Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-11-20 / 22. szám
1912. november 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI F. borkereskedő BORHEGYI BOR Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) , , . ... „ „ r* > * \ j / Ajánlja a legjobb: franczia es magyar pezsgőket, cognacot es likoroPínCZék ' Budafokon és V k©'- orvari árakon Rplfnlrii hornif ^7 aIcő hirnpvpc hortprmplnktnl a rület, Gizella-tér 4.. szám alatt két gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelOsek gyorsan és pontosan teljesittetnek. érseket is, aki korának legkiválóbb egyházi és politikai tekintélye volt. 1732. év tavaszán kapta a nemes ha- gisztrátus az értesítést, hogy Csáky Imre gróf, a biborosi kollégium tagja, Kalocsa érseke és Várad püspöki helytartója, Bihar és Bácsmegyék örökös főispánja, a koronának bizalmas tanácsadója Debreczenbe érkezik. Az egykorú városi jegyzőkönyv az egyházfejedelem jövetelének czéljáról nem tesz említést, csupán annyit jegyez meg, hogy Pestről jön a Hortobágy pusztán k eresztől s a város a kiváló vendég fogadására elébe küldte Baranyi Mihály főbírót, Szőke Mihály fürmender, Maróthy György szenátor és Baranyi István nótá- tárius uraimékat. A mig a magisztrátus tagjai az egyházfejedelem hódolására a Hortobágyon jártak, azalatt Debreczenben nagy sürgés-forgás volt, hogy a vendéget minden jóval ellássák. Debreczen a fogadással nem is vallott szégyent a kardinális udvara előtt, mivel a fenmaradt jegyzetek s számadások szerint ugyancsak szépen költött. Csáky gróf vendéglátására beszerzett a tanács kétféle vajat 34 frt 5 dénár, fehér kenyeret, lisztet és zöldséget 18 frt 6 dénár, Í00 czitromot és 50 narancsot 14 forint, mindenféle füszerszámot, borjut 26 forint 82 dénár, kappant, bárányt, pulykát 19 forint 58 dénár erejéig. De költöttek vadra, madárra, kecsegére 15 forint 82 dénárt, 26 font nádmézre 15 forint 60 dénárt, Összesen 174 forint 74 dénárt. A számadás ezekkel az adatokkal még nem merült teljesen ki. A bíboros néhány napi tartózkodása alatt az udvara is eleséget fogyasztott. Az italt és a hámosjószágnak való takarmányt nem jegyezték fel, de bizonyos, hogy ez is tetemes összegre rúgott. A hortobágyi csapiár a kardinális átutazásáról ezt a kis jegyzéket küldte be a tanácsnak: — Mlgos Cardinális Urunk jévetelekor mindenféle praebendázásra ő Eminencziája Udvarán, nemkülönben más jó Patronus Uraink cselédeinek 470 icze bort a dr. 9=42 frt 30 dr. A hatalmas kardinális, aki erős kézzel nyúlt bele Debreczen város eseményeinek alakulásába is, nemsokára visszatért a városba. Még 1732. év végén tette meg utolsó útját végső akarata szerint. A munkás egyházfejedelem hamvai ugyanis a debreczeni római katolikus templom alatt nyugosznak. A templomot Csáky gróf építette s ezért ékeskedik ma is a templom homlokozatán a kőrösszegi és adorjáni Csáky-család ősi czimere. A bortörvény szigorusitása. Mig nálunk a borkereskedők mindent elkövetnek, hogy a bortörvény szigorú intézkedésein enyhítsenek, sőt még a bor czukrozását és szesze- zését is megengedtetni szer.t.iék maguknak, addig odaát Ausztriában vendéglősök és bortermelők részéről erős mozgalom indult meg a bortörvény szigorítására. A Bécsben most megtartott borászati kongresszus ugyanis elhatározta, hogy oly irányú fölterjesztést intéz az osztrák kormányhoz, melyben kéri, hogy az osztrák bortörvényt oly irányban módosítsák, hogy a boroknak származás szerinti elnevezése is tekintetbe vétessék, továbbá, hogy a bornyilvántartás vezetését, úgy, amint az Magyarországban és Németországban is megvan, kötelezővé tegyék. Alaptalan hajsza a Mintapincze ellen. A M. Kereskedők Lapja és ezen forrás után néhány napilap heteken keresztül vaskos támadásokat intézett az Orsz. Központi Mintapincze, illetve annak jelenlegi vezérképviselője, Bela tiny Artur ellen. A szándék és czél nyilvánvaló volt. Meg- hurczolni nemcsak ezt a czéget »pezsgő- gyárosi minőségében, hanem rúgni egyet állami intézményeken, a mintapinczén és a pinczemesteri tanfolyamon, mely árban és minőségben kellemetlen konkurencziát jelent mindazoknak a kereskedő czégek- nek, amelyek gyengébb minőségű borokért csekély haszonnal be nem érik. Mily súlyt helyezett a. »M. Kér. L.