Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-02-05 / 3. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. február 5. Réz- és nikkel­fémbútor elpusztíthatatlan világhiiü Mannesmann forrasztás­nélküli aczélcsövekbői Azonkívül vasbutor minden kivitelben. — Hálószobák szana­tóriumok berendezéséhez. — Szállodák berendezésé­nél specziáfiis ajánlatok. — Tessék árjegyzéket kérni. Szállodások és vendéglősök kedvező fizetési feltételekben és árengedményben részesülnek. Urban S. L. Budapest, V., kerület, Nádor - utcza 17. szám. lelkesedést. Ám ilyen mozgó korcsmáros- nak még sem éppen kellemes lenni most Tripolisz környékén, kivált az utóbbi idő­ben. Nem csak azért, mert akinek ma hitelbe ad a korcsmáros, az holnap már a legjobb akarata mellett sem fizetheti meg tartozását, mert valahol ott fekszik a homoktengerben hidegen, holtan s a han­gyák lakmároznak tetemein; hanem azért sem, mert amikor legjobban megy a mulat­ság a sátorkorcsmában, egyszer csak el­kezdenek, mint a jégeső potyogni az ara- busok, törökök golyói, s mint a meny­dörgés, zeng az ágyú dörej, mire aztán nagyot sikolt a sátorcsárdásné s félre bo­rítja a házat, öszvérekre rakja s menekül az összeszedett lírákkal oda ahová nem érzik el a puskaporszag s nem hallatszik a haldokló katonák halálhörgése. Hanem mindemellett nagy a konkurrenczia a Tri­polisz környéki mozgó olasz korcsmák kö­zött is. Hogyne, hiszen mindegyik tulaj­donosa arra s-ámit, hogy ami pénzt most összeharácsolnak a katonáktól, abból nem­sokára fényes hotelokat építenek Tripolisz- nak tengerre mező szegényes partjain. Borhamisitás tanitása az iskolákban. Azt tudjuk, hogy minden valamire való müveit államban többé, kevésbbé szigo­rúan büntetik az élelmiszer s így a bor­hamisítókat. Nálunk a bortörvény szabja meg, hogy ki követ el borhamisitást és azért a hamisításért mennyi börtön és pénzbüntetés jár ki. És annak daczára tö­mérdek hamis bor kerül az országban forgalomba, ami annak a következménye, hogy nálunk a bortörvény egyáltalán nincs végrehajtva. Csak a papiroson van meg. Hamisított az is, aki ért valamit a vegyé­szeihez, az is, aki nem ért. De hogy ne hamisitassanak, mikor már Magyarorszá­gon egyes polgári iskolákban a borhami­sitást is hatóságilag engedélyezett tan­könyvekből tanítják. És ez a dolog nem mese, hanem valóság. Budapest székesfőváros polgári iskolái­ban, ugyanis egy „Számtan“ czimü tan­könyv van hivatalos használatban, melynek szerzői Arany és Szíjártó tanár urak. A könyv II. és III. része most jelent meg második javitott kiadásban, ami azt jelenti, hogy azt a legtöbb polgári iskolában hasz­nálják. Ennek a könyvnek 169-ik oldalán a 224-ik példa a következőként hangzik: „225 Liier 50 filléres és 400 liter 45 fil­léres borhoz „hány liter vizet kell keverni“, hogy a keverék literje 40 fillérbe kerüljön ?“ íme tehát nemcsak a hírhedt pécsi En- gelék csináltak borhamisító iskolát Magyar­országon, hanem a borhamisításra szám­tani példák alakjában még a budapesti polgári iskolákban is tanítják a tanuló ifjúságot! Akik azt a „ Számtant“ írták, talán csak nem számítottak arra, hogy a polgári iskolai tanulók egy részéből bor- kereskedő lesz, ennek tehát már 12—14- éves korában jól megtanulnia, hogy mi­csoda arányszám szerint lehet jövedelme- zőleg gyakorolni a borhamisitást, borpan­csolást. De ha már borpancsolási példák­kal nemesítik az élelmes tankönyvének a polgári iskolai tanulók lelkes munkáját, gondoskodnak-e arról, hogy az az ifjú arra is kioktattassék, hogy a borpancsolás, borhamisitás büntetendő kihágást képez, melyet ha elkövetnek megbírságolják őket 10—600 koronáig és bezárják őket tiz naptól három hónapig terjedőleg a töm- löczbe és még néhány ezer korona eljárási költségre. Erre már — úgy látszik — nem oktatják ki a mi polgári iskolai tanu­lóinkat, a jeles „Számtant“ iró és szerző professzoraik. Ez a „Számtan“ különben már ezért az egy