg volt ugyan, de minőségileg vízzel kevert kutyának sem való lőre volt. Mikor a teheráru forgalmat már a vasutak bonyolították le, a hordókat az állomásokon úgy vettek csak fel, ha azok csap- és aknanyilásai külön bádoglemezzel le voltak szegezve és pecsételve is, tudván a vasúti intézőség, hogy s vasúti alkalmazott, munkás is csak gyarló ember, akinek szomjas torkát és leluiismeretét a bornak közelsége kisértetbe hozza. így is volt igen sok esetben. Hiába volt lezárva az akna és csapnyilás bádoglemezzel, pecséttel, a bor mégis kevesebb mennyiségben, vagy rosszabb minőségben jutott a vevő budapesti vendéglőshöz, mint ahogy az azt a szőlőbirtokos termelőtől vásárolta. Nem is csapon, vagy aknanyiláson eresztették ki a bort, hanem útközben vagy az állomáson, az abroncsot kissé félreverve, a hordót megfúrták s az igy nyert nyíláson gummicsövön eresztették ki a drága italt. Azután a fúrt nyílást ismét fával beszegezték, az abroncsot ráhajtották s nem volt, aki megállapította volna, hogy bor- tolvajlás történt, csak a vendéglős, korcs- máros a bor átvétele után, mikor már hiába futott panaszával Poncziustól Pilátusig. Néhány esztendő előtt igy manipulált a budapesti Ferencz- és Józsefvárosi állomáson néhány vasúti munkás, egész sereg vendéglőst, korcsmárost kárositva meg, amig nyakon nem csípték és be nem zárták esztendőkre őket. Ám akár milyen szigorú ma a vasúti szállítási ellenőrzés s akár milyen súlyosan büntetik a vasúti tolvajokat, mégis csak történnek visszaélések. Újabban több oldalról azt a pana zt vettük, hogy a kisebb hordókban küldött mintaborküldemé- nyek érkeznek súlyosan megdézsmálva és felvizezve rendeltetésének helyére. Itt is az abroncsot verik le kissé a hordóról, megfúrják s a bort vékony üveg vagy szalmaszálon kieresztik, azután vízzel pótolják, a fúrt nyílást leszegezik, az abroncsot visszahajtják. A vendéglős az átvételnél nem vesz észre semmit, csak később, mikor észreveszi, hogy felvizezett italt kapott s ha még kissé vizsgálódik, arra is rájön, hogy az abroncs alatt a hordó úgy át van lukacsolva és fasze- gelve, akár a czipőtalp széle. Ekkor azonban már hiába reklamálja az átvétel után kárát, nem téríti azt meg senki. Hogy az ilyen visszaélések ellen vendéglőseink és korcsmárosaink védekezzenek, nincs más mód, minthogy az átvétellel nagyon óvatosak legyenek. Ismerni kell, hogy a bordézsmálásnál milyen eszközökkel dolgoznak a vasúti bortolvajok, s ha annak legcsekélyebb külsőnyomát látják, meg kell tagadni a bor átvételét, akkor majd fizet kárpótlást a vasút. Sajnos, más védekezés itt nincs, bár a vasúti bordézsmálók nagy részét — hála Isten — elriasztja már sürü maoipulácziójuktól az a súlyos büntetés, mely tetten érés, vagy rábizo- nyitás esetén érheti őket. Magyar fürdők fejlesztése. — Serényi miniszter terve. — Annak idején megírtuk, hogy gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter az állam tulajdonát képező fürdőkön azzal akar segíteni, hogy azokat bérbe adja. Egyelőre csak mint a B. H. Írja Herkules- fürdőt, Tátralomniczot és Csorbát. Mindjárt az első évben 6 milliót kell az 50 évre lekötött czégnek befektetni. Csorbára és Tátrára 4Ve milliót, Herkulesfürdőre U/a milliót. Azonkívül Európa minden nagyobb városában az agitáczió minden eszközével dolgozó idegenforgalmi irodák állítása is kötelessége a bérlőnek, de ezért az állam őt külön díjazásban részesíti. Eddig