Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-09-05 / 17. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. szeptember 5. Réz- és nikkelfémbútor elpusztíthatatlan világhírű Mannesmann forrasztásnélküli aczélcsövekböl Azonkívül vasbutor minden kivitelben. — Hálószobák szanatóriumok berendezéséhez. — Szállodák berendezésénél specziális ajánlatok. — Tessék árjegyzéket kérni. Szállodások és vendéglősök kedvező fizetési feltételekben és árengedményben részesülnek. Urban S. L. Budapest, V., kerület, Nádor-utcza 17. szám. a saját tápláló erejénél fogva ugyan, de ér- | demlegesen fokozza az elfogyasztott elede- í lek tápértékét. Ebből következik, hogy a kövér emberek vagy azok, akiknek a hízásra hajlamuk van, nemcsak az étkezés tartama alatt, de közvetlenül előtte és utána, lehetőleg tartózkodjanak a vizivástól. Ezáltal elérik azt, hogy testök nem képes teljesen kihasználni az elfogyasztott eledelek tápláló erejét, ami ugyan nem gazdaságos, de mindenesetre a higiénikuus és esztétikai szempontból véve, igen helyes dolog. Ellenben mindazoknak, akiknek testi ereje nem kielégítő, akik erős szellemi vagy testi munkával foglalkoznak, ajánlatos az evés alkalmával elegendő vízfogyasztás, mert ez esetben szervezetük minden fápláló anyagot kellőképen föl fog dolgozhatni. Nattil és Hawk doktorok kísérleteiből üdvös lesz most az utazások évadján, levonni a konzekvencziát és különösen kirándulók és turistáknak megszívlelni azt, hogy fárasztó marsok után, ha nem is mértéktelenül, de ivással együtt kell enni. Természetesen, nem szabad folyadékkal túlterhelni a gyomrot, csak annyi italt kell fogyasztani, amennyi az erők megtartásához szükségeltetik. P. H. Vadak szállítása. A vadászidény beálltával a székesfővárosi vásárcsarnokok igazgatósága arra hívja fel az érdekeltek figyelmét, hogy általában a lőtt vadak, j de különösen a nyulak szállítására J nagy gondot fordítsanak. Okvetlenül , szükséges, hogy a melegebb időben szállított nyulak belei eltávolíttassanak, ám a belek eltávolítására csak igen igen kis nyílást kell vágni, olyat, amely 5-6 czm.-nél nagyobb ne legyen. A nyulakat vérrel és sárral bepisz- kolni nem szabad, mert igy‘tetszetősségükből sokat vesztenek és értékük is lényegesen csökken. A kibelezés után a nyulat hűvös, legyektől mentes helyen kell tartani. Melegebb időben csakis nagy elővigyázat mellett lehet nyulat szállítani, máskép megromolva érkezik rendeltetési helyére, romlott áru pedig a közfogyasztásba nem hozható. A romlott vad el lesz kobozva s meg lesz emmisitve, a gazda pedig ezért semmiféle igénynyel nem léphet föl, szóval a károsodás helyesen őt éri. Czigányaink. Mint a »Világ« írja, aránylag ritkán olvasunk külföldi czigányügyekről, de nálunk annál nagyobb és égetőbb ügy a czigány- kérdés. A hesseni »czigányvadászat« alkalmából a »Frankfurter Zeitung« hosszú, tudományos tárczában és Magyarországból vett adatokkal ismerteti a czigányokat, akik őnáluk igen kevéssé ismeretesek. 274,940- re teszi a Magyarországban lakó czigányok számát és ezek közül körülbelül húszezerre a nomád czigányokét. A többi többé-ke- vésbbé rendesen lakik valahol. A vándorczi- gányoknak legalább a háromnegyedrésze tolvaj, rabló vagy gyilkos, a csendőrség pe- I dig majdnem tökéletesen tehetetlen velük szemben. Ha időnként be is fognak egy bandát, rendesen semmit se lehet rájuk bizonyítani, de még ha lehet is: a vándorcz'gá- nyok állandó veszedelmét egyes ilyen esetek nem szüntetik meg, de alig is csökkentik. A nomád czigányok általábanvéve tökéletesen vad és igen nagy fokban veszedelmes emberek. A »mesterségük« szerint meglehetősen tökéletes szervezetük van. Egyes bandák tolvajsággal foglalkoznak, másoknak a rablás és a rablógyilkosság a »spe- czialitásuk«. Rablógyilkossággal inkább az üstfcltozó és más fémmüves czigányok foglalkoznak, a többiek között több a tolvaj. Sok van a zenészek közt is. Hogy a czigányok a legsötétebb babona- ságban élnek, az egész bizonyos. A babonájuk még a legbabonásabb »fehér« emberéhez képest is vad és undorító. Csak nemrégen fogták el Büdszentmihályon Rostás Károly czigányt, aki a temetőben kiásott egy hullát és azt hazavitte, hogy megegye. A vizsgálóbíró előtt azt vallotta, hogy neki főképpen a hulla kezeire volt szüksége, mert aki egy hulla kezét megeszi, azt lopás közben nem lehet elcsípni. Ilyen esetek egyébiránt elég gyakoriak, a vándorczigányok zavaros holmija közt mindig