feladvány példájáért is megérdemelné, hogy kiküszöböltessék az ország valamennyi polgári és egyéb közép­iskoláiból, nehogy azt a megmételyező felfogást terjessze az ifjak közt, hogy amit az iskolákban habár számtani példák­ban is tanítanak — mint például ez eset­ben a borhamisitást — azt az életben gyakorolni is szabad. Ki köteles fizetni a borvizsgálati költsé­geket r Ha vendéglős, korcsmáros, borke­reskedő, vagy termelő pinczéjében akár magán feljelentésre, akár hivatalból hiva­talos borvizsgálatot tartanak, annak költ­sége az államkincstárnak megtérítendő. Ha a vizsgálat alkalmával a tulajdonos pinczé­jében hamisított vagy műbőrt találtak, a büntetéspénzen kívül természetesen az viseli a vizsgálati költségeket is, ha pedig a megindított vizsgálat nem eredményezi a pincze és bortulajdonos megbüntetését, akkor az államkincstár. Van még egy harmadik eset is, melyre nézve a belügy­minisztérium 792—1911. szám alatt hozott elvi határozatot. Ha magánfél jelent fel valakit hamis vagy mübortartás és forga- lombahozatal gyanúja miatt s ha a vád nem bizonyul valónak, vagyis a kérdéses bor tiszta, valódi bor, akkor a borvizsgá­lati költségeket a feljelentő magánfél vi­seli. Ha azonban a gyanús bor valódi ugyan, de eczetes, penészes, romlott, akkor a feljelentő nem kötelezhető a vizsgálati költségek megfizetésére, hanem azok a vizsgálatot elrendelő m. kir. főldmivelés- ügyi minisztériumot terhelik. Dohányzás a villamoson és a hidvám. A „Budapesti Közúti Villamos Vasút“ igazgatósága azzal a kérelemmel fordult a székesfőváros tanácsához, hogy a jövőre nézve engedtessék meg a villamos vasút második, úgynevezett pótkocsijaiban való dohányzás. A tanács ahhoz a kérelemhez hozzájárult s igy nemsokára telve lesznek a villamos vasutak pótkocsija vidáman szivarzó közönséggel. Emlékezhetünk még rá, hogy a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara egyik múlt évi ülésén várpalotai Palotay Ödön a Szent Lukács-fürdő rt. vezérigazgatója, ka­marai tag rámutatott arra a körülményre, hogy mily nagy akadálya a budai kirán­duló helyek, fürdők, vendéglők látogatásá­nak, szóval a Pest és Buda közötti forga­lomnak a hidvám, mert bármily csekélynek látszik is az, egy nagy családnál még is nyaranta többször számottevő összeg, amely miatt inkább lemond budai kirán­dulásairól. Várpalotai Palotay Ödön rámu­tatott arra is, hogy miként lehetne a hid­vám eltörlését a pénzügyminiszternél ke­resztül vinni. A kereskedelmi és iparka­marának keresztül kellene vinni, hogy a fővárosi hatóság engedje meg az összes villamos vasutak pótkocsin való dohányzást s ez több jövedelmet hozna az államkincs­tárnak, mint a hidvám és ennek fejeben bízvást lemondana a pénzügyi kormány a hidvám pénz szedésről. Ezt a gyakorlati okos tervet akkor Lánczy Leo kamara tag bankár lekicsinyelte, mondván, hogy a kamarának nem kell ilyes kicsinyes dolog­ért exponálnia magát. Lehet, hogy ez a dolog, olyan bőpénzü vagyonosoknak, mint Lánczy Leo ur kicsinyes, de egyáltalán nem kicsinyes Budapest szerényebb viszo­nyok közt élő polgárságának, a Buda és Pest közötti forgalomnak pedig határozott hátrányára van, amit megéreznek, a budai vendéglők, kirándulóhelyek és fürdők is. A kamara akkor napirendre tért a dolog felett s im ma a főváros megengedi a villamos vasúti pótkocsikban való dohány­zást. Az állam pedig ezzel a dohányfo­gyasztás terén Budapesten nagy, uj jöve­delemhez jut, anélkül, hogy ezért a hid- vámok eltörlését kérné valaki tőle cserébe. Egyszerűen leszögezzük csak ezt az ese­tet, annak illusztrálásául, hogy minő más­ként alakultak volna e dologban is a Buda és Pest közti forgalom előnyére a viszo­nyok, ha a kamara nem enged Lánczy Leo lekicsinylésének s komoly megfontolás tárgyává teszi várpalotai Palotay Ödön gyakorlati indítványát. COGNAC CDBA-DDROZIER & 0 FRMCZIA COGNACGYÁR PR0M0NT0R. :--- áLAPlTTATOTT 1784- -■■■

Next

/
Thumbnails
Contents