« ezekre a vádakra, melyeknek alaposságáról meg nem győződött, az kitűnik abból, hogy az okt. 12-i számban a főlapon vezető helyen »Mintapincze — Carte blanche pezsgő« czim alatt hozta az 'első támadást, melyben világos tendencziával azt akarja a világgal elhitetni, hogy a SMinta- tapincze a Belatiny-féle »Carte blanche« pezsgőt kincstári nyomtatványokon (!) a gyáros megnevezése nélkül kínálja. \. Két hétre rá — ennyi idő alatt a szerkesztőség ugyancsak meggyőződhetett volna, vájjon igazságos ügyet támogat-e? — ismét feltűnő helyen háromféle betütypus- sal szedve újabb förmedvény jelent meg »A borkereskedelem versenye állami támogatással« hangzatos czim alatt. Itt is összehord a kevéssé lelkiismeretes czikkiró mindenféle dolgot, s a nyilvánosság elé egyáltalán nem tartozó, a valósággal pedig ellenkező állításokat koczkáztat meg a Mintapincze és a vezérképviselet közti viszonyról. Ebben egyike a legczifrábak- nak az, hogy Belatiny emberei körutaikon »a földmivelésügyi miniszter kiküldöttei vagy tisztviselői (!) gyanánt mutatkoznak be«. A Mintapinczének, illetve Belatinynak nem került fáradságába, hogy magokat ezen otromba vádak alól tisztázzák és joggal követelték azt, hogy a czáfolat .ugyanott jelenjék meg, ahol a kirohanás történt. Csakhogy a »M. K. L.«, mely annyira sietett alaptalan gyanúsításokat feltűnő helyen, minden agrártámadásra sóvár olvasó közönségének beadni, már a czáfolatot nem tartotta oly sürgősnek. Daczára, hogy ugyanaz a forrás, melyből előbbi híreit merítette, a legloyalisabban megírta neki azt, hogy az egész vonalon tévedett, a kétféle igazsággal mérő merkantil sajtóorgánum csak nagynehezen volt arra kapható, hogy végre f. hó 9-én kiélt lapjában kis betűkkel, valahol hátul a vegyes hírek közt (a 13. oldalon) utolsóelőtti helyen a következő rektifikácziót tegye közzé. »A Mintapincze versenyéről lapunk f. évi 41. és 43. számában közölt czik- keinkre hírforrásunk (!) annak közlésére kér fel bennünket, hogy az általa szolgáltatott adatok és feltevések tévesek voltak.« Nemde, bámulatbaejtő objektivitás. A hamis váddal első oldalán fellármázta t. olvasóit, de az igaz czáfolatot, mint la restelni való szennyest eldugja valahol a 13. oldalon, hogy valahogyan azok a napilapok, melyeknek minden támadás jó, melylyel a gazdaközönségen vagy a kormányon egyet lehet ütni, valahogyan észre és át ne vegyék. (Felesleges óvatosság!) Ezzel szemben szükségesnek tartjuk, hogy abból az elégtételt szolgáltató levélből, melyet Taussig Aladár irt, kitől saját bevallása szerint, azok a téves adatok, melyeket a »M. Kereskedők Lapja« két ízben is felhasznált, eredtek, a következő passzusokat kiragadjuk, miután már megfelelő magyar törvény híján — édeskevés kilátás van arra, hogy a LM. K. L.« a rektifikácziónak egyedül lovagias módját megadja. Taus'zig Aladár kijelenti, hogy »az általa szolgáltatott adatok hamis informáczión (ki adta ezeket?) alapultak«; hogy »nem igaz az sem, hogy utazói és ügynökei magukat a földmivelésügyi minisztérium alkalmazottainak adják ki, stb.« Sőt positive kijelenti, hogy »a budafoki pinczemesteri tanfolyam é s az Orsz. Központi Mintapincze az- általok kezelt borok terjesztése révén, a minőségnek kiválósága folytán, a h a- zai p a 1 a ez k b o r k e r e s k e d e 1 e m n e k kiváló hasznára vannak, aminthogy feltétlenül alkalmasak arra, hogy a hazai kiváló borokat a közönséggel megismertessék és iazok élvezetét megkedveltess ék« stb. Egyben ígéretet tesz arra nézve, hogy mindazon lapok legközelebbi számában, hol a fen- czitált valótlan állítások reprodukáltalak, rektiíikáló közleményeket fog megjelentetni. Sajnos ez — legalább megfelelő formában — eddig nem történt meg. Sem az ELNÖK: WINDISCH-GRÁETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.
