Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-20 / 2. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. január 20. pesti vendéglős ipartársulat s az országos vendéglős szövetség tagjai örömmel tették ezt magukévá. A határozat egész történetét és megokolását elmondja ez a levél, melyet Szöv -tségünk alelnöke, Kommer Ferencz a Petőfi-Társasághoz intézett. Ez a levél a következő : Tekintetes elnökség ! Van szerencsénk tisztelettel bejelenteni, hogy szövetségünk középponti igazgatósága és igazgató-tanácsa 1911. deczember hónap 22-én tartott ülésén elnökének, Glück Frigyesnek indítványára elhatározta, hogy Petőfi Sándor szüleinek a budapesti kerepesi-uti temetőben lévő sírjára művészi kivitelű érczkoszorut helyez, ennek költségét a szövetség tagjai közt végzendő gyűjtés utján szerzi be és végül, hogy a gyűjtött összeg fölöslegét a sir kerítésének elkészíttetésére használják föl. Tekintetes elnökség ! Amidőn ez elhatározásunkat a t. elnökséggel közölni és annak szives fogadását kérni bátorkodunk, nem mulaszthatjuk el hangoztatni, hogy szövetségünk akkor, amidőn indítványt tévő elnökének szép és hazafias javaslatához nagy örömmel és őszinte lelkesedéssel hozzájárult, nemcsak amaz örökké élő lelkesedésének és rajongásának kívánta bizonyságát adni, amely minden hazafiasán érző magyar szivet a hazaszeretet nagylelkű apostola, Petőfi Sándor neve, költészete, emléke iránt időtlen időkig be fog tölteni, hanem hogy kifejezzük, megörökitsük azt a legközelebbi vonatkozást is, amelynél fogva a nagy költőnk atyja, a jó öreg korcsmáros hozzánk, a magyar vendéglősök összességéhez egyébként is közel áll és amely nekünk az ő emlékét oly kiválóan becsessé teszi. Úgy érezzük, hogy vezetőnk kezdését föibuzduló lelkesedéssel fogadva csak régi adósságot rovunk le, csak hazafias kötelességet teljesítünk és önmagunkat és becsületes iparunkat tiszteljük meg, miért is hangoztatjuk és reméljük, hogy elhatározásunkat a tekintetes Társaságban kedvezően fogadják és bennünket a megvalósításban jóindulattal fognak támogatni. Kiváló tisztelettel Kommer Ferencz alelnök. * És most a kegyelet e tényénél gyújtsuk meg, habár rövid néhány pillanatra is a visszaemlékezés szövetnekét. Ki volt, mint ember Petőfi Sándor édesatyja, az öreg Petrovics, akinek emlékére most érczkoszorut tesz le az ország legelőkelőbb vendéglős szövetkezete ? Itt Pestmegyében, különösen a Dunamenti községekben felváltva, igazi derék, magyar korcsmáros és a felesége, a „leg- szeretettebb édesanya“ pedig magyar korcsmárosné. Petőfi Sándor, már mint országosan ünnepelt költő Szalk-Szent- mártonban néhány hetet töltött a szülői háznál, ekkor irta meg az édesapját, az öreg Petrovicsot jellemző, „A jó öreg korcsmáros'1 czimü költeményét, melyből im kiszakítjuk e néhány sort: „Falu korcsmájában van az én lakásom; Csendes korcsma ez, csak néha zajlik éjjel. Egy jó öreg ember benne a korcsmáros . . . Áldja meg az Isten mind a két kezével ! Van szállásom ebben s ennem-innom ingyen, Sohasem volt ennél jobb gondviselésem, Az ebédre nem kell senkit se megvárnom. És mindnyájan várnak én rám, hogyha [késem . . , Elbeszélünk néha a letűnt időkről Hejh, régibb idői boldogabb valának ! Háza, kertje, földje, pénze mindene volt, Alig tudta számát ökrének, lovának Pénzét a hitetlen emberek csalása, Házát a Dunának habjai vitték el ; így szegényült el a jó öreg korcsmáros Áldja meg az Isten mind a két kezével ! Biztatom, hogy majd még jóra fordul sorsa ; Ő fejét csóválja, nem hisz a szavamnak. „Úgy van, úgy“ szól később „jóra fordul [sorsom, Mert hisz lábaim már a sir szélén vannak.“ Én els/.omorodva borulok nyakába S megfürösztöm arczát szemeim könyével, Mert az én atyám a jó öreg korcsmáros Áldja meg az Isten mind a két kezével ! És ebben az egyszerű „jó öreg korcs- márosban“ a hazaszeretetnek épp olyan lobogó lángja égett, mint Petőfi Sándor lelkében. Kiütött a szabadságharcz. A magyarra rátört a szerb, a horvát. És ekkor a már ötvennyolcz esztendős Petrovics kardot ragad és ő lesz a honvéd csapatban a zászlótartó Fia, Petőfi a harcztéren látja meg atyját s Erdődön nagy lelki örömében a többek közt ezt írja róla : „Ki az a vén zászlótartó ottan Olyan tüzes lelki állapotban ? Szemem rajta kevélyen mereng el: Az én apám az