Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-11-05 / 21. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. november 5. Szimon István BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. ........... Csem ege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. ......—— TELEFON 29—60. városi, községi, vagy uradalmi korcsma, ott ma már a pályázati hirdetményben kikö­tötték, hogy azt csak szakképzet vendéglős, korcsmáros bérelheti ki. így járnak el ma már a vasúti vendéglők bérbeadásánál is. Csak Budapest székesfővárosban nem törő­dik senki sem a pénzügyi, sem a közigazga­tási hatóság a vendéglősi, korcsmárosi szak- képzettséggel. És — úgy látszik — nem is fog törődni mindaddig, mig el nem jő a korcsmáros és vendéglős iparra is a tör­vényes szakképzettséghez kötöttség világa. A szállodákban alkalmazott szakácsnők, szobaasszonyok, szobalányok, berszolgák, há­ziszolgák, mindenesek és kocsisok, amennyi­ben azok az iparüzlet körébe eső tevékeny­séget fejtenek ki, betegség esetére való biz­tosítási kötelezettség alá esnek, tekintet nél­kül arra, hogy munkakönyv vagy cseléd­könyv mellett vannak-e alkalmazva. Az a körülmény, hogy a szállodákban alkalmazott szobaleány a rendőrkapitányság által kéjel- gési bárczával van ellátva, az 1907. XIV. t.-c. szerinti biztosítási kötelezettség szem­pontjából figyelembe nem vehető. (A keresk. miniszter 1912. augusztus 2-án 51.964/VI. D. szám alatt hozott határozata.) A magyar szalámi Ausztriában. Egyes vi­déki osztrák városok, sőt a bécsi központi vásárcsarnok is, a bevitelre kerülő magyar szalámi küldeményekhez állategészségi bi­zonylatok kiadását követelek s ez által meg­drágítják s megnehezítik a magyar szalámi szabad versenyét. Az osztrák hatóságok el­járása erősen sérti a kiegyezésben bizto­sított jogainkat, mert az 1908. évi XII. t.-c. 20. §-a valamint az annak alapján megálla­pított végrehajtási módozatok csak az álla­tok, állati nyerstermények és ragályfogó tár­gyaknál követelik meg az állategészségügyi bizonylatok bemutatását, mig a szalámi, mint nem nyert állati termény, szabad forgalmat élvez a közös vámterület másik felében. A budapesti keresk. kamara felterjesztést in­tézett ez ügyben a kereskedelmi miniszter­hez, kérve, hogy sürgősen és energikusan szerezzen érvényt az osztrák kormánynál a kiegyezésben biztosított jogainknak. Élelmiszerhamisitások. Előttünk fekszik Budapest székesfőváros közigazgatási bizottságának egyik üléséről szóló jelentése, melyből megtudjuk, hogy csupán ezen az egy gyűlésen százötvennél több élelmiszerhhamisitót ítéltek el. A leg­több a tejhamisitó, mert ebben a műve­letben a tejkereskedőkön a soroksári és czinkotai milimárinak is egyaránt nagy gya­korlata van. De hamisítottak mást is. Tar­honyát kátránynyal, disznózsírt kokuszzsir- ral, májat fagygyuval és margarinnal, tej­felt ftszttel, és a többi, Ti tudná azt mind felsorolni. A hamisított és el kobozott élelmi­szerek több hektoliterre és métermázsára rúgnak. És ezt mind mi ettük volna meg, ha el nem kobozzák, bár tízszer, húszszor annyi hamisított élelmiszert el nem koboz­tak s azt mind elfogyasztottuk * járványos étvágygyal. A megbüntetett hamisítók közt van legtöbb tejeskofa, tejkereskedő, égy pék sőt ott van a ferihegyi tehenészet is. A A büntetések most már aránylag nagyob­bak az eddigiekhez képest, bár egyáltalán nem akkorák, hogy annak alkalmazásával a hamisítókat elriasszák. Mire egy hamisí­tót rajta csípnek a hamisított élelmiszer el­adásából csinál az százötvenszeresen annyi hasznot magának, mint amennyi pénzbír­ságra ítélték. Bár meg vagyunk győződve, hogy ami vendéglőinkbe, tisztes polgári korcsmáinkba —< a vendéglős és neje ellenőrzése folytán hamisított élelmiszer nem kerül az asztalra, mégis megragadunk minden alkalmat, hogy az élelmiszerhamisitókra, ezekre a mérge­zőkre, akik a tömegek életére tőrnek, minél súlyosabb büntetést mérjenek. Nem elég a pénzbüntetés, elzárással, fogházzal kell őket büntetni. Ha a pénzhamisítót, a váltóhamisitót, börtönbe, (egyházba juttat­ják, miért kímélik azt, aki csakhogy magá­nak meg nem engedett uzsora hasznot ka­parintson hamisított élelmiszereivel, gyanút­lan embereket tesz betegekké, küld a ha­lálba. Úgy értesülünk különben, hogy a