egy franczia czég tett kedvező ajánlatot a miniszternek. Föltéve, hogy e kikötések a szerződésben tényleg bennfoglaltatnak, a bérbeadás Serényi grófnak dicsőségére lesz ; — de még nagyobb volna a siker, ha e három faczionable fürdőhöz egy-két gyógyító- fürdőt is csatolnának. Ezeknél nem kell luxust kifejteni, nem kell tehát nagy befektetés sem s az agitáló idegenforgalmi irodák valamennyit egy füst alatt reklámozhatnák. De ne feledkezzen meg a kormány a többi magyar fürdőről sem. Vízaknára, az eddig fordított tekintélyes összegeken kívül a jövő évben 300 ezer koronát szánnak, emiatt aztán a többi fürdőkre vagy semmit, vagy csak nagyon keveset költhetnek. A balatoni körút és elsőosztályu fővonalról még szó sincs, hasonlóképpen a balatoni hajózás emeléséről sem, többi gyógyfürdőink is csak úgy képesek prosperálni, hogy a betévedt fürdővendégeket a fizetendő ezerféle illeték tengerébe fojtják. Fürdőink pangásán van hivatva segíteni a fürdőtörvényjavaslat. Igaz ugyan, hogy a legégetőbb kérdés, a hitelügy tárgyalása kimaradt a javaslatból, tehát arról sem esett szó benne, hogy a fürdő-vállalkozás ipari vállalkozásnak tekintve, abban a kedvezésben részesüljön, melyet a törvény ezek részére biztosit. Ámde, ha figyelembe vesszük, hogy e tervezetet a belügyminiszter véleményezés végett úgyszólván valamennyi nagyobb mértékben érdekeltnek megkül- dötte, ebből a tényből jóakaratu tenden- cziát olvashatunk ki, s remélhetjük, hogy a szakvélemények beérkezése után olyan javaslattal fog kormányunk a parlament elé járulni, mely a magyar fürdők föllendülését minden lehető eszköz fölhasználásával a megvalósulás stádiumába segíti. /. A. Mozgó korcsmák a háborúban. Egy angol lap harcztéri tudósítója Írja: Mióta Tripoliszban az olaszok megtámadták a törököket és az őseik földjét védelmező arabokat, azóta itt a homokos síkságokon tanulmányozni lehet, hogy milyen lehetett hajdan az üzleti élet, mikor még fa és kőházak nem voltak, mikor a kalmárok, szerencsevadászok százai vonultak fel a harczoló csapatok után. Most is igy van ez Tripoliszban. A török és arab seregek mögött az ország belsejéből tevekaravánok vonulnak fel, melyek azonban kizárólag élelmiszert s üdítő, de nem szeszes italt szállítanak a haza földjéért és szabadságáért harczoló csapatoknak. Sokkal zajosabb az üzleti élet az olasz csapatok mögött. Itt már mindenféle szatócsok árulják áruikat. Hosszú taliánok szent képeket, amuletteket, melyek megóvnak a háborúban való haláltól. Ezek az olasz katonák tömegesen vásárolják, de azért annál tömegesebben hullanak el a török golyóktól és a vitéz arabok kardcsapásai alatt. Legérdekesebbek az olasz csapatok után felvonuló mozgó sátor korcsmák, melyekben hamisítatlan olasz-héber korcsmárosok mérik a szicziliainak nevezett, de soha szicziliát nem látott bort, a pálinkát sőt még dohányt és bélyeget is árulnak s általán nagyon jó üzleteket csinálnak, mert az olasz katonáknak tisztjeikkel egyetemben most nagy szükségük van arra, hogy borból és pálinkából szívjanak magukba ,-°o- ELSŐ PILSEN1 RÉSZVENYSÖRFŐZŐDE, PILSEN. A'apn,aio,t i869Magyarországi |Xj I «tA/w AHnlf pC TáPQQ BUDAPEST, VI., Z Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete ■ ■ J- LllWj MUUII CO I ül od Andrássy-ut. 50. Z első pilseni részvénysört világhírű gyártmányt. ■ ■ Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatod és képviseletet létesit.