az öreg ember ! Az én apám e vén zászlótartó, „Vérben a hon“, elhatott a nagy szó Elhatott kórágyához, fülébe S mankó helyett zászlót vett kezébe. Vállait egy kínos élet gondja. Betegség és ötvennyolcz év nyomja S ő feledve minden baját, buját. Ifjak közé hadi bajtársul állt. S kit eddig az asztaliul az ágyba, Alig, alig birt elvinni lába. Ellenséget űz mostan serényen, Ifjúsága régi erejében. Édes apám én voltam tenéked Ekkoráig a te büszkeséged ; Fordult a sors, megfordult végképen, Te vagy mostan az én büszkeségem. Érdemes vagy a cserkoszorura Alig várom, hogy lássalak újra S megcsókolom örömtől reszketve, Kezedet, mely a szent zászlót vitte. És ezt a koszorút most a magyar vendéglős szövetség tagjai helyezik „a jó öreg korcsmáros11 sírja fölé . . . * A „Petőfi Társaság“-ban a lelkesedés örömével fogadták Glück Frigyes hazafias eszméjét és annak alapján a „Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének“ elhatározását. Glück Frigyes már kün járt Bory Jenő szobrászművésznek a Petőfi- siremlék megalkotójának műtermében s megállapodtak a rózsából és cserfalevélből font érczkoszoru művészi elhelyezésére. A koszorú felírása ez lesz: „A vendéglősök szövetkezete — a jó öreg korcsmárosnak. “ A Petőfi-Társaság meleghangú ‘köszönő levelet intézett a vendéglősök szövetkezete elnökségéhez. * Minden félreértés kikerülése czéljából megállapítjuk, hogy a Kaszás-féle kis- korcsmárosok német ipartársulatának és egyesületének semmi része nincs, köze sincs e hazafias elhatározásban és mozgalomban. A korcsma, vagy vendéglői jogosítvány megvonása. Felmerült esetekben kimondott miniszteri határozatok szerint bormérő korcsmák, sörházak, páhnkamérések és kávéházak jogától minden iparhatóság saját területén (Budapesten a fővaros egesz területén) lefolytatott vizsgálat és tárgyalás utján meghatározott, vagy határozatlan időre megfoszthatja mindazt, akinél oly tények merültek fel, amelyek őt iparának üzletére tekintetében a köz- erkölcsiség és közrendészet szempontjából megbízhatatlannak tüntetik fel. Az illető iparág ezután csak újból elnyert engedély alapján űzhető A kereskedelmi miniszter 49661/902. számú rendelete értelmében a vendéglői iparűzési jogtól való megfosztásnak az ipartörvény 155. §. szakasza alapján nincs helye, mert a vendéglői ipar nincs felsorolva azon iparágak között, melyeknek űzési jogától valaki az idézett szakasz alapján megfosztható. Á palaczkok kötelező hitelesítése. A hivatalos lap deczember 29-iki számában közölte a kereskedelmi miniszternek rendeletét a bort, sört és más szeszes italt tartalmazó zárt palaczkok mennyiségtartalmának kötelező megjelöléséről. Az 1907. V. t.-cz. rendelkezése alapján ugyanis a kereskedelemügyi miniszter már 1908 ban adta ki első rendeletét mely a szeszes italokat tartalmazó zárt palaczkok hitelesítését tárgyazza. Ennek a rendeletnek már 1911. január 11-ikén kellett volna már hatályba lépni, azonban leginkább a palaczkborral kereskedő fűszeresek kérelmére az életbeléptetés 1912. január elsejére lett halasztva. A hitelesítési kényszer azonban most sem következett be, mert a legújabb miniszteri rendelet szerint az életbeléptetés ideje 1913. év január elsejére állapíttatott meg. Az újabb, 1911. deczember 29-iki miniszteri rendelet lényegesebb módosításokat is tartalmaz az eredeti rendelet szövegén. Nevezetesen a pezsgővel és likőrökkel töltött palaczkok kivétetnek a hitelesítési kényszer alól, az eltérési határ úgy le, mint fölfelé pontosan meg van állapítva s a palaczkokon ki lesz tüntetve. Végül kimondja a rendelet, hogy áthágói * em hivatalból, hanem csak a vevő feljelentésére üldözhetők. Magyarországon a vendéglősök, korcs- márosok közül csak igen kevesen foglalkoznak bornak sörnek, vagy más szeszes italnak zárt palaczkokban való eladásával. Ezt csak a kereskedők, füszerkereskedők űzik nagyrészt a vendéglősipar jövedelmének rovására. A szeszes italok zárt palaczkokban való eladásával eddig temérdek visszaélést követtek el. A zárt palaczk Szent Margitszigeti üditőviz ...... -■= A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. ..... = Te lefon utján adott reudelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saj'át kezelésében. -------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36-52.
