Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-11-20 / 22. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. novembpr 20. Szimon István BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. ........... Csem ege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. .............. TELEFON 29-60. Carliton-, Cecil-, és Ritz-szállodák hires szakácsaival szemben, A magyar vendéglői szakácsok büszkék lehetnek kollegájuk Görög Rezső, ma már Európa szakácsbajnoka nagy sikereire. Vannak azonban még igen kiváló szakácsmestereink Görög Rezsőn kívül is, akik kiállják a versenyt a külföld leghíresebb szzakácsmüvészeivel is. Hogy többeket ne említsünk, ezek sorába tartoznak Bauer Károly, a szakácsok körének elnöke, Wrabetz Gusztáv az »Exelsior« szálloda vendéglőse, C s á k y Sándor, a Kovács-szálloda, Precli Gyula, a Conti- nental-szálloda Oláh Gyárfás Mihály a »Gambrinus« vendéglőse, ugyancsak Ecker János és Ecker Károly vendéglős barátunk is. Nem is lehet ez másként, hogy ilyen kitűnő magyar szakácsmüvész gárdánk van, mikor azok a régi, hires magyar előkelő és polgári vendéglők konyhái voltak egykoron iskoláik. Van-e régebbi különösen a budapesti ivóemberek közül, aki ne emlékeznék néhai, jó Karikás Mihály bátyánk Szervita-téri »Kispipa« vendéglőjére s annak kitűnő föztjére, melyeket még boldogult Erzsébet királynénk is nem egyszer megizlelt, onnét hozatván ebédjét? Hát a Bányai bátyánk kitűnő vendéglőjére ott a régi Kerepesi-ut közepén, később a Jó- zsef-köruton, akinek méltó utódja most Frenreisz István nagyvendéglős, Szik- szay Ferencz bátyánk konyhájának kitűnő készítményeire nem is kell nagyon visszaemlékeznünk, hiszen ma is élvezhetjük azokat Kálvin-téri vendéglőjében. És hány vendéglőnk van még manapság is, melyekben kitűnő magyar különleges ételeket kaphatunk, például Gun del Károlynál a ma- laczpecsenvét, Budán a »Márványmeny- asszony«-nál a libapecsenyét, mellyel vetekednek a »Politisches Kreiszier« és a »Trombitás« kitűnő sült pecsenyéi. Hát a Bál óné kitűnő halpaprikását és egyéb szegedies magyar föztjeit, sültjeit nem kell-e külön is említenünk? Halételekről híresek az Albecker-vendéglő, no meg a Kelló Vilmos »Fészek«-halász- csárdája is. De ki tudná mind elősorolni azokat a budapesti vendéglőket, melyekben a magyar szakácsság legkitűnőbb föztjeit, sültjeit szolgálják ki a vendégeknek. De a budapesti vendéglők konyháiból nem maradnak távol vidéki nagyobb városaink konyhái sem. A magyar szakácsmesterség igazi iskolái ezek, melyekből — mint a tények igazolják — a világ legelső szakács- művészei kerülnek ki. Őszi korcsmák. Egyes vidéki városokban és községekben — a vendéglős és korcsmá- ros iparosság ismételt tiltakozása daczára — még ma is megvan az a szokás, hogy szőlőbirtokos bortermelőknek saját bortermésük kimérésére, italmérési engedélyt adnak bizonyos számú hónapokra. Ezekben az ideiglenes korcsmákban tömérdek visszaélés történik. Olyanok is kapnak ugyanis ideiglenes italmérési engedélyt, akiknek nincs is szőlőbirtokuk. Másodszor a szőlőbirtokos italmérők — a törvény határozott tilalma daczára — a mások bortermését is kimérik, sőt óborokat is mérnek. Harmadszor ami szintén nem volna szabad nékik, vendéglői ételeket is kiszolgálnak. Mindezen visszaélések ellen már tömeges felszólalás történt, de mind hasztalan. Most azonban néhány törvényhatóság területén szigorúbb ellenőrzés alá veszik ezeket az ideiglenés italmérőket s mielőtt a korlátolt, vagy korlátlan mértékben való mérési engedélyt megadnák, megvizsgálják, hogy az illető kérelmezőnek van-e tulajdonképpen szőlője és hogy mennyi bora termett. Nagyon helyesen van, bár egyszerűen még helyesebb volna, ha ezeket a fölösleges és csak a túlságos italozás előidézésére alkalmas őszi korcsmákat nem engedélyeznék. Hogy mulatnak az olasz és hogy a magyar korcsmákban ? Olaszországban járván, természetes, hogy a fényes szállodákon, nagy vendéglőkön kívül betekint az ember azokba a polgári korcsmákba is, ahol