Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-11-20 / 22. szám
XXVIII-ik évfolyam. 22. szám.____________________Budapest, 1912. november 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZEREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre..................6 kor. Háromnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. A tápszertörvény szigorítása. Úgy látszik az élelmiszer hamisi- tókra lassan-lassan mégis csak reájár a rúd. Hirdettük és hirdetjük ma is, hogy a tömeges élelmiszerhamisitás mindaddig meg nem szűnik, mig az úgynevezett tápszertörvényt meg nem szigoritják, mig az élelmiszerhamisi- tókat elzárással, börtönnel is nem büntetik a megbírságoláson kivül. Mig azonban ez megtörténik, addig is szükséges a közigazgatási hatóság kezében lévő minden módot felhasználni az élelmiszer hamisítás meggátlására. Hogy a hamisítások felfedeztessenek, a hamis élelmicikkel üzérkedők fülöncsipessenek, arra nézve a fővárosi hatóságnak nincs meg — sajnos — a kellő számú ellenőrző közege, hanem akit mégis megcsípnek, különösen ha az illető szánt-szándékosán űzi az élelmiszerhamisitást és a hamisított élelmicikkeket forgalomba hozza, azzal könyörtelenül kell elbánni, és nevét a nyilvánosság pellengérére állítani. Most úgy áll a dolog, hogy egyes élelmiszer hamisítók, különösen kereskedők nem is törődnek már azzal, hogy őket megbírságolják, hisz a kirótt birság pénzt hamisított áruikkal már ö venszeresen bezsebelték, de nem csak azt igyekeznek elérni, hogy nevük a nyilvánosságra ne kerüljön s erre nézve ravasz módszert eszeltek ki. Megnyugodtak ugyanis az elsőfokú hatóság, az elöljáróság Ítéletében és igy a nevük nem került a nyilvánosságra, mert eddig az volt a helytelen szokás, hogy csak azoknak a hamisítóknak nevei hozattak nyilvánosságra, akiknek az ügye felebbe- zés folytán a közigazgatási bizottság elé került, most már ez másként lesz. Bárczy István polgármester rendeletileg felhívta ugyanis a kerületi elöljárókat, hogy az élelmiszerhamisitások ügyében megindított eljárást sürgősen folytassák le s azokról az Ítéletekről, melyek a fél megnyugvása következtében jogerősek, minden hónap utolján tegyen a tanács közélelmezési ügyosztálya jelentést. A visszaélések számának megállapítása céljából pedig felhívja a tanács az elöljáróságokat, hogy a kihágásokról vezetett nyilvántartást pontosan vezessék és ameny- nyiben a nyilvántartási könyvek netán hiányosak volnának, a hiányok a tárgyalási adatokból haladéktalanul pótoltassanak. Minden intézkedés azt célozza, hogy azoknak nevei is nyilvánosságra hozassanak, akik már elsőfokulag elítéltettek élelmiszerhamisitásért, de nem fellebbeztek. Mi fontosnak tartanánk, hogyha vidéki az az élelmi- szerhamisitó, hát illetékes ottani hatóságával is közöltessék a marasztaló Ítélet, hogy azután otthon, esetleg a csendőrség utján figyelemmel közététessék manipulációit. Egy második helyes rendelkezése is van a tanácsnak s ez a következő: Egy budapesti élelmiszer kereskedő cég — nagyon sajnos, hogy a nevét elhallgatják — kátrán \fest ékkel készít tarhonyát, úgy okoskodván, hogy mivel a kátrány nem trichnin — ettől nem hal meg, hanem bátran hizhatik a budapesti magyar. A kilencedik kerületi elöljáróság ezt a kátránnyal hamisító céget pénzbírsággal sújtotta. A cég fellebbezett s apellációjában azt hangoztatta, hogy a belügyminisztérium egyik végzésében azt mondta ki, hogy az ártalmatlan vegyi szerekkel való élelmiszer festés nem tilalmas dolog. A földmivelésügyi miniszter azonban az elöljáróság Ítéletét most azzal a szigorítással hagyta helyben, hogy az idézett rendelet szerint a nem ártalmas festés is tilos, ha az megtévesztést okozhat, vagy ha az áru silányabb értékét leplezi. Tehát csalni még kátrányfestékkel sem szabad. Ha majd nyilvánosságra hozzák ennek a kátrányfestékes cégnek nevét, óvakodjanak tőle vendéglőseink és korcs- márosaink is és világért se vásároljanak a tarhonyájából. R magyar vendéglői szakácsművészet. Dicsérje bár ki a franczia konyhát, vagy a bécsiek föztjét, nincsen párja a világon a magyar konyha készítményeinek. Magyar gazdaasszonyok, ősanyáink és anyáink teremtették meg elsőkul ami konyháink főztjeinek jóhirnevét, melyet azután magyar szakácsok fejlesztettek világhírűvé. A magyar konyhavegyészettel egyesítették az idők múltával a külföldi legkiválóbb szakácsok vegyész és forma-művészetét. Külsőleg a szemnek tetszetős alakiság, tartalmilag az iztelenség dolgában. A sza- kácsmüvészet fejlesztéséért főuraink is nagyon sokat tettek, akik évenként vagyon- számba menő összegeket fordítottak konyháik föntartására, de utolsó félszázad alatt kétségtelenül a budapesti vendéglőket illeti az érdem oroszlánrésze, hogy a főzés és sütés mesterségét művészi magaslatra emelték. Élő- bizonysága ennek a legutóbbi időben Budapesten megtartott sza- kácsmüvészeti kiállítás és az, hogy ezidő- szerint Európa legnevezetesebb szakácsai budapesti vendéglők konyháiban nyerték ki- képeztetésüket. Legutóbb is Párisból vettük az örvendes hirt, hogy az ottani Szakácsul üvészeti kiállításon Görög Rezső szakácsmester nyerte el a két legnagyobb dijat és a szakácsbajnoki czimet — a legnagyobb kitüntetést — Európa legjobb és legnemesebb szakács-mestereivel szemben. Görög Rezsőnek — aki különben a szakácsmesterséget a Hungária-szálloda egykori főszakácsától, Gyurkovics 'Fe- rencztől tanulta meg — nem ez az első diadala. A londoni szakácsmüvészeti kiállításon is ő győzedelmeskedett a Savoy-, Schätz József Telefon 57-22. sörnagykereskedö : Telefon 57-22 Budapest, Vili.., Pnáter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos. Sedlmayr Bierbrauerei zum Franziskaner-Keller A.-G. :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe.