vannak hullarészek, leg- többnyire ujjak. Ha lopni járnak valahova éjjel és a ház ablakába hulla levágott kezét teszik, akkor a házbeliek igen mélyen alusznak és nem ébrednek fel a zajra. A czigányok, kivált a rablók, sohase járnak nappal »munkára«. Leggyakrabban a hajnalelőtti időben rabolnak, még pedig sohase a lakott helyeken, hanem különálló tanyákban, utszéli csárdákban követik el a tetteiket. A kegyetlenségük, egészen állati részvétlenségük ismeretes dolog, valamint az is, hogy mindenféle hatósággal szemben kivétel nélkül és egészen az akasztófa tövéig a legkonokabbul tagadnak és nem árulják el a legkisebb szóval sem, sem magukat, sem egymást. Egymásközt mindenképpen a legnagyobb becsületesség a szabály: 1910. április harmadikán Nis mellett egy czigány- banda felakasztotta két tagját, egy embert, meg egy asszonyt, mert a zsákmány elosztásában csaltak. Borzasztóan tudják büntetni az árulást is és ez az egyik oka annak, hogy a törvény előtt sohase vallanak. A hires dánosi esetben csak egy kislány — Lakatos Róza — vallomása alapján lehetett elitélni a rablógyilkosokat; ezért a czigány- ság az egész Lakatos-családot megátkozta és az átok addig tart, amig a család utolsó tagját is ki riem tudják irtani. Ahol a Lakatosok csak találkoznak más czigánycsalád- dal, a bicskák és a pisztolyok rögtön előkerülnek és néhány halál mindig esik mind a két félen. A román határon kóborló czigányoknak még egy foglalkozása is van: a gyermekrablás. Ez a fajta czigány még a czigányok közt is a legvadabb, legveszedelmesebb. Néha a búvóhelyüket nagy fényűzéssel rendezik be a vándorczigányok. Brassó mellett a csendőrség felfedezett egy búvóhelyet, amelyben három terem volt drága bútorokkal és cifraságokkal fényesen telerakva. Érdekes és jellemző azonban, hogy a sok drágaság közt nyoma sem volt hálóalkalmatosságnak vagy hálószobának. A letelepítési kísérletek sohase sikerültek. Sem József főherczeg alcsuthi telepítése, sem pedig a berettyóujfalusi uj telepítés, amelyet egy bank és a község finanszírozott, nem vált be. A letelepedett czigá- nyck egyebet se csináltak, mint hogy baromfit loptak. Amikor pedig egy asszonyt becsuktak ezért, egy nap felkerekedett az egész telep és másnap egy lakosa se volt a telepnek. Az a czivilizáczió, ahol még a ludlopásért is becsukják az embert, nem kell a czigányságnak. Így ir a nagy »Frankfurter Zeitung« kultúránk egyik érdekes jelenségéről, a »magyarische Zigeuner«-ről. Rz igazi magyar keserübor és a számoszi ürmös készítése*) Irta: id. dr. Perényi józsef. A régi jó időkben, ami bizony nagyon is régen volt, az úgynevezett ősi pinczék- ben, ha már minden bort megkóstolt a vendégség, persze, az odahozott elemózsia elfogyasztása után, akkor a házigazda előhozott valahonnan a pincze zugából néhány üveg gyomorerősitő italt. Ez nem volt más, erős vörösborból készült keserübor. Valósággal arra használták, ha valamelyik kákabélű vendég elrontotta a gyomrát a sok zsíros ételtől, nehogy csömört kapjon, hát ivott néhány kupiczával a keserüborból s aztán vége lett minden bajnak. Akár elölről kezdhette az evést-ivást. Hogy miből készült az igazi magyar keserübor, azt a gazda el se tutda mondani egy szuszra, hanem csak annyit mondott, benne van az egész patika! Sőt a vendégség versengve találgatta a különböző specziest, amelyet utóizként érzett a kellemes zamatu, sajátságos keserű ital megivása után. Már több alkalommal megfordultam hazai borospinczékben, de bizony hire-hamvát se hallottam a magyar keserübornak. Kiment a divatból, mint sok jó szokás. Teljesen elfelejtették a készítési módját. Pedig igen kitűnő házigyógyszer a keserübor, különösen nyári kolerás időben. De kedvelt ital volt a vadásztársaságoknak is pálinka helyett. Csodálom, hogy a bécsi vadászki- állitáson nem szerepelt, pedig ott mindenféle kotyvalékot nagy dobbal hirdettek, mint kitűnő reggeli vadászitalt. Hanem hát, hogy a dolog nyitjára jussak, nem lesz érdektelen, ha ezt az igazán nemes italt, orvosságot uj életre elevenítjük fel és elkészítési módját megismertetjük, annál is inkább, mert *) Ez alkalomszerű czikkelyt, mely vendéglőseinket is érdekli, a „Borászati Lapok“-ból vettük át. ü a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és halhólyagbajok- nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. SCHULTES ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator forrás-Vállalat, Budapest V. Rudolf-rakpart 8-
