Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-08-20 / 16. szám

1912. augusztus 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BOR HEGYI borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. ke­rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőrö­ket gyári árakon. Belföldi borait <tz első hirreves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelGsek gyorsan és pontosan teljesittetnek. sze azonban nem akar többet fizetni a bor literjéért, mint fizetett az előző esztendőkben, igy inkább sört iszjk, minek következtében a vendéglői, korcsmái borforgalom — úgy­szólván az egész országban — apadóban van. Minden vendéglőst és korcsmárost érde­kel most már az a kérdés, hogy lesz-e eb­ben a helyzetben legalább a jövő szüre­telésre kedvezőbb fordulat? Sajnos, erre il­letékes helyről tagadó választ hallhatunk. A .»Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesület tének« hivatalos közlönye ugyanis, — mely­nek az ország borállományáról és a bor­árak várható alakulásáról mindig kitű­nő és megbizható értesülései van­nak a vendéglősöket illetőleg, erre nézve kedvezőtlen kilátásokat jövendöl. Azt jelenti, hogy az ország borkészletének végeidé járunk. A termelők pinczéi sorban kiürülnek és a kereskedők és vendéglősök pinczéiben is kevesebb bor van ma, mint éveken át. Hiteles statisztikávál e tekintet­ben ugyan nem szolgálhatunk, de akivel csak beszél az ember, akihez csak felvilágosítá­sért fordul, az ezt a tényt mind megerősíti. Természetes, hogy a borárak ily körül­mények közt igen jól tartják magukat, sőt még emelkednek. Ez a tény el nem tagad­ható. És még sem vagyunk a zenithen. Már nem sok a készlet, már kilincselni kell érte, de még van. Aki a folyó szezon vé­géig felmerülő szükségletét még nem fe­dezte, az tehát jól teszi, ha fedezi magát, mert olyan haussera van kilátás, aminő még nem volt. Hiszen az uj szezon kilátásai ép­pen nem rózsásak. Ma már kétségtelen, hogy az Alföldön a szőlővessző nem jól telelt. Mindenütt, ahol erős peronoszporajárvány volt tavaly (hegyvidékeken is) az éretlenül maradt venyige sokat szenvedett s igy va­lami gazdag szüretről ábrándozni nem lehet. Ha pedig ez -csak közepes — talán néhol jó közepes — lesz, ugyanolyan kereslet lesz szüretkor a kiürült pinczék tulajdonosai ré­széről a bor után, mint az idén. Hát mindezek nem valami biztató jóslá­sok ugyan a vendéglősökre és korcsmáro- sckra s általán a fogyasztókra nézve, de — úgy látszik — alaposak. És szóljunk-e arról, hogy külföldi, de kü­lönösen bécsi vendéglősök és borkereske­dők ügynökei már tavasszal bejárták a ma­gyar borvidékeket és megvásárolták a ter­melő szőlősgazdától a jövő szüreti termést Tiavaly még csak augusztusban lepték el ezek a külföldi borvásárlók a magyar sző­lőhegyeket, inig az idén már áprilisban meg­kezdték ezt a sáskahadjáratot, hogy ami bo­runk az őszre leszűrve lesz, azt már ma lekössék a maguk számára. És ez többé- kevésbbé sikerült is nekik. Arra pedig senki sem gondol, hogy mi jut a magyar fogyasz­tóknak. Vendéglőseink, korcsmárosaink pe­dig, ha majd — úgy rendes szokásuk sze­rint rágondolják magukat, hogy az ősz­szel borvásárló körútra induljanak — hát üres pinczéket és hordókat találnak majd. Elvitték előlük már az osztrák borkereskedők és vendéglős kollegák már a — mustot. R szőlő. A magyar királyi szőlészeti és borászati felügyelők a íöldmivelésügyi miniszterhez 'beküídötték jelentéseiket, melyek alább kö­vetkeznek. Sajnálatosan állapítható meg be­lőlük, hogy a szőlőtermés általában nem jó. Nemcsak azért, mert nagy erővel lépett föl a peronoszpóra, a szőlőmoly és egyéb szőlőbetegség, hanem mert eredetileg ki­csiny volt a hozam. S ha ebből is elpusztul jelentős százalék, határozottan rossz lesz a a termés. Az egyetlen marosvásárhelyi ke­rületből érkezik reményt nyújtó jelentés, ez is jelzi azonban, hogy a bor kereslete élénk. A kecskeméti kerületben uj mustra negyven­hét koronáért is történt kötés, ami nagyon szép ár kétségtelenül s úgy látszik, hogy a szőlőbirtokosnak a jó árban lesz egyet­len vigasztalása. Sopron i kerület: A szőlőmoly érzé­keny kárt okozott a Fertő mentén. Félős, hogy a sok meleg eső után a peronoszpóra is elszaporodik. Gyönge középtermés vár­ható. Pápai kerület: Molykár sikfekvésü szőlőben eddig 15—20 százalék. Hegyi sző­lőben 5—/6 százalék. Peronoszpóra különö­sen a sikfekvésü szőlőben okoz kárt. Lazább talajú szőlőben szokatlan mértékben tűnik föl a firkáló bogár álczájának kártétele is. Sikfekvésü szőlőben rossz közepes a ter­més. Hegyi szőlőkben közepes. T a p o 1- czai kerület: A moly szórványosan föllé­pett ugyan, de nagyobb kárt még nem oko­zott. A peronószpora egész Zalamegyében elterjedt. Nagy kártétel nem észlelhető. A