Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-11-05 / 21. szám
1912. november 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4 Pinczék: Budafokon és V. rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. (Saját ház) Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőröké- két gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelOsek gyorsan és pontosan teljesittetnek. a kávéivást. Hozzánk a törökök hozták el, akiknél a kávézás az ebéd utolsó fogása volt. A magyarok eleinte fekete levesnek nevezték és pedig nemcsak a színe miatt. — Hátra van még a fekete leves! — Hires magyar példabeszéd, amelynek érdekes a .története. Mikor II. Szulejmán szultán hamissággal elfoglalta Buda várát, ravasz fortélyossággal tette ártalmatlanná azokat a magyar urakat, akiktől tarthatod. így 1541 augusztus 29-én színlelt barátsággal ebédre hívta Enyingi Török Bálintot. Lak- mározás közben a magyar vitéz gyanakodni kezdett, hogy valamit forralnak ellene és távozni készült. A török urak azonban marasztalták, hogy »hátra van még a fekete leves«, azaz a kávé: az utolsó fogás. De alig hogy megitta, egyszerre előteremnek a török katonák és rabul ejtik a magyar vendéget. Ekkor lett ismertebbé és szomorú hirü itallá Magyaroszágon ez a fekete leves. A törökök nem is tudták a magyarok között elterjeszteni. Ami azonban a törököknek nem sikerült, jobban sikerült Bécsnek. Mert amikor — száz évvel később — Bécsben divattá lett a kávéivás. Magyarországon is divatba jött. Sőt, amikor Bécsben, az 1783-ik esztendőben egy Kulcsiczki nevű polgár megnyitotta a világ legelső kávéházát, rövidre rá ezt is utánozták a magyarok és Pozsonyban megnyílt az első magyar kávé h á z. A kávé ellen minden ország küzdött, mert élvezetét az emberekre károsnak tartották. De éppen mert tiltott portéka volt, a hatóságok minden erőlködése ellenére is elterjedt, végre pedig a legkelendőbb árucikk lett belőle. Amikor a fogyasztása fokozódott, a hollandusok a kávét áttelepítették az ázsiai Cejlon és Jáva szigetekre. A többi államok, akiknek a forró vidékeken gyarmatuk volt, követték a példát és a kávétermelés lassanként mindenütt elterjedt, ahol tél nincs, hanem örökös nyár. így Ázsia déli részén, Afrikában, Mexókóban és Dél-Amerikában, különösen Brazíliában. Az egész yilágon évenként tiz millió métermázsa kávét fogyasztanak. Ebből a legtöbbet a dél-amerikai Brazília, azután a keletázsiai Jáva szigete termeli. Az egész föld minden lakója (1600 millió) egyenként átlag háromnegyed kiló jut minden évben. A legtöbb kávét a hollandus, a legkevesebbet az orosz issza, aki a teát részesíti elsőbbségben. Magyarországon minden ember átlag két kiló kávét fogyaszt évenként. A kávészemet a használatra megpörkölik. Erre a czélra forgó dobott vagy üstöt használnak. A kávét azonkívül rostélyes golyóban is pörkölik, még pedig úgy, hogy nem maga a tűz éri, hanem csupán a fölhevített levegő. Pörkölés előtt a kávészemeket jól meg kell mosni, azután száradni hagyják egy keveset. Megpörköles után megörlik és az örlött kávé leforázásá- ból lesz a kávéital. A keletiek a íorráza- tot ahogy van, úgy isszák; nem szűrik, nem czukrozzák. A leforrázás előtt kávépótlékot vegyítenek bele, a legkedveltebb ilyen kávépótlék a pörkölt füge és a szentjánoskenyér. Csak meghízható gyártású pótkávét szabad vásárolni és fölhasználni, mert a pótkávét könnyen lehet a legsilányabb és a mellett a legtetszetősebb alakban forgalomba hozni. A kávénak legérdekesebb tulajdonsága, hogy az ember éhséget csillapítja. Ha ebéd előtt, amikor nagy az étvágyunk, egy kevés feketekávét iszunk, ugyanúgy nem érezzük az éhséget, mintha pálinkát ittunk volna. Ez azonban nem azért van, mintha a kávé nagy mértékben táplálna, hanem azért, mert a kávéban lévő méreg, éppen úgy, mint a szesz, elveszi az étvágyat. A kávéivás azonkívül az emésztést is lohasztja, elűzi az álmot, izgatja, erőszakoltan élénkké teszi az embert, azzal, hogy a vér lüktetését gyorsítja. Aki