Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-20 / 2. szám
XXVIII-ik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1912. január 20. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Epész évre. . . 12 kor. Félévre ..................6 kor. Há romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. R főváros vendéglői és vendéglősei. Budapesten már ma is a székes- főváros maga a legnagyobb szálloda és vendéglő-tulajdonos és vállalkozó. Nagy vendéglői vannak a Városligetben, a Népligetben, a Margitszigeten szállodákkal együtt. Most kezdik majd újra építeni a budai Sáros- és Rudas- fürdőket és az ezzel kapcso- latu városi fürdőszálló-vendéglőket. A Városligetben is a tavasszal fognak hozzá az ártézi gyógyszálloda létesítéséhez. Az Állatkertben az uj belső vendéglő és kávéház már a jövő nyárra bérbeadatnak. A vásár- csarnokokkal, közvágóhidakkal kapcsolatban is vannak a városnak jól jövedelmező vendéglői. Mos! tervezik a városi borpincze megalapítását is vendéglővel kapcsolatban, amelynek kerületenként szintén lennének szak- intézményei. Szóval Budapest főváros, ma már oly tekintélyes szálloda és vendéglős tulajdonos, hogy a tekintetben nincsen párja Európában. Annak a vendéglősnek, szállodásnak, akinek nem jutattak már születésekor tulajdon házat itt Budapesten az istenek, tulajdonképen mindegy, hogy kitől bérel alkalmas szállodái és vendéglői helyiséget, Pétertől, vagy Páltol-e, csak az a fő, hogy az a hely jó jövedelmező legyen. És úgy áll a dolog, hogy e tekintetben maga a főváros sok szempontból még con- cilliánsabb, előzékenyebb háziúr vendéglősbérlőivel szemben, mint akárhány privát háztulajdonos. Ezért is van, de meg azért is, mert a városi vendéglők többnyire jó üzletek nagy tolongás egy-egy ilyen fővárosi üzlet kibérlése körül. A múltak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a főváros úgy az anyagi, mint az erkölcsi garanczia tekintetében is megtudta mindenkor választani a maga szállodáinak, vendéglőinek bérlőit, akikben azután sem maga, sem a nagyközönség nem csalódott. Történt azonban nem egyszer az is, hogy egyik-másik fővárosi vendéglő bérlet a képzett vendéglőssel szemben, egész más pályáról odatolakodott, a vendéglőstéren csak kontárszámba menő egyénnek — még kaptafát megunt suszternak is — jutott, aki azután nem sok dicsőséget hozott a fővárosi vendéglősi karra, annál kevesebbet a bérletébe jutott fővárosi vendéglő-üzletre. Ennek köszönhető körülbelül az is, hogy néhány vásárcsarnoki vendéglős üzemet be kellett szüntetni. Most, mikor Budapest székesfővárosnak ismét több szállodája, vendéglője kerül bérbeadásra, erre a körülményre vagyunk bátrak felhívni Budapest érdemes tanácsának figyelmét. A ,,Magyar Királyi Államvasutak“ igazgatósága éppen a „Vendéglősök Lapja“ ismételt felszólalása következtében egyetlen vasúti res- taurácziót sem ad ki most már másnak, mint képzett, tanult, szakmájában gyakorlati ismeretekkel biró s a pinczérség fokozatain is átment vendéglősnek. Ez az egyik főoka annak, hogy a magyar vasúti éttermeknek jó hírnevük van még az itt megfordult külföldiek ezrei között is. Ezt kell tenni Budapest székesfővárosnak is szállodái, vendéglői bérbeadása al- k dmával, ezt kell tenni annál inkább is, mert hiszen képviselő-testületében is több kiváló szállodás és vendéglős társunk is foglal helyet s mert hiszem ez a képviselő-testület is amellett foglal állást, hogy a magyar szállodás, vendéglős és korcs- máros ipar gyakorolhatása is a törvényes képesítéshez köttessék, hogy a magyar vendéglős ipar legyen és maradjon azoké a tisztességes, magyar vendéglősöké, korcsmárosoké, akik ennek a múltban is gyakorlati szakképzettségeikkel, társadalmi műveltségűkkel megbecsülést, tisztességet szereztek. Rz „Országos Vendéglős Szövetség" Petőfi Sándor édesatyjának. Mikor a múlt esztendőnek egy szép, derűs, őszi napján leleplezték az irói világ részvételével a kerepesi-uti temetőben a Petöfi-csaläd közös síremlékét, megemlékeztünk arról, hogy ez ünnepségen a vendéglősök közül csak néhányan voltak jelen, akik a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok“ ipartársulatának és Budapest törvényhatóságának is tagjai. Rámutattunk arra, hogy a kegyelet ezen ünnepén a budapesti vendéglősöknek korcsmárosoknak legalább is testületileg képviseltetni kellett volna magukat, mert hiszen Petőfi Sándor édesapja, az öreg Petrovics nagyon közel állott hozzájuk, lévén egykoron ő is korcsmáros s igy a legnagyobb költőnk, a magyar Tyrteus pedig magyar korcsmáros fia. A legnagyobb örömmel állapítjuk meg, hogy nem hiába irtuk meg igénytelen sorainkat, mert annak kegyeletesebb, szebb következménye lett, mint előre hihettük volna. Mint az összes napilapok is a múlt héten egyhangúan elismeréssel megírták, a „Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége“ s/ép hazafias és kegye- letes határozatáról értesítette a Petőfi- Társascgot. Elhatározta ugyanis a Szövetség, hogy nagy, nemzeti köl őnk, Petőfi Sándor édesatyjának a jó ör g korcs- márosnak emlékezetére művészi érczko- szorut helyez a Petőfi-család kerepesi úti temetőben lévő sirjara. A szép hazafias eszmét a Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata és az „Országos Vendéglős Szövetség“ mindenkor nemes gondolatu, lelkesülő elnöke, Glück Frigyes a Pannónia szálloda tulajdonosa az ismert műbarát vetette fel s a buda, NAGY IGNACZ ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest, VII., Károly-körut 9. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési czikkekben úgymint: torszivattyuk, gummicsövek, rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szütökészüiékek, boros palaczkok, parafaguda- szok, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók. erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. — Pinggau. Nagy és Watzke
