Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-07-20 / 14. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. julius 20. Szimon István BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. ........... Csem ege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávétiáz szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontjain. Kerjen árjegyzéket. ............. TELEFON 29—60. ne vű egyén, aki először Németországban akarta a hiszékeny közönséget boldogítani gyártmányaival, hol a leghitványabb masinapálinkát hangzatos francia nevek alatt hozta forgalomba, de rajt vesztett. Csalás és tisztességtelen verseny czimen 10. havi fogságra és 3600 márka pénzbüntetésre Ítélték el. De a büntetés elől — Magyarországba szökött. Budapesten nehány napon belül valaki örökbefogadta és azután átment Ausztriába és Reichenbergben (Csehország) megalapította az »Austro-Franczia-szeszfőzdé«-t a német földön gyakorolt minta szerint. Időközben szerencsésen felvétette magát Lun- denburg nevű város illetőségébe és igy osztrák állampolgár lett. .Miután az »osztrák-fran- czia« czég nem vonzott eléggé s az árusított pálinkát a nagykereskedők veszteséggel visszaadták, mert képtelenek voltak azon túladni, megalapította az »osztrák egyesült szeszfőzdék« nevű vállalatot Bécsben, hova 3 év előtt költözött. Micsoda üzemet folytathattak azok az »egyesült gyárak«, azt abból lehet sejteni, hogy a »reichenbergi iparkamara« végre szükségét látta annak, hogy ezen mérhetlen csalás megakadályozására az osztrák kereskedelmi miniszterhez beadványt intézzen. Úgy látszik, a bíróság sem tudott ezzel a firmával elbánni. Mert hiszen a becsapott felek örültek, ha »egy kék szemmel« menekülhettek azon keresethalmaz elől, melyet maga a gyáros indíttatott ügyvédeinek egész serege által, minden elégedetlen vevő ellen. íme ilyen szédelgő sehonnaiak árasztják el Magyarország vendéglőinek és szeszkereskedéseinek egy tekintélyes részét »francia és osztrák cognac« elnevezés alatt mérges masinapálinkával, vagy gyilkos methylszcsz (faszesz) vegyülettel. Ezek ellen csakugyan jó lesz a törvényes védekezés sorompóit felállítani nálunk, de jó lesz, ha vendéglőseink is őrizkedni fognak a külföldi cognac-gyárt- mányoktól s ha már éppen cognac-ra van szükségük üzleteikben, hát beszerezhe.ik azt a tisztességesebb magyar gyártmányokból. Előkelő vendéglőink ezideig is cognacszük- ségleteiket a budafoki Czuba-Durozier cog- nacgyártól szerezték és szerzik be. E világhírű czég tulajdonosa Dr. Ulbrich Gyula, mindent elkövet a jóhirnevü gyár továbbfejlesztése érdekében. Hála istennek, hogy a Czuba-Durozier cognacgyár buudafoki kitűnő cognacjai a íranczia cognacgyártmányokat minőségre nézve jóval felülmúlták s igy jó- hirneve az egész világon tisztelt és becsült. Vendéglőseink és kávésaink tehát jól teszik, ha közvetlenül Budafokról e kiválóan elsőrendű gyártól szerzik be szükségleteiket. I. I. Gy. Városi borközvetitő pincék és a vendéglők. A városi borpinczék létesítésének kérdése, különösen bortermelő s borászati körökben folyton természetes tárgyát képezi. Ezekre vonatkozólag mi is elmondottuk már több alkalommal véleményünket. Ha ezek a borpinczék egyenesen arra szolgálnának, hogy a fölösleges, sokféle közvetítő keres- ! kedelem kizárásával, mintegy kapcsolatot ké- | pezzenek a bortermelő és a fogyasztó, tehát a vendéglősök és korcsmárosok közt, akkor czéljuk helyes, tanulgatásra méltó, mert hatósági felügyelet alatt működvén, biztosítékot nyújtanának arra is, hogy hamisított, vagy mesterségesen készitett műbőr nem jönne általuk forgalomba. Mihelyt azonban ezek a városi borpinczék esetlegesen az egyes városrészekben létesítendő fióküzletekkel — vendéglői és korcsmái jelleget nyernének, eltávolodnának a közhasznú czélzattól, mert hatósági kedvezményekkel fölösleges versenyt csinálnának a nagy adóterheket viselő magyar vendéglős és korcsmáros iparosságnak, már pedig erre sem állami, sem társadalmi szempontból semmiféle szükség sincsen. Úgy látszik Magyarországon az első városi borpinczéket az erdélyrészi nagyobb városokban, igy Kolozsváron létesítik de lehet, hogy nemsokára Budapesten is felmerülnek erre vonatkozólag a hivatalos tárgyalások. A