Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-09-05 / 17. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. szeptember 5. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budepest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. .............................. TELEFON 29—60. Sz imon István mert mint a tapasztalat mutatja, akadnak oly termelők is, akik még a borhiányon is tudnak segíteni, s a pinczében szüretelve olyan mü-ujbort, hogy szakértő legyen, aki azt a valódi bortól megtudná különböz­tetni. De szóljunk most azokról a módoza­tokról, melyekkel bizonyos föltételes esetek­ben — mint a minők a mostaniak — meg van engedve a bort megreperálni. Szóljunk néhány szót a bor czukrozásáról és a bor szeszezéséről. Az 1908-iki XLV1I. törvényczikk 4. §-a 16—24. szakaszai foglalkoznak a bor czuk- rozásával, illetve ezen szakaszok általán el­tiltják a must czukrozását, kivéve azon esete­ket, ha elemi csapások, vagy kedvezőtlen időjárás miatt a szőlőfürtben a czukortar- talom nem birt teljesen kifejlődni. ■ Ebben az esetben is azonban írásbeli engedélyt kell kérni az illetékes hatóságtól a bor czukro- zására. A mustnak szesszel való javításával ugyan­ezen törvényczikk T. 3. §. R. 15. szakasza foglalkozván, kimondja, hogy csak hibás, be­teges borokat szabad szeszezni, ezeket is csak akkor, ha a bor kizárólag csak szesze- zéssel javítható meg. A bor javításához csak­is 99°/o-os raffinált, kiszámított szeszt lehet alkalmazni. Lássuk most már, mi hatása van a must czukrozásának, illetve szeszezésének ? Ha a mustot czukorral keverjük, azáltal a bor alkoholtartalmát növeljük. Nemcsak erősebb, magasabb fokú lesz a borunk, ha­nem annak savanyúsága is teljesen elenyé­szik és a savtartalom nagy része borkő alak­jában leüllepedik. Törvény szerint csak nyers, vagy répaczukorral, — melynek 99.3o/o Pol. szesznek kell lennie — szabad a czukrozást eszközölni. A bor alkohol tartalmát szeszezéssel is növelhetjük, de a törvény szerint csak a föntebb már leirt, kivételes esetekben. No most már a czukorral, vagy szesz­szel javított bort a termelőnek úgy eladni nem' szabad, mintha az úgy termett és szü- reteltetett volna, mint aminő minőséget nyert a szeszezés és a czukrozás után. A szesze- zést és a czukrozást jelezni* kell, nehogy a vevő tévútra vezettessék a bor minőségét illetőleg a magasabb alkohol tartalom által s igy magasabb árakat fizessen a vásárló vendéglős és korcsmáros. Van igen sok ter­melő, aki jelzi is, hogy mesterséges módon javította a borát, de hány van, aki elhall­gatja ezt a vásárló, többnyire a vendéglős, korcsmáros kárára, akit ért különben az utóbbi időben annyiféle megpróbáltatás, hogy a borvásárlásnál előfordulható meg­rövidítését jó lesz kikerülnie s azért, kü­lönösen a folyó évben fokozottabb módon figyelni az uj borok bevásárlására. Sági József vendéglős. R katonaság és a vendéglői alkalmazottak. A most folyó katonai sorozásnak nagyon szomorú tanúságai vannak. Alig harmad­résznyi ujoncz vált be, mint amennyire Szük­sége lett volna a hadseregnek. Most egy hivatalos statisztika jelent meg, mely azt mutatja, mely foglalkozásbeliekből találtatott legtöbb alkalmatlannak a katonai szolgá­latra. Ezek közé tartozik az iskolázott osz­tály, a kereskedők, de az arányszám szerint a legkevesebb katonának való akadt a vendéglői, korcsmái, ká­véházi alkalmazottak, szóval a pinczérek köréből. Ezek többnyire el- csenevészedettek, szükmellüek, sorvadásra hajlandók s elrontott hátidegzetüek. Meg van ennek az elszomorító tünetnek az oka is. A legtöbb pinczér már kora gyermekkorá­ban kerül a vendéglői, korcsmái és kávéházi szolgálatba. Mikor más gyermek még szó­rakozik, testet erősítő, lelket üdítő játékokat végez, addig a pinczérgyerek kora reggel­től az éjszakába nyúló késő estig már szolgá­latot teljesít. Mindig talpon van, lót, fut, nincs megállása, csak ebéd és vacsora ide­jén rövid időre. Mig más gyermek tele tü­dővel szívja a szabad levegőt, az ő kis tü­dejét folyton a zárt szobák levegője tölti meg. Nem csoda, ha ilyen körülmények kö­zött a zsenge gyermeki szervezet elsatnyul, a sok talpalástól a lábak megroskadnak. A szolgálat közben szükséges s folytontartó