Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-07-20 / 14. szám

XXVIII-ik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1912. julius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDÉKÉIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Epész évre. . . 12 kor. Félévre..................6 kor. Háromnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Ismét a korcsmák vasárnapi szünete, Ismét szaporodott azon megyei törvényhatóságok száma, melyek kö­vetelik a korcsmák és vendéglők vasárnapi kényszer - munkaszünetét. A harmadik törvényhatóság e soro- . zatban Csanád vármegye, mely leg­utóbbi közgyűlésén nem azt mondta ki, hogy a korcsmákat és vendéglő­ket a saját hatáskörében vasárnapra bezáratja, hanem azt, hogy eme üzle­tek kötelező vasárnapi munkaszüne­tének elrendelése tárgyában feliratot intéz a kormányhoz. Ez a határozat mégis több törvényismeretre vall, mint vallott például Szilágy várme­gyéé, mely a saját autonom jogával bezáratta néhány vasárnapra az ösz- szes vendéglőket és korcsmákat, de amely határozatot a belügyminiszté­rium annál is inkább kénytelen volt megsemmisíteni, mert a vendéglők és korcsmák vasárnapi munkaszüne­tének elrendelésére törvényhozási intézkedés szükséges. Határozzon tehát addig bármit bármely törvény- vényhatóság, mig az országgyűlés erre vonatkozólag törvényt nem alkot, addig a vendéglők, korcsmák kény­szer munkaszünetéből nem lehet sem­misem. Erről a kérdésről egyebekben már többször elmondtuk véleményünket. Rámutattunk arra, hogy a kocsmák vasárnapi bezárása meg az amerikai egyesült államok egyes államaiban sem járt azzal az erkölcsi sikerrel, amit vártak tőle, sőt ellenkezőleg. Az iszákosság, különösen a pálinka- iszákosság különösen a szombatról vasárnapra hajló éjszakán hatványo­zott arányban növekedtek s egyes államokban a tisztességes italméré­sek bezárása miatt valóságosan véres s emberélet áldozatokat követelő utczai harczok fordultak elő. Még Olaszországban sem rendelték el a korcsmák vasárnapi munkaszünetét, mindössze a templomok közelében lévő korcsmákat zárják be az isteni tiszteletek tartamára. Különösnek tűnik fel, hogy éppen azok a törvényhatóságok követelik a korcsmák vasárnapi munkaszünetét, melyekben nagyobb számmal van a nagybirtokos elem, mely a földmives munkások ezreit foglalkoztatja. Ezek a nagybirtokos megyebizotisági tag urak, mikor a tisztességes vendéglők és korcsmák vasárnapi bezását köve­telik, nem veszik-e észre, hogy olyan veszedelem ellen vívnak donquizottei harczot, mely tulajdonképen nem is létezik. Hát nem tudják-e tapaszta­latból, hogy az igazi, nagy mezei munkálkodás idején, minő az aratás is — az a földet művelő mezei mun­kás hetekig, sőt hónapokig sem néz a korcsmának még csak a tája felé sem. Azt meg talán csak nem irigy- lik tőle, hogy mikor ráérő vasárnap délutánja van, akkor .se menjen el egy pohár borra a saját barátai körébe tisztességes bormérésbe szórakozni. Vagy ha ezt irigylik, hát elsősorban önmagukat fosszák meg a vidéki kaszinók kártyaasztalainak élvezetői s zárassák be vasárnap délutánra ezeket a kaszinókat, melyekben — mint a tapasztalati tények mutatják — sokszor egy hét alatt több magyar birtok pusztul el, mint egy vármegye összes korcsmáiban ötesztendő alatt. Ha a népet, különösen a dolgozó népet az alkoholzülléstől meg akar­ják menteni, akkor tessék az államot arra szorítani, hogy a pálinkaméré­seket, butikákat zárassa be vasár­napra, de a nép tisztességes szóra­kozó helyeinek, jóravaló vendéglői­nek, korcsmáknak hagyjanak békét, elég hatalom lévén a közigazgatási hatóság kezében arra, hogy amely korcsmában közbotrányok, tobzódá­sok, a részegeskedésre való alkalom- nyújtások fordulnak elő, azokkal szemben a törvény erejével járjon el, egész az italmérési jogosultság elvonásáig. Különben, hogy Budapest és nagyobb vidéki városok vendég­lőivel szemben kimondják a vasár­napi kényszermunkaszünetet, arról szó sem lehet, vagy ha igen; akkor tessék hadat üzenni az idegenforga­lomnak, tessék városainkat kínai falakkal körülvenni s a szűk nyílá­sok fölé fölirni: „Idegeneknek tilos a bemenet!“ K+ ^ ^ Hamis cognac a vendéglőkben és italüzletekben. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egye­sületének legutóbbi közgyűlésén gróf Zse- lénszky Róbert a földmivelésügyi miniszter figyelmébe ajánlotta egy cognachamisi- sitási törvény mielőbbi megalkotásának sür­gős szükségességét. Nálunk Magyarországon liszta borpárlatból elegendő mennyiségű, tisztességes, egészségügyi szempontból nem kifogásolható cognacot gyártanak, az or­szág nagyobb vendéglői, szeszesital keres­kedései mégis úgyszólván elvannak áraszt­va az egészségre ártalmas, hideg utón, mér­ges vegyiszerekből előállított cognacnak ne­vezett kotyvalékkal — Ausztriából. Hogy különben Ausztriában minő bű­nös és lelkiismeretlen üzelmék folynak a magyar szeszkereskedéseket, vendéglőket is elárasztó hamiscognac gyártással, arról a »Wiener Allgemeine Weinzeitung« legutóbbi számának vezérczikke rántja le elég őszin­tén a leplet. A vezérczikk czime: »Ein gros­ser Cognac-Schwindel«. Ez tulajdonképen egy régen húzódó cognachamisitási ügyre vonatkozik, mely tavasszal a bécsi parlament­ben már interpelláczió tárgyát is képezte. Ennek hőse egy züllött, valami Kopf-Reiner chäfz József Telefon 57-22. sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója Jos. Sedlmayr Bierbrauerei zum Franziskaner-Keller A.-G :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. : Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe

Next

/
Thumbnails
Contents