a polgári s előkelőbb ipari munkás emberek adnak egymásnak találkozót. Különösen Nápolyban, Ve- lenczében, Milánóban, no meg természetesen Rómában vannak nagyobb számmal ilyen korcsmák. Biazzák, amelyekben elég vidám az élet. — Nemcsak a polgári elem, ipari munkások, hanem katona és tengerészaltisztek, kereskedelmi tengerészek, vasutasok fordulnak meg nagy számmal ezeken a helyeken, melyek azonban tisztaság dolgában bizony nem állják ki a versenyt ami polgári vendéglőinkkel. Ha nem ezekben a vendéglőkben minden olcsó. A kecskehussal készült bab, ami hasonlít az izraeliták »sóletjéhez,<, a teljes puliszka a juh- és kecskesült szelet. Legolcsóbbak azonban a borok, különösen az a pompás szicziliai bor Nápolyban. Ami pénzünk szerint húsz, negyven fillérért annyit ihaíik talián embertársunk, amennyi csak belefér. A borforgalma még nem olyan nagy ezeknek a korcsmáknak, hiszen, ha a vándorember elfáradva betér Délolaszországban egy olasz paraszt-tanyára, hát viz helyett ott is borral kínálják meg, jó szüret idején meg szinte beléerőszakolják s ha valami üvegedény van nála, azt is teletöltik, hogy útközben meg ne szomjazzon a szegény. Ha magyar vándor vetődik szép Itália verőfényes égboltozata alá, különösen szívesen fogadják, mert még az olasz paraszt sem felejtette el mai napig sem, hogy magyar vitézség is mozdította egykor előre a mai Olaszország egységének s az olasz szabadságharcznak megszerzését. Az olasz korcsmákban, különösen középkorcsmákban, úgy az esteli, leginkább szombat esteli órákban, kedves és megkapó jelenetek játszódnak le. Az olasz nép tudvalevőleg művészi hajlandóságú, különösen dalos, zenés nemzet. Künt a mezőkön venyigelomb koszoruzta tájakor olasz legények és leányok ajkáról olyan dalos hangokat hallunk, melyek bizony beidenének bármely operaházba, nemhiába hogy Olaszország adja a világnak a legtöbb operaénekest. Nos már most, ha úgy ünnep- előtti este egy nagyobb olasz polgári vendéglőben vagyunk, hát megjelenik ott egy hivatásos népénekes csoport és a hárfa mélabus, kedves, majd vidámságba csapó kísérete mellett elkezd énekelni. Amit énekel, azok szép szellemi dalok, románczok, dt leginkább olasz nemzeti dalok, melyek hallatára felcsillan a hazafias érzések tüze az olasz férfiak szemében. És az utób- de leginkább olasz nemzeti dalok, melyek együtt dalolják a népénekesekkel. S összecsendül a pezsgő szicziliaival telt pho- hár:- Eviva Itália! Valami szomorúság fogott el, mikor ott azokra a budapesti vendéglőkre, polgári korcsmákra gondoltam, melyekben szombat este s vasárnap délutánonként ami iparos munkásságunk s általán a polgári társadalom egy tekintélyes része szokott szórakozni. Ezeknek nagy részéből kiszorult már a magyar czigánynak nemzeti nótáinkat előadó muzsikája s csak néhol, ha hallhatunk egy-egy régi, jó magyar nótát, azt is csak a kávéházakban. A polgári korcsmákból kiszorította már nagyrészt a czigányt a zenélő masina. Nyáron a nyilvános mulató kertekben cseh és sváb trombitások játszanak s a katonabandák is többnyire nemzetközi nótákat adnak elő. A közép- és kiskorcsmákban, különösen a gyárak, munkástelepek környékén a nemzetközi szoczialisták a munkás marseilleiket és a hazafiságot gúnyoló nótákat fújnak, a magyar czigány menekül a külföldre, a kisebb banda tagjai pedig szétszéllednek és más megélhetési mód után néznek. Nemzeti érzéssel telten mulat az olasz, a fran- czia, a német, nemzetközi tartalommal és keretben a magyar székesfőváros népe. És mégis azt bizonyítják, a statisztikával, hogy magyarosodunk. B. R vendéglátó Debreczen. Debreczen város vendégszeretete az egész világon ismeretes. Hires volt e réven a múltban is, ami nem csodálatos, mert híven a régi Írások tanúsága szerint Debreczen nemes tanácsa fejedelmileg költött az idegenre, aki a város falain belül került. Majd kétszáz esztendeje, hogy Debreczen vendégül látta Csáky Imre gróf bíborosSzent Margitszigeti üditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36 — 52.
