Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-08-05 / 15. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. augusztus 5. Szimon István BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. ——— Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontjain. Kerjen árjegyzéket. ■—...... TELEFON 29—60. talános ellenszenvét a hid vámok iránt mely erős akadálya a két városrész egészséges népforgalmának. Hiszen köztudomású, hogy Buda a városfejlődés tekintetében is miért maradt oly sok ideig háttérben Pesttel szemben, mert ennek erős akadálya volt a hidak vámszedése. Várpalotai Palotay Ödön indítványa odairányult, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara tegyen kezdeményező lépést aziránt a kormánynál, hogy a budapesti hidakon és az alaguton a vámszedés megszüntettessék. Palotay Ödön a hidvámszedés megszüntetése következtében eleső jövedelemért a következő igen okos és praktikus módon — mely a közönséget nem terhelné meg — kívánná kártériteni a pénzügyminisztériumot : ' * »Engedje meg a főváros, hogy a villamos vasutak pótkocsiain az utasok dohányozhassanak; ilyképen a statisztikai adatok szerint körülbelül két millió koronányi többlethez jut az állam s ez az összeg teljes mértékben fedezi a hidvámszedés beszüntetéssé következtében elmaradó bevételt.“ Lánczy Leó az egész kérdést nem tartja olyan vitális érdekűnek, melyért a kamara exponálja magát. Természetesen Lánczy Leó nagy ur, gazdag ur, nem érzi, hogy a szegény emberiségnek az a napi négy, vagy nyolcz fillér kiadás is sok pénz. Ha egy kishivatalnok, iparos csak naponként kétszer kénytelen átjönni Budáról Pestre, vagy viszont, ez évenként 59 korona több kiadást jelent neki. Lánczy Leó ur azonban automobilon robog át a dunai hidakon — s nincs szüksége még a villamos pótkocsikban való szivarélvezetre sem — s igy nem érzi, hát nem méltányolja a szegény ember hidvámdiját. Szerencse, hogy még vannak, akik másként gondolkoznak. Ha csakugyan megszüntetnék a budapesti hidakon való vámszedést, meglehetne tapasztalni, hogy nyári vasárnapokon megkétszereződne a népvándorlás a budai rész egészséges kiránduló helyeire, vendéglőibe s viszont a budaiak is tömegekben vonulnának át egyes alkalmakkor a pesti részek szórakozó helyeire. Azt hisszük, ez is elég súlyos adatként esik Palotay Ödön indítványának javára, mely indítványt a kamara teljes ülése tanulmányozás czéljából különben kiadta az elnökségnek. Reméljük, hegy az elnökség éppen a főváros iparosai, kereskedői érdekében olyan határozatot hoz, melynek alapján ez a tekintélyes testület megteheti a kormánynál a kezdeményező lépést a hidvámok eltörlése dolgában. Lapunk zártakor vesszük a kellemes hirt, melyszerint a városgazdasági ügyosztályban előterjesztést dolgoztak ki az őszszel összehívandó közgyűlés elé, melyszerint a főváros általányösszegben (600,000 korona) megtéríti a pénzügyminiszternek a vámok megszüntetésével elvesztett jövedelmét. R közegészségügyi osztály és a korcsmák. A belügyminisztérium közegészségügyi főosztályának főnökévé — Ghyzer Cornél halála következtében — a belügyminiszter a múlt évben Bölcs Gyula miniszteri ta- j nácsost nevezte ki, aki mint miniszteri fő- tisztviselő a közigazgatás több ágazatában j eddig is nagy eredménnyel működött. A j belügyminisztérium közegészségügyi főosz- j tálya azért érdekli az ország vendéglős- | és korcsmárosiparosságát, mert hiszen ez az osztály, illetve ennek főnöke irányítja mind- j azokat a rendőri felügyeleti hatóságokat, melyek a vendéglőket, korcsmákat, italméréseket egészségügyi szempontból ellenőrzik. Az uj közegészségügyi felügyelő, Bölcs ; Gyula miniszteri tanácsos a napokban egy hczzáintézett kérdésre válaszolva, elmondotta véleményét az antialkoholista mozgalomról s ezzel kapcsolatban néhány, a ven- déblős és korcsmáros ipart is közelről érdeklő kérdésről. A miniszteri tanácsos az alkoholellenes mozgalmat fontos közegészségügyi, kulturális és szociális mozgalomnak tartja, amelyet az államnak is legmesszebbre menő- leg támogatnia kell. Meg van róla győződve, hogy az állam mai érdekeltsége mel- j lett is meglehet