éber figyelem is kimeríti, úgy, hogy mire eléri á katonakort, rokkant testű, ránczos homloku öreg lesz a kis pinczérfiuból. De van még más ok is. Abban a korban, mikor az emberi ter­mészet, s a természetnek nevezett része leg­inkább alakulhat át jóra, vagy rosszra, bi­zony sokszor nem a legjobb példák merül­nek fel a kis pinczérfiu előtt. Lát idősebb pinczéreket, akik az üzleti munka elvég­zése után nem sietnek haza családjukhoz, otthonukba, hanem elvonulnak más éjjeli üz­letekbe, zug kávéházakba, ahol elmulatják, elkártyázzák, elpálinkázzák napi és heti ke­resetüket. És tart ez a dorbézló életmód napról-napra, hétről-hétre, évről-évre, míg az a pinczér munkaképtelenné nem válik, el nem züllik, s meg nem hal a kórház szalmazsákján még abban a korban, mi- I kor másoknak még javában nyillanak az élet virágának örömei. A kis pinczérfiu ily példákat látva maga­dott, mi természetesebb követi, lévén az emberi természet inkább a rosszra hajlandó. Megérzi, hogy a megtakarított borravalók­ból neki is van pénze s úgy gondolja, hogy a terhes napi munka után neki is joga van a szórakozásra. Dolga végeztével ő is elnéz az éjjeli korcsmába, vendéglőbe, először csak rövid, majd mind hosszabb ideig, végre napról-napra. Szeme beesik, arcza elhalvá­nyodik, a betegség sápadtsága látszik rajta. És ha a kötelező napi munka nem, ez az életmód tönkreteszi, zsenge korának hajtá­sában 'elíonnyasztja testileg, lelkileg egy­aránt. Szomorú szocziális tünet ez, melyen már a jövő vendéglős nemzedék érdekében is változtatni kellene. De hogyan ? Úgy, hogy a vendéglői pályára, a pinczérségre nem volna szabad előbb bocsájtani az ifjút, mint tizenötéves korában, amikorra már legalább négy középiskolát elvégzett. Ekkorra már testi ereje is annyira kifejlett, hogy megbirja a szolgálati munkát s másrészről a munka­adó vendéglős, korcsmáros és szállodás is intelligensebb, tehát használhatóbb munka­erőt nyerne általa. Másodszor szigorúbb er­kölcsi felügyeletet kellene gyakorolni a pin- czérfiuk felett, ép úgy, mint gyakorolnak a tanuló ifjúság felett, hogy ne kerülhessenek rossz társaságba, megóvassanak a munka­kerülő faczéralakok csábításától s ne szégye­nére, hanem majdan tisztességére váljanak tanítómesterüknek, munkaadójuknak. Ha igy lesz, akkor majd lesz ép testű, egészséges lelkű pinczérnemzedékünk, mint van azokban az országokban, ahol az itt vázolt mód szerint történik a pinczérnevelés, a pinczérképzés. Ihász György. Qlück Frigyes gyűjteménye. Glück Frigyes, a Pannónia-szálló tu­lajdonosa, ipartásrulatunk nagyérdemű el­nöke, érdekes és é rtékes evőeszközgyüjte- ményt ajándékozott az országos magyar ipar­művészeti múzeumnak. A gyűjteményt har- mincz esztendős kutatás és válogatás után állította össze Glück Frigyes nagy fáradság­gal és tetemes anyagi áldozatok árán. Egész szekrényt tölt meg ez az evőeszközkollek- czió s kétszázkilencz darabjával felöleli egy- egy párját mindazoknak az evőkészségek­nek, amelyeket a tizenhatodik századtól kezdve Magyarországon, Németországban, Francziaországban, Olaszországban, Angliá­ban, Japánországban és a Keleten használ­tak. Az eszközök fából, csontból, szaruból, gyöngyházból, ezüstből, bronzból, kristály­ból és különböző fémekből készült villák, kések, készletek, nyársak és kanalak. Idő­rendben egy zöld patinás, kerek, római evő­kanál nyitja meg a sort. Innen egy óriás ug­rással egyenesen a reneszánsz korába kell teremnünk, mert a középkor és a keresz­ténység századai nem hagytak ránk emlé­keket. Egy pár finom müvü, arannyal cifrá­zott késescske képviseli az olasz reneszán­szot, mig a bécsi német reneszánsznak szá- - mos emlékét találjuk a gyűjteményben. Ilyen egy hatalmas vas spék és egy csonttörő bárd. Valószínűleg nagy vadászatok alkalmával használták mind a kettőt. Sokkal szebbek azonban az öblös, széles német kanalak. Rézből készültek és a nyelüket vallásos jel­mondatok, a bibliából vett figurák ékesí­tik. Ugyanitt találunk egy ezüst kanalat, Szent Margitszigeti üditőviz —i A legkiválóbb szénsavval telített ásványvíz. ■ ­Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. -------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Thumbnails
Contents