Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-09-18 / 18. ünnepi szám

A szállodai alkalmazottak titkos üzenetei.

A nyár a vagyonosabb emberiségnek szórakozási, üdülési ideje. Akinek módjában van, most megismerkedhetik nemcsak egyes tájak szépségeivel, népek sajátos szokásaival, hanem még némely szállodai elbánásmóddal is. Sajátságos, hogy az egész müveit világon majdnem mindenütt egyforma udvariassággal, előzékenységgel fogadják a vendéget, már tudniillik, akit fogadnak. E tekintetben — úgy látszik — nemzetköziek az állapotok. Mindazonáltal néhány utazó leírásából tudjuk, hogy vannak emberek, akiket talán a világ minden szállodájában megkülönböztetett srivélyességgel fogadnak, viszont vannak olyanok is, akiket ismeretlen létükre sehol sem fogadnak szívesen, sőt egyáltalában nem is fogadnak. Miért van ez? Ennek a titkát leplezi le most egy angol lapban Ledoux Alfons, amerikai volt nagyszálloda és vendéglőtulajdonos, aki czikkében elmondja, hogy szállodáról, szállodára menő titkos jelzésekkel értesítik egymást a szállodai alkalmazottak az utazó vendégek minemüsége következtében. Ezt a jelzést öntudatlanul a vendég maga viszi magával, mely rendesen a bőröndjén, vagy kosarán van s oly kicsi, hogy észre alig vehető, de a szállodai alkalmazottak azonnal meglátják azt s tudják, miként kell elbánni az érkezett uj vendéggel.

Ledoux szerint a jelzések a következők :

Ha bőkezű volt a vendég, aki a szállodai alkalmazottaknak bőségesen osztogatta a borravalót, annak a bőröndjére a zár mellé egy vonallal áthúzott kört rajzolnak, vagy karczolnak. Ez azután azt jelenti :

Kitűnő vendég! Figyelmes kiszolgálás, bőséges borravaló!

Az az utas azután, akinek a bőröndjén ilyen jel van, mindenütt hajladozó pinczé- rekre s nagyon jó kiszolgálásra talál. Első osztályú kiszolgálásra. Ki kap másodosztályú szállodai kiszolgálást? Az, akinek bőröndjén a zár mellett csak egy egyszerű egyenes vonal van. Ez azt jelenti:- Szolgálatot megfizeti. A borravalóban nem bőkezű.

Ugyanazt jelenti, ha a zár mellé egy egyszerű kereszt van ragasztva. Az ilyen vendéget még figyelmesen fogadják, mert hiszen meg van a remény arra, hogyha nem is bőven, de mégis csorran tőle borravaló.

Akinek a kofferjára a zár mellé két vízszintes vo nalat, vagy két keresztet rajzoltak, az azután ne számítson szives fogadtatásra e világ egyetlen modern szállodájában sem. Ez a jelzés azt jelenti:

— Borravalóban fukar! A szolgálatot nem fizeti!

Az ilyen vendéget már a szálloda kapujában is alig fogadják. Parancsait nem akarják meghallani. Ötször, tízszer kell csengetnie, mig valaki jelentkezik.

Az a vendég, akinek utazó táskájára h á- rom vízszintes vonalat, vagy k e- r észtét rajzolnak, az jobban teszi, ha lemond arról, hogy szállodába szálljon.

Ennek legelőször is kijelentik:

— Szoba nincs! Valamennyi el van foglalva.

Ha mégis kierőszakol magának egy szobát, hát a legkényelmetlenebbet kapja. Szobalányt, pinczért, szolgát nem is lát, nemhogy a parancsait teljesítenék. Kisebb szállodában, ha kiakarja tisztittatni a czi- pőjét, ruháját, hát a szolga azt mondja neki:

— Tessék megfizetni előbb a borravalót !

Ez a titkos üzenetváltás szokásban van nemcsak a müveit Amerika, hanem Európa összes szállodáiban is. A szállodatulajdonosok nagyon igyekeznek mindent elkövetni annak megszüntetésére, de eddig eredménytelenül.

íme, a mi pinczéreink egyrésze tiltakozik a borravaló ellen, pedig a fontiek is azt bizonyítják, hogy figyelmes kiszolgálást, kényelmet csak a baksis, a borravaló biztosit világszerte.

\^;'

A Balatonvidéki vendéglőseink értekezlete.

A Balatoni Szövetség igazgató-választmányának határozata következtében a szövetség elnöksége értekezletre hívta össze a balatoni vendéglősöket Balatonfüredre. Az értekezlet czélja volt megállapítani egyes teendőket, melyekkel a fürdőtelepek fejlesztése elérhető és hogy megszüntessék azt a nehézséget, mely a fürdőközönség élelmezése körül fölmerül. A népes értekezletet Óvári Ferencz dr. országgyűlési képviselő, a Balatoni Szövetség ügyvezető al- elnöke vezette. Résztvettek a balatonfüredi fürdőintézet részéről Vaszary Ernő fürdőigazgató, Schmidt Ferencz dr. főorvos, Lingl Valérián nyugalmazott igazgató, Siófok részéről Várady Gyula fürdőigazgató, Keszthely részéről Csák Árpád dr. fürdőintéző, Hévíz részéről Schul- hoff Vilmos dr. fürdőorvos, a Balatoni Szövetség részéről Óvári Ferencz dr. al- elnök, Cséplő Ernő titkár, Ben kő Károly ügyész, Mészöly Gyula és Vargha Albert. A nagyszámban megjelent vendéglősök sorában képviselve volt valamennyi fürdőtelep. Előadók voltak: Várady Gyula, Cservény Ferencz, Csák Árpád dr., Sümegi József dr., Schulhoff Vilmos dr. és Cséplő Ernő.