a kávét mértékben fölül élvezi, szívdobogást kap, kedvtelen lesz, fejében gyakran összetorlódik a vér, reszketős, nyugtalan, türelmetlen. A szenvedelmes kávéivók nagy része nagyon kívánja a dohányzást és igy kétszeresen gyöngülnek az idegei. A kávénak izgató hatását a kávészemeknek egy különös anyaga, a koffein okozza. A kávéhoz czukrot és tejet legelőször a francziák kevertek. Ezt a szokást az európai népek mindenütt átvették. A czukorral édesített és sok tejjel kevert kávé ivása nem ártalmas, sőt nagyon gyakran kellemes hatású. Ezért a legjobb, ha három- szorannyi tejet öntünk a csészébe, mint kávét, amely igy megadja a zamatot, nem bóditja el oly erősen a gyomrot, a tej pedig egyrészt tápláló erejével hat, másrészt a belemártott kiflit, zsemlét, kenyeret Ízletessé teszi. A nagyon sötétre kevert vagy tiszta fekete kávé nagy mértékben való ivá- sától tartózkodni kell. A vendéglői és korcsmái ürmértékek hitelesítése. A m. kir. belügyminisztérium a közel múltban kelt 14.615 számú rendeletét a korcsmái és vendéglősi ürmértékek ellenőrzése tárgyában. A rendet többek között a . következőkben intézkedik. Vendéglőkben, korcsmákban és egyéb nyilvános helyiségekben, hol helyszíni fogyasztása sört, bort és egyéb szeszesitalokat rendszerint kimérnek, a kimérésre mértékként használt palaczkoknak és ivóedényeknek hitelesítve kell lenniök. Nem tartoznak azonban hitelesítési kötelezettség alá a bedugaszolt, lepecsételt, illetőleg egyéb alkalmas módon elzárt s említett szeszes italokat tartalmazó edények, palaczkok és ivópoharak. Valamely palaczlc, vagy pohár hitelesítve van, ha rajta a a mértékhatárnál a megjelölő vonal mellett a hitelesítési bélyeg leedzve látható. A hitelesítési bélyeg a) azon pa~ laczkon és poharakon, melyek az 1907. évi hatálya lépte után lettek hitelesítve, a magyar koronát, a hitelesítési évszámot és a mértékhitelesítő évszámát tartalmazza, b) azon palaczkok és poharak hitelesítési bélyege, melyek az említett törvénynek hatályba lépte előtt lett hitelesítve, csak a magyar koronát lés az illető mértékhitelesítő hivatal számát tartalmazzák. A palaczkok és poharak időszaki hitelezésre kötelezve nincsenek. Aki az említett rendeltetéssel hitelesitét- lenül palaczkokat és poharakat hitelesítetlenül használ, az az 1907. éviiI. törvényczikk 32. §-ának b) illetve c) pontjai értelmében kihágást követ el s ellene rendőri büntető eljárás rendelhető. Ez a belügyminiszteri rendelet 1913. év január 1-én lép életbe, de ezen határidő élet- beléptetésének elhalasztása érdekében több kereskedelmi és iparkamara igy a miskolczi is — fölirt a kormányhoz. CSRRMOK. Savanyu a csárdában. Egyidőben a pápai csendőrséghez jelentés érkezett, hogy Stern Náthánnak a pápakovácsi utón levő csárdájába ezen és ezen a napon érkezett meg Savanyu s azóta a csárda pinczéjében rejtőzködik. Siessen a csendőrség bizonyosan ott találja. A csendőrőrmester természetesen az akkoriban még javában garázdálkodó Savanyu Józsi betyárra gondolt s egész szakaszával kivonult a pápa-kovácsi ut mellett lévő csárdához s azt fegyveres legényeivel körülvétette. Maga bement az ivóba a nagyon megijedt s nagyon reszkető Stern Náthán csárdáshoz és rárivalt: — Náthán! Semmi tagadás. Mikor gyütt ide s hova rejtőzött el nálad Savanyu. — Soha világéletemben sem láttam én Savanyut s úgy éljen az én fejem, hogy nem is kíváncsiskodom ötét látni. — Baj lesz Náthán. Ne tagadj Náthán. '— Őrmester ur! A feleségemmel a Szálival való örökös boldogságomra esküszöm, hogy Savanyut soha világéletemben nem is láttam, nemhogy czimboráskodnék véle. — No jó Náthán, nyisd ki a pinczét! Náthán a csárdás remegve kinyitotta a pincze ajtaját s harmadmagával és a csárdással nagyon óvatosan lementek a lépcsőkön. Odalent gyertyavilággal mindent felkutattak, de bizony Savanyu Józsinak, még a kihűlt helyére, sem találtak. Náthán már nem írjftfiWiWiiaarnaii ^sasasa ELNÖK: W1NDISCH-GRAETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.
