Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-02-05 / 3. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. február 5. Szlmon István Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése Budapest, V., Váczi körút 12. Telefon 129—50. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. ahoz az évek során át propagált javasla- I tünkhöz, hogy Budapesten magának a fő- | városnak kell egy igazi városházi borpin- czét létesíteni, mert csak az képes a boriránt megrendült bizalmat visszaállítani és a borfogyasztásunkat lényegesen emelni. Nagykereskedésben vendéglő. Ha Budapesten manapság egy-egy hatalmas bérpalota épül s abban mindjárt vendéglő is nyílik, bár a kelleténél több korcsmánk és vendéglőnk van, senkinek sem lehet ez ellen kifogása, hiszen annak vendégei majdnem kizárólag az illető bérház lakóiból kerül ki. Ám most egy nagykereskedés, vagy nagyáruház e tekintetben uj dolgot honosított meg Budapesten. Magában nagykereskedésben, áruházban nyitott vendéglőt, kávét és teaházat és még miféle szórakozó helyet, melyben a vásárló, különösen hölgy közönség szórakozására szól a zene, sőt néha még tapsol a táncz is. Mellesleg megjegyezve, ez a nagy áruház egy cseppet sem magyar intézmény. A magyar ipar rovására itt majdnem kizárólag külföldi ipari készítményt hoz forgalomba nagy reklámozás és öndicséret mellett. Ennek az áruháznak telepe eredetileg a kerepesi, most Rákóczy-uton volt, ebben azonban alkalmazottainak nagy része bennégett, s azután épített a czég az Andrássy-uton egy uj nagy áruházat s ebben van az említett vendéglő, kávé- és teaház is. Bennünket csak ez utóbbi érdekel, mert bizonyára akadnak ezután élelmes kereskedőink többen is, akik majd vevőcsalogatás szempontjából zenéskorcsmát és kávéházat rendeznek be, azon a meglévő, súlyosan megadóztatott vendéglőknek, korcsmáknak bizony nem válik előnyére. Uj súlyos konkurencziát rejt magában ez a nagy üzleti élelmesség a meglévő vendéglőkre és korcsmákra. Máskor, ha ugyanis valaki bevásárlását végezte, magában, vagy többesben betért a legközelebbi vendéglőbe, korcsmába, a magyar ember által szokásos alkalmi áldomásra. Most vendéglőink, korcsmáink elesnek majd ettől is, mert ez az áruháztulajdonos, kaszirnő-vigéczei és elárusitó- női betessékelik majd azt, az üzletben lévő vendéglőbe, teaházba. Hisszük, hogy vannak ipari kartársaink közül, akik megütközve kérdik, hogy még ez is mehet a magyar vendéglős és korcs- máros ipar rovására. Sajnos, mehet. Annak az áruháznak idegenből ideszakadt tulajdonosa soha sem tanulta a vendéglős ipart s még is lehet most vendéglős anélkül, hogy szakképzett üzletvezetőt is kellene alkalmaznia, annélkül, hogy tanult pin- czérek szolgálnának ki nála. Mehet mindez, mert mindaddig, mig az uj ipartörvény keretében a szállodás, vendéglős és korcsI máros ipar gyakorolhatása a törvényes ké- i pesitéshez nem lesz kötve, addig betolakodnak arra minden ami foglalkozásunkban kontár áruháztulajdonos, mint eddig is betolakodott minden kazár pálinkamérő és kapát-kaszát megunt béres, borotvát elhajított borbély és kaptafát sutbavágott suszter. Addig megvédelmezve pedig a mindenünnen reánk tóduló hívatlan versenytől nem leszünk, amig el nem következik iparunkra nézve is a törvényes képesítésnek országa. A vadhús és szárnyasállat állami fogyasztási adójának eltörlése. Lukács László pénzügyminiszter a képviselőház január 17-iki ülésén törvényjavaslatot terjesztett elő, melyben tekintettel a nagy husinségre, a Budapestre érkező vadhús és szárnyasállat állami fogyasztási adóját is eltörli. A vad és szárnyas községi fogyasztási adója már szintén el van törülve, úgy, hogy most már ezek az élelmi czikkek teljesen fogyasztási adó nélkül jöhetnek a vámon keresztül a budapesti piaczokra, vásárcsarnokokba. — Kiváncsiak lehetünk, hogy ennek következtében olcsóbbak lesznek-e nálunk a csirke, tyuk, kacsa, liba, palyka árai. Néhány hét múltán erre leginkább a legnagyobb élelmi szer bevásárlóink, a budapesti vendéglősök és korcs- márosok adhatják meg erre a tapasztalható választ. Pi bor és a korcsmáros. A