Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-09-18 / 18. ünnepi szám
Grand Marnier kedvelt franczia likőr. W i h s ky E1.!. kedvelt franczia pezsgő Aiapittatott 1820-ban :: Vezérképviselő Magyarország részére: Fechner Maximillian KUTASSY VINCZE Budapest, Bálvány-utcza 26 hol »Trente et Quarante«-ot (kártyával) játszanak, csak a rreghivott előkelőségeknek szabad a bemenet, (pedig de sok szélhámos jut hamis utón meghívókhoz), itt a legkisebb tét 20, mig a roulett asztaloknál 5 korona. A ragyogó villanyfényben tündöklő termek márványfalait gyönyörű nagy festmények ékesítik, melyek mindegyike szép kis vagyonnal érhet fel. A falak körül bőr karosszékek a szemlélő látogatók, az izgatott nyertesek és a szomorú vesztesek pihenőjéül. Ez tehát a párisi félvilág nyári gyülhelye, ez a légyfogó vagy mondjuk egérfogó. Egy-két játékost, kik nagyban játszottak, megfigyeltem, minden tétjüket kis könyvecskébe jegyzik és a következő tétjüket a jegyzetekből nyert eredmény után teszik meg. A monte-carlói és a szomszéd franczia városok könyvüzletei nagyban kínálják a »biztos nyerés tudomány« könyvecskéjét. Az egyik 10 frankos könyvecske megmondja, hogy 2000 frank alaptőkével miként lehet 3 hét alatt 25.000 frankot nyerni, a másik már 50 frankért magyarázza el, hogy 10.000 frankkal miként lehet 100.000 frankot nyerni s igy tovább. Dehát mindez csak mese és mégis vannak hiszékeny emberek, kiket a pénzvágy nem hagy nyugton és felülnek neki. Égy játszma 3 perczig tart. Megfigyeltem egy fehérruhás elegáns hölgyet, ki állandóan 500 frankos bankjeggyel játszott, az egyik tétjében 3 szám (7, 8, 9) jegyre tizenegyszeres nyereményt húzott be. No de később mégis ráfizetett, a roulett asztaloknál a legnagyobb tét egy számra 3000 frank, mely tétre nyereség esetén csak a tét kétszerese jut nyeremény gyanánt. (Aszerint, hogy páros, vagy páratlan számra, avagy fehér-e, vagy piros lyukba esik a fehér golyó). A játéktermek délelőtt 10 órától éjfélig vannak nyitva, mely idő alatt a játékasztaloknál állandóan folyik a hazárdjáték; a bankosokat és a többi személyzetet minden 2 órában váltják. No de eny- nyi tapasztalat e bűnös tudományból, azt hiszem, hogy most már elég volt, kár volna a drága időért bővebben rátérni. Monte-carlói színház. A színi előadást fél 9 órakor kezdik; j még fél óra időm van, mely idő alatt a j kaszinó előtti sétányon időzve, megtekintem a tengerbe bolthajtásos oszlopokra kiépített félkör alakú, félig zöld fövénnyel bevont »szikla terrace«-ot, hol a hires monte- carlói galamblövészeti versenyek lejátszódni szoktak. A kaszinó előtérben a világfor- gaimi Havas ügynökség frissen érkezett és 1 kifüggesztett sürgönyét olvasom. Itt értesülök az aznapi Bálványosváraljai pusztító cziklonról. Bent ülök az aránylag kis terjedelmű, de igen kedves kis szinházi nézőtér ké- j nyelmes foteljában. Itt csak foteles iilőhe- | Ivek vannak, páholyok és állóhelyek nin- nek; a mintegy 2Ö méter magas menye- zet freskó csoportokkal van díszítve, az ének, zene, táncz és színművészet gyönyörű allegorikus képeivel. A nézőtér igen szép közönséggel teljesen megtelik; szebbnél- szebb asszonyok; mesés toilettek. A 3 fel- vonásos fantasztikus ballet, kezdetét nem csengetés, hanem 3 kalapácsütés jelzi. Színdarab. A L’Amour bolyongó útjában Diana istenasszony nymphájával találkozik és hő szerelemre gyűl »Sylvia« látásán. Sylvia ál- hatatos és büszkesége nem veszi figyelembe az útjába eső, érte epedő vándort. Büszkeségéért »Sylvia« megbünhődik. Orion vadász az amorettek táncza közben váratlanul meglepi »Sylviát« és elrabolja. Sziklabarlangjába viszi és