kereskedelmi és földmivelési minisztériumok­ban készül már az uj törvényjavaslat az élelmiszerhamisitók szigorúbb megbünteté­sére s az nemsokára az országgyűlés elé kerül, ahol bizonyára nem akad egyetlen szó sem ellene. A tanonczok (borfiuk) nyilvántartása. A budapesti kerületi elöljárók a tanonczok (vendéglői borfiuk) ki és bejelentéséről a tanoncznyilvántartó irodák részére küldendő értesítések tekintetébeén a következő egy­öntetű eljárásban állapodott meg: Az uj szerződésekről havonta egyszer küldenek kimutatást a nyilvántartási irodák vezetőinek. Ezeket a kimutatásokat minden hónap első napján, kell összeállítani és pedig külön a kereskedő tanonczokról egy kimu­tatást és külön egyet a fiú iparostanoncok- ról (ezek közé tartoznak a vendéglői ta­nonczok is) és külön egyet a női iparos ta- nonczoknál. A szerződések bárminő módon való megszűnése esetén (felmondás, felsza­badulás) pedig határozattal kell értesíteni úgy az illetékes tanoncznyilvántartó irodát, mint a munkaadót, valamint a tanoncz szü­leit is. A tanonczokat a szerződés megkö­tésekor figyelmeztetni kell, hogy korára és előképzettségére való tekintet nélkül (tehát, ha a középiskola IV. osztályát elvégezte és köteles az ipariskolába, szállodás, vendég­lős és korcsmárosoknál a pinczérszakisko- lába — mely náluk az ipariskolát helyette­síti — beiratkozni s az előadásokat pontosan hallgatni. Tömeges italmérési es korcsmanyitási kér­vények Bizonyos, de nem a vendéglős és korcsmáros iparághoz tartozó körök már jó előre, megérzik azt a nagy változást, melyet az a körülmény fog előidézni, hogy ha a vendéglős és korcsmáros ipar gyakor­lását is a képesítettségekhez kötik. Ezek a körök s ezekből való egyének, akik a ven­déglős és korcsmáros iparhoz eddig olyan távolt voltak, mint Makó Jeruzsálemhez, az ország minden részén most tömegesen kér­nek a pénzügyigazgatóságoktól és közigaz­gatási hatóságoktól italmérési, illetve korcs­manyitási engedélyt, tehát a már meglévő vendéglőknek és korcsmáknak újabb ver­senytársai akadnak, pedig a meglévőkben sem kél el egyharmad annyi bor sem, a mennyi egy nagyon rossz szüret alkalmával is Magyarországon terem. Az országban lévő vendéglős és korcsmáros ipaífársulatok, már tagjaik érdekében is nagyon helyesen tennék, ha felvilágosítanák az illető hatósá­gokat, hogy már az állam érdekében sem helyeselhető, ha a régi adófizetési kötele­zettségüket mindenkor pontosan teljesítő vendéglősök és korcsmárosok rovására és megrontására, tömegesen adnak ki italmérési és korcsmanyitási engedélyeket s ezzel sza­porítják azt az adóalanyt, mely mindenféle s igy adófizetésképtelenségbe is kerül. Kü­lönben országos és törvényhatósági rende­letek szabályozzák azt a kérdést, hogy hány lélekszámra adható ki újabb és újabb ital­mérési és korcsmanyitási engedély. Tessék ezeket a szabályokat az illető tisztelt ható­ságoknak is szigorúan szem előtt tartani. R kávé. A kávé hazájában, Abesszíniában, ősi idők óta italt készítettek a kávéból és ez a kávéié állandóan kedves itala volt a la­kosságnak. A szomszéd országok azonban évezredekig nem tanulták el ezt a szokást. Az arabok is, akik pedig most a legszen- vedelmesebb kávéivók, csak ezelőtt ötszáz esztendővel barátkoztak meg az uj itallal. Tőlük vették át a kávéivás szokását a törökök. Még ma is az arabok meg a tö­rökök isszák lginkább a kávét, akár a kínaiak a teát. Régebben üstökben főzték a szabad ég alatt és utczákon meg tereken árulták a járókelőknek, akik úgy fogyasz­tották, vásárolták, mint nálunk a limoná­dét. Később azonban a tisztáttalanságuk miatt sokan fölszólaltak a kávékofák ellen és úgy eltűntek az utczákról, mint nálunk az egykor igen népszerű buzaárusok. A török még ma is szívesen látott ven­déget kávéval kínálja, mint ahogy a ma­gyar a bort szokta kínálni, — csakhogy a borivástól a törököt tiltja a vallása. A törökök révén, négyszáz esztendővel ezelőtt ismerték meg a kávét Európában, ahol leg­először a francziák kedvelték meg. A francziáktól tanulták el a többi országok Szent Margitszigeti üdiíőviz----- A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Te lefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. -------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Thumbnails
Contents