találni azokat a módokat j és eszközöket, melyekkel az alkoholizmus ; terjedésének és pusztításainak gátat lehet j vetni. Ilyennek tartja általában az italmérések számának nagyobbmérvü korlátozását s a korai zárórát, a korcsmái hitel megszüntetését, erélyes rendőri intézkedéseket, a va- í sárnapi munkaszünet kiterjesztését az italmérő üzletekre, az előző nap esti hat órájától kezdve a következő nap reggeli hat órájáig. Hát mind szép dolgok ezek, amiket a , közegészségügyi osztály főnöke Bölcs Gyula miniszteri tanácsos az iszákosság meggát- lására célozva tesz, de mindaddig ne beszéljünk itt komolyan az alkoholellenes mozgalom állami támogatásáról, amíg itt elsőrendű állami érdeknek tekintik, hogy minél több legyen a pálinkafogyasztás az országban s annak előmozdítására évről-év- re tömegesebben adják ki a pálinkamérési engedélyeket, az úgynevezett »söntés« engedélyeket, még pedig a tisztességes polgári vendéglők és korcsmák rovására, melyekben pedig fel van állítva a tilalom a tulitalozás, az iszákosság meggátlására. Helyes dolog, hogy a miniszteri tanácsos ur a kontárkorcsmák, a zug italmérések számát csökkenteni akarja, a korcsmái hitelt pedig teljesen beszüntetni czélozza, de hogy a korcsmák vasárnapi kényszermunkaszünetével gátat vethetne az iszákosságnak, az, amint nem sikerült még Amerika egyes államaiban, épugy nem fog sikerülni nálunk sem. Az államnak nem érdeke az, hogy polgárai a teljes abstinencziára, a mindennemű szeszesitaltól való teljes tartózkodásra kényszerittessenek, de erkölcsi érdeke az, hogy az iszákosságtól és az ezzel járó el- züllöttségtől megmentessenek. Ezt pedig elérheti az által, hogyha az italmérési, vendéglői, korcsmái jogot csak szakmájában gyakorlott, tisztességes egyénnek szolgáltatja ki, ami egyértelmű azzal a magyar vendéglősiparosságnak sok évtizedes törekvésének megvalósulásával, hogy a vendéglős és korcsmáros ipar gyakorolhatása szintén a törvényes képesítés föltételéhez köttessék. Vendéglős kaszinó. A budapesti szállodás, vendéglős és korcsmáros iparosságot bizonyára áthatotta már annak a szükségszerűségnek tudata, hogy nekik a hivatalos s nagyon ritkán eső ipar- társulati érintkezésen kívül más, gyakoribb társadalmi érintkezésre is van szükségük. Igen helyesen azért hozták létre azokat a kedélyes heti találkozásokat, melyek más és más szállodás, vendéglős társunknál tartatván, »társas reggelik« és »ozsonnák« elnevezés alatt ismeretesek. Hát ezek az ösz- eszejövetelek kétségtelenül szükségesek, ha másra nem, a kartársi érzület ápolására is, amire a mi nagyon sokfelé ágazódott .és szakgatott iparágunkban csakugyan nagy szükségünk is van. Ezek a heti társas ösz- szejövetelek azonban a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok nagy és lekintélyes számát tekintve, nagyon is szük- körüek és éppen ezért minden azokon felmerülő nemes eszme és törekvés daczára is — nem alkalmasak a vendéglősség általános, nagy összetartozandósági eszméjének kellő kifejtésére és valóra váltására. Valami más eszközről kellene e czélról gondoskodnunk. Látjuk, tapasztaljuk, hogy nemcsak Magyarországon, hanem imfndenütt az egész müveit világon úgy a politikai, mint a társadalmi téren csak úgy érnek czélt a mesz- szebbre törekvő emberek, ha szervezetekbe s elsősorban társadalmi szervezetekbe tömörülnek. A legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István látta be ennek elsőül igazságát és megalkotta Budapesten az ily első társadalmi szervezetet, a Nemzeti Kaszinót, mely idők hosszáig a magyar nemzeti eszmények, törekvések erős kifejezője, orgánuma volt. Ezóta több kaszinó, társaskör alakult nemcsak Budapesten, hanem az ország más városaiban is, úgy hogy számukat nem egy könnyen lehelne megállapítani. | melyek a szórakozó összejöveteleken ki- i vül egy-egy társadalmi, mondjuk ipari társadalmi osztálynak érdekeit hivatvák előmozdítani és mozdítják is elő. Ki tagadhatná ugyanis, hogy ezeknek a kaszinóknak, tárSzent Margitszigeti iidiíőviz . A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. --------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.