városházi borpinczék eszméje német gondolat s azok megvalósítása német alkotás. A Bécs városi borpincze néhai Lueger egykori bécsi polgármester ottani szórakozásai elég ismertté vált. A német birodalom^ ban is bevált a városházi borpinczék eszméje s most már minden városban, ahol uj városházat terveznek, azt úgy építik, hogy annak alsó helyiségeiben a hatósági borpincze elhelyezhető legyen. Többféle szempontból indokolják meg ezen városi borpinczék hasznos voltát. Először azzal, hogy tiszta, hamisítatlan bort hoznak forgalomba, visszaállítják a bor régi jó hírnevét s olcsó borok közvetítésével leszoktatják a szegényebb néposztályt a pá'inkafogyasztásról. Másodszor, mivel a városok a termelőknél mint egyenes vevők lépnek fel s igy megkönnyítve a bor- értékesítést, útját vágják a közvetítő borkereskedelem, borügynökök visszaéléseinek is. Harmadszor általuk a vendéglősök és korcsmárosok a legmérsékeltebb közvetítési százalék felszámítása mellett, jó minőségű, tisztán kezelt bort kapnának. Végül a várossok is újabb jövedelmi forrásokra tennének szert az adófizető közönség újabb megterhel- tetése nélkül. így a német borászati szaklapok most hozzák hírül, hogy a nemrégen létesült leipzigi városi borpinczegazdaság a múlt évi üzemét százezer korona nyereséggel zárta be. Ennek a nyereségnek azonban úgy volna erkölcsi értéke, ha nem a vendéglős iparosság rovására sepeítetett volna be, hanem kizárólag a nagybani boreladásból. A mi borkereskedőink csak egy esetben helyeselnék a városi borpinczék létesítését. Abban az esetben ugyanis, ha ezek borszükségletüket az ő közvetítésükkel szereznék be. No hiszen akkor a fogyasztók jól járnának. Meg kellene nekik fizetni az eddigi sokszoros bcrközvetitést, s ezenfelül még a városi borpincze kezelési költségeinek dijait is. A városi borpinczék eszméje akkor nálunk méltón sorakozhatna a benne született gondolatok közé. 5ok az osztrák szeszbehozatal. »A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége« felterjesztéssel fordult a pénzügy- miniszterhez, melyben felhívja annak figyelmét az osztrák szesz (sör, pálinka) nagyarányú behozatalára Magyarországba. Számszerűleg igazolta a Szövetség, hogy 1910. junius 1-től kezdve, folyó évi február vé- tgéig kétezer hektoliterrel múlta felül a szeszbehozatal a kivitelt. A kiegyezési törvénynek a szeszkontingensre vonatkozó ha- tározmányai módot nyújtanak arra, hogy oyan esletekben, amikor a mindenkori folyó évnek junius 1 -ét megelőző tizenkét hónapban az átaláni eljárás melett behozott szesz a kivitt szesz mennyiségének kontingensét egy százalékkal meghaladja, azon állam kontingense helyesbittessék, ahonnét a több behozatal való. Minthogy a jelen körülmények között a behozatali többlet, már több, mint két százaléka a magyar kontingensnek: a Szövetség arra kérte a pénzügyminisztert, hogy a vonatkozó rendelkezése alapján Ausztriától kontingensének leszállítását követelje. A »Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének« a föntiekben teljesen igaza van. De hát mi az oka annak, hogy annyi szesz származhatik be hozzánk Magyarországba Ausztriából. A felelet erre kézenfekvő. A pálinkásbutikok, fűszeres boltok, szeszkészletük legnagyobb részét osztrák gyárosoktól szerzik be. Azt is már nem egyszer szóvá- tettük, hogy vendéglőink egy részében különös előszeretettel mérik, kínálják fel plakátokon és szóval az osztrák gyárak söreit, holott erre szükség igazán nincs. Nincs, mert vannak nekünk olyan sörgyáraink, melyek termékei nemcsak kiállják a versenyt az ausztriai sörökkel, hanem kitűnő minőség dolgában és olcsó ár tekintetében felül is múlják azokat. Nekünk tehát igazán nincs szükségünk az osztrák gyárak söreire, mert talán meggondolandó volna egyes vendéglőseink, korcsmárosáink részéről az is, hogyha a magyarországi sörfogyasztást mozdítják elő, akkor a magyar árpa s komlótermelő földbirtokosoknak is hasznot csinálnak, akik pedig inkább fogyasztó vendégei a magyar vendéglőknek, korcsmáknak, mint Szent Margitszigeti üdiíőviz-1 A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. =:Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. --------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36-52.