harmadszori permetezés és kénporozás fo­lyamatban van. A szőlő fejlődése kielégítő, a munkásviszonyok rosszak. Középtermésí várható. Pécsi kerület: A szőlő jól kö­tött. A peronoszpóra a lombozaton már föl­lépett. Szőlőmoly gyéren mutatkozott. Köze­pes, helyenkint jó termés várahtó. Kecske­méti kerület: A moly alig okozott kárt. Annál aggasztóbb a lomb, különösen pe­dig a fürtperonoszpóra nagy elterjedése, a mely miatt gyönge termés várható. A bor ára emelkedik. Ujtermésü mustra 47 koro­náért is történt már kötés. Kereslet élénk. Készlet csekélyt Budapesti kerület. A szőlő szépen, de aránytalanul fejlődik. A szőlőmoly több helyen a termést nagyjában elpusztította. A peronoszpóra kártételei is terjednek. A lisztharmat is mutatkozik. B a- lassagyarmati kerület. A jó utófejlődési a tőke növekedését kiegyenlítette. A pero­noszpóra szórványosan lépett föl. hasonló­képpen a szőlőmoly is. Mégis csak gyönge középtermés várható. Egri kerület: A sző­lőmoly és peronoszpóra kis mértékben lépett föl. A téli és tavaszi fagykár miatt gyönge középtermést várunk1. Miskolczi kerület: A peronószpora némely helyen nagyobb erő­vel terjed. A szendrői járás négy községé­gében a jég a szőlő 155—20 százalékát elverte. Gyenge termés várható. Tárcái i kerület: Tokajhegyalja alsó részén elvétve föllépett a szőlőmoly. A szőlőeszelény egyre jobban szaporodik. A tokaji déli fekvésű szőlőkben a firkáló bogár álczája és a filokszera okoz érzékeny pusztítást. Jó köze­pes termés várható. Beregszászi kerü­let: A szőlőmolv és szőlőiloncza 20—25 szá­zalék pusztítást okozott. Általában közepes termés várható. Szatmári kerület: A szőlő egészséges. A virágzás jól sikerült. A tenyészet azonban még mindig hátrább van a rendesnél. Szatmár- és Ugocsamegyében jó, Szilágymegyében közepes termés várható. Ménesi kerület: Aradhegyalján a jégve­rés és fürtperonoszpóra okozott károkat. Terjed a moly is. Gyönge termés várható. Fehértemplomi kerület: A peronoszpóra é9 a lisztharmat is föllépett. Több helyen volt jégverés. Noha az időjárás kedvező, a szőlő- ímoly és szőlőiloncza miatt nagy átlagban alig lesz gyönge közepesnél jobb termést Nagyenyedi kerület: Peronoszpóra ki-* sebb-nagyobb mértékben mindenütt látható/ Czintos, Bükkös és Istvánháza községekben a termés 75 százalékát elverte a jég. Kö- £éptermés várható. "Dicsőszentmártoni kerü­let: A jégverés és szőlő betegségei miatt kö­zéptermésre van kilátás. Marosvásárhelyi ke­rület: Ahol jég és vihar nem volt, ott a szőlő a kedvező idő folytán jól fejlődött. Permetezés, kötözés, kapálás folyamatban. A peronoszpóra kis mértékben már föllépett. Bő termés várható. A kereslet élénk. R mézhamisiíásról. Nemcsak egészség tekintetében fontos an­nak meghatározása, vájjon igazi mézet eszünk-e vagy hamisitottat, hanem kereske­delmi szempontból is, mert a vevő oly ár­ban kapja a hamisitottat, mint a valódit. Ilyenformán az olcsóbban előállított hamis mézzel- megcsalják a fogyasztót. Tudva­levő dolog, hogy az élelmiszereket minden­féleképpen hamisítják, miáltal a hamisító tör­vényileg csalást követ el, mert a vevőt meg­károsítja, sőt a fogyasztó egészségét támadja meg a hamisított anyaggal. Persze, a ha­misító mindezt nyereségvágyból teszi. A legtöbb esetben a hamisítást kimutatni vegy­tani utón lehetséges. A mézhamisitás kimu­tatásával igen sok vegyész foglalkozott, kü­lönösen az egészségügyi hivatalok megha­gyásából, valamint törvényszéki pörök el­döntése alkalmából. A legtöbb esetben a mézet gliczerinnel, invertczukorral (tisztátlan nversczukorral) ég keményitőszörppel hamisítják, azaz keverik). Persze a gliczerin és a keményitőszörp Jegkárosabb, mert előállításánál lúgot vagy Ikénsavat használnak. Sőt, ha mesterséges szőlőczukorral keverik a mézet, ez is káros hatású, ha nem vegytiszta. A mesterséges anyagokkal kevert mézet, vagyis a hamisított mézet legújabban Fiche német vegyész el­járása szerint állapítják meg. Az ő eljárása a következő: 55 gr. mézet 5 gr. vízben fel­old és éterrel kezeli. Az éter kivonja a méz hamisító anyagát. Ezután az oldatot átfil­trálják, vagyis átszűrik és melegítés által 1 — 2 cm-re besűrítik. A tömörített anyagot por- czellán-lemezre vagy csészikébe teszik és tel­jesen be hagyják szárítani. Erre aztán né­hány csep 1 o/o-os rezorin-oldatot tömény­sóban feloldva, cseppentenek. Ha invert- czukor volt a mézben, akkor narancssárga szint mutat a vegyület, amely később cse­resznyepirossá válik. Fiche szerint, ha a méz tiszta, igazi, ak­kor a rezorzinpróba csak csekély sárgás szint ad. A müméz, vagyis a hamisított, amely vagy' invertczukorral vagy keményitő­szörppel íett keverve, feltűnő cseresznye­piros ^zint kap a rezorzin kémlőanyagtól.

Next

/
Thumbnails
Contents