ott szerelmével ostromolja. Fekete rabszolgák indus táncza. Bachanália. Sylviának mentő ötlete támad, leitatja Oriont, ki hamarosan önkívületi mámorba esik. Sylviát kétségbeejtő helyzetéből »Diana« menti meg, a barlangnak egy rejtett kijáratán. Sylviában felébred a vágy »L’Amour«-t, a szerelem vándorát látni. Diana fényes márvány kertjében nagy örömünnep. A sűrűn lefátyolozott »Sylviát« »L’Amour« felismeri és végtelen örülnek egymásnak. Közben megjelenik a kijózanodott Orián és elkezd újból dühöngeni, de a hatalmas Diana hamarosan végez vele. Majd megjelenik »Thália« istenasszony papnőivel, hogy győzelmet arasson Diana felett. Már késő. Diana teljes tündöklő pompájában díszes, nagy kíséretével diadalmasan jelenik meg a szinen és megáldja pártfogoltját »Sylviát« és »L’Amourt«. A nem mindennap látható szép kiállítású látványos darab, világhírű tánczmü- vésznőivel, fülbemászó nagyszerű zenéjével, százas ballet karának plasztikus táncz- számaival, csillogó costümjeivel és fényes díszleteivel, mindannyiunknak, kik láttuk, egy felejthetetlen kedves emléket szerzett. Bravó Monte-Carló! Fél 12 óra, mire a darabnak vége volt. A közönség egyrésze még betér a játéktermekbe, de kint a kaszinó előtt már 100 meg 100 automobil és fiakker várja a kitóduló díszes közönséget. Nem telik bele fél óra, minden elcsendesül; nemsokára már a kaszinó díszes csillárait is kezdik oltogatni és amikor a »Café de Paris«-ban a piros frakkba bujtatott magyar czigányok utolsó zeneszámként elhúzzák itt messze idegen földön, a földközi tenger partján, a Rákóczy indulót... látom képzeletemben a rodostói Remetét a szabad majthényi síkon kibontott zászlóval ......... tépelődöm a kérdésen, m ely minden magyar szivében forr... mikor lesz hát már egyszer a magyar is boldog!? A kihalt utczákon hazafelé, illetve szálláshelyemre ballagok. Az éjszakai őrjárat lépteinek egyhangú kopogását hallom a sötét éjszakában, közben megszólal a kis templom éber órája is, jelezvén az eggyet! Félálomban vagyok már ... még egyszer átfutok a ma látottak felett... azután haza száll a lelkem minden érzésével. Kneffel Béla szállodás. (Jdvorka István Udvorka István vendéglős, a pozsonyi „Ligeti-Mulató“ tulajdonosa és a Pozsonyi Vendéglősök és Kávésok Ipartársulatának elnöke. 1876-ban, mint egy pozsonyi polgárcsalád legfiatalabbik fia született, eíemi és algym- ! náziumi tanulmányait Pozsonyban végezte, j itt volt 1888-tól 1891 -ig Apfel Antal ligeti kávéházában mint tanoncz, később 1891 j —1894-ig a Dubeky-féle »Bellevue« mulatóban, 1895-ig Wellisch Antal czeglédi pályaudvari vendéglőjében részint mint pin- czér, részint, alig 20 éves korában, mint főpinczér alkalmazva. 22 éves korában már önálló 1 ett és ő alapította Frigyes t’őher- czeg fiának Albrecht főherczegnek születése alkalmából a pozsonyi »Albrechts kerti« mulatót 1898-ban. Már 1899-ben a pozsonyi helyi Iparkiállitásban az ott általa berendezett Mulatót vezette. 1900-ban átvette a Grassalkovich-téri nagy vendéglőt, azt divatosan téli kerttel berendezte és kibővítette. Egyideig pedig a Bellevue nagy mulatónak ideiglenes bérlője volt. 1905-ben ; pedig a »Fáczán«-hoz czimzett Csáky-téri vendéglőt vette át, melyet 1910 végéig vezetett és elsőrangú helyiséget csinált be- i lőle, mig ekkor súlyos betegség végett ezt MÁDA1 LAJOS UTÓDA HETTLINGER J. ............ NAGYVENDÉGLÖJE BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 30. A vidéki és fővárosi előkelő közönség kedves találkozó helye. Minden időben frissen csapolt sör. Természetes magyar borok, ízletes konyha, előzékeny kiszolgálás. Esténkint elsőrendű cigányzene