korcsmáros, vendéglős Magyarországban első sorban a bor, s csak azután sörmérő, ennek következtében úgy kellene lenni, hogy a bormérésből legyen a legtöbb hasznosodása. E tekintetben a vendéglősnek, korcsmárosnak nálunk kiváló korcsmárosnak kellene lenni. Sajnos, e tekintetben nem igy van a dolog. Korcs- márosaink, vendéglőseink között aránylag kevés van, aki a szószoros értelmében valami különös, kiváló borismerő volna. Igen kevés korcsmáros van, mely az országban a borbevásárlási körzeteket s ezek termés minőségét ismerné. Ezáltal elsősorban károsodik maga a vendéglős és szenved a fogyasztóközönség, mely nem azt a minőségű bort kapja, amelyet kér és amelyet fizet. A bor minőségének megállapítása ma már valóságos tudomány, melyhez külön képesség is kell, de még annyira nem vettük, hogy azt a tudományt vendéglős szakiskoláinkban is tanítanák. Pedig annak el kell következni, már csak azért is, hogy a borügynökök a bor minősége tekintetében lépten nyomon be ne csapják, meg ne károsítsák korcsmárosainkat. A már kész bornak megvizsgálásához alapos gyakorlat és tapasztalat kell. A borvizsgálat kettős irányú kell, hogy legyen és pedig tisztán élettani és érzéki _ - —l irányú. A bort érzékileg három érzék szerünk segélyével megvizsgáljuk: a szemmel, a mellső és hátsó borcsatornákkal és a szájjal, annak szintén előrészében és hátsó részében, vagy a nyelv hegye és az iny. A bor megítélése megtekintés által. A szemnek tetszetős a bor úgy tisztasága, mint színe által, legyen a bor vörös, vöröses, sárga vagy fehér, úgy mindig teljesen tisztának kell lennie és egyenletes, természetes színnel kell bírnia; jó bor, még ha tulöreg is, ritkán kap hamis színezést, jóllehet mondani nem szabad, de nem is lehet, hogy a bor már jó azért, mert — és ha — tetszetős a szemnek, ellenben mindenkor állíthatjuk, hogy a bor nem jó, vagy legalább is nem a legjobb állapotban van, mihelyt átlátszósága és színezete bizonytalan. A bor megítélése szaglási érzékünk által. A szaglási érzék előtt a bor a zamat különfeleségével jelentkezik. Az első az általános szag, mely valamennyi bornak sajátossága, ez annál erősebb, minél fiatalabb a bor, minden jó bornál található és jellemzi azt, bármily öreg is. Többnyire a borszag égeny által feltételeztetik, mely minden borban többé-kevésbé előfordul. A második szag, melyet a tulajdonképeni zamatnak szokás nevezni, minden szőlőfajnak, különösen a zamatszőlőnek sajátossága, ezen szag keletkezését valószínűleg a szőlőhejban rejlő illóolajoknak köszönheti. A zamat harmadik neme ellenben mindig az idővel fejlődik és következménye a borsavak és alkoholból való égeny- képződésnek. Ezen zamat minden bornál egyenlő. A bor megítélése semmi szin alatt csak hízelgése a szemnek és szaglásnak. A zamat és szin kedvező vagy kedvezőtlen, kellemes vagy kellemetlen jelek, de a bor elsősorban is tápital, az mindenesetre igen szép, ha mellesleg a látó- és szaglóérzé- kek is gerjesztve lesznek, azonban kicsinyes és nevetséges volna, ha arra rendkívüli súlyt helyeznénk és a bor jóságát másra nem alapitanók. A bor megítélése az izérzék által. Mielőtt a bornak az izérzékekre való befolyását megállapítanék, előre kell bocsátanunk, hogy az állati szervezetben ez az egyedüli, melynek két észrevevő szerve van, egyik a nyelv hegyén és szélén, a másik a hátsó felületén és az inyboltozatban. Az első a savanyu, a másik a lúgos testek izét veszi át, mert úgy az italok, mint az ételek ize, melyet a nyelv hegye észlel, semmi szin alatt sem azonos azzal, mely a száj hátsó részében van. A bor jóságának megítélése az érzékek által. Mihelyt a bor teljesen megtisztult és friss, természetes szin mellett kellemes szaggal bir, a savak, czukor és csernye összize a száj mellső részének kellemes lesz, ha ezen első jó befolyáshoz még a meleg és a bor erősségének érzése csatSzent Margitszigeti üditőviz ■ ■ A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. ... Te lefon utján adott reudelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. -------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36-52.