A jutányosabb bevásárlás lehetőségének kérdését, a penzió rendszer általánosításának ügyét és a személyzeti kérdést Várady Gyula adta elő. Hivatkozott a fönnálló nehézségre és arra, hogy ha a közös beszerzés ügyét a vendéglősök magukévá teszik, sokkal inkább lesznek képesek megszerezni a jó beszerzési forrásokat. A

zöldségtermelés tekintetében a Balatoni Szövetség a földmivelésügyi miniszter támogatásával sikeresen segit a bajon, de egyéb dolgok is szükségesek lennének, hogy ez a kérdés rendeztessék. Hosszasabb tanácskozás után egyhangúan elhatározták, hogy megalakítják a Balatoni Vendéglősök Fogyasztási Szövetkezetét és ennek előmunkálatával megbízták a Várady Gyula, M i 1- lekker Lajos, Ruff János, Cservény Ferencz és Bozzay Bálintból álló bizottságot. Az élelmezés kérdésében amellett foglaltak állást, hogy a következő évben valamennyien behozzák az úgynevezett menürendszert. Elhatározták továbbá Sümegi József dr. előadása kapcsán, hogy a nyílt üdülőhelyeken a beteg vendégeknek külön konyhát rendeznek be és az a vendéglős, aki erre vállalkozik, megfelelő táblával jelzik, hogy ott orvosi rendeletre diétikus étel kapható. A személyzet kérdésében azt az álláspontot foglalták el, hogy tanulmányozzák a kérdést és ahhoz a rendszerhez folyamodnak, amelyik a gyakorlatban legjobban válik be. Cservény Ferencz előadói javaslata alapján egyhangúan elfogadták azt, hogy minden vendéglőben előzetesen állapítsák meg az árat és hatósági hitelesítés mellett az ilyen általános árlap kifüggesztessék. Ugyancsak Cservény javaslatára elhatározták, hogy a vendéglősipar megbecsülésének rovására történő visz- szaélést megbélyegzik és odatörekesznek, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. Elhatározták, hogy a kötelező bejelentés szigorítása ügyében a Balatoni Szövetséget keresik meg és ugyancsak a Balatoni Szövetség utján törekszenek arra, hogy a külföld figyelme a Balatonra fölhivassék. Csák Árpád dr. a balatoni viziközlekedés megjavítása ügyében tett javaslatot. Ebben az ügyben már folyik a szövetség által megindított tárgyalás és van remény, hogy a közlekedés meg fog javulni újabb hajók beállításával.-í* K+- 'í*-' í* ■ í*- X* -<*• X* x* - - í»' í*.

Budapest legrégibb fürdői.

A magyar ember szereti a vizet, de nagyobb mennyiségben csak kívülről. Őseinkről fel vagyon jegyezve, hogy vadászó, halászó, s a »feredést« kedvelő nép valának, akár a »terekek«. A mostani budapesti fürdőket már a rómaiak ismerték, de már a magyarok kezdték fejleszteni s később fejlődésüket nagyban előmozdította a török hódoltság, lévén mozlim testvéreinknek vallásos kötelességük is a minél többször való mosdás, feredőzés a természetes, föld mélyéből fakadó, természetes tiszta vizekben. Évezredek óta ilyeneknek ismerik a budai forrásvizeket. Ahol ma a Császárfürdő van, valamikor már a magyar időkben F e 1 h é v i z nevű kis város volt néhány beszálló korcsmával. Ez 1 a kis fürdő mezőváros egészen a mai Vízivárosig terjedt. Akkor is balzsamos vizű, melegforrás volt itt, melynek gyógyító erejét kipróbálták a hajdankor gepetái, romunus czi- visei és Árpád leventéi. Itt először a sokat mosakodó törökök emeltek olyan fürdőházat, hogy annak csodájára jártak ide még a szomszéd európai nácziók is. A török uralom megszűntével magánosok kezére került Felsőhévviz, a mai Császárfürdő, mig a boldogemlékezetü Marczibányi István az irgalmasrendü barátoknak nem ajándékozta azzal a föltétellel, hogy annak jö- vödelméből szegény magyar atyafibetegeket ápoljanak.

A másik legrégibb magyar feredő hely volt a krónikák feljegyzése szerint a budai Ráczfürdő, mely Mátyás király idejében még a budai várkert keretébe tartozott. A Rudasfürdőt törökök építették először, még pedig Sokoli Mustafa basa idejében, de már 1703-ban az akkori Buda város tulajdona lett. A budai Királyfürdő is török alkotás s nem azért Királyfürdő a neve, mert köze lett volna valaha hozzá valami koronás embernek, hanem azért, mert a török hódoltság után valami Király nevű ember volt az első tulajdonosa. A Királyfürdőnél korra nézve fiatalabb a Sárosfürdő, melynek vize csodaerejéért a külföldről is ezrek jöttek el Budára, mig nem a régi épületet lerombolták s a főváros ezt az istenáldotta vizet évtizedekig hagyta csorogni a Dunába.

Budapesten, a pesti oldali fürdők csak a mult, XVIII. század második felében keletkeztek. Romba eh Sándor mérnök 1800-ban fedezte fel az akkori »pest város erdejében«, a mai Nyár-utczában, az első hévvizü forrást, mely már azután 1808-ban »közhaszonélvezetre« fürdőházat s melléje vendéglő-szállodát építettek. A forrásvizét vastartalmúnak találta a királyi udvartartásbeli orvosi .kar is s vizét reuma és női bajok ellen használták. Akkor még árnyas erdő vette körül a mai nyár-utezai vasfürdőt, melynek lombjai árnyában i a szép pesti dámák pompáztak, a traktérban találva ételt és italt s kellemes mulatozásra való