Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-07-05 / 13. szám

XXVIII-ik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1912. julius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLD SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Előfizetési ár : , Epész évre. . . 12 kor. Félévre ...................6 kor. IHÁSZ GYÖRGY. Há .’omnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Miért fogy el több sör, mint bor a vendéglőkben? A magyar bortermelőknek évtizedek óta az a panaszuk, hogy vendéglőink­ben ; korcsmáinkban sokkal több sör, mint bor kerül kimérésre. Ez a panasz nem is annyira jogosulatlan, mert mint a múltban voltak, ma már nin­csenek is olyan vendéglők, korcsmák, melyekben kizárólag sört mérnének, sőt inkább szaporodnak a kizárólagos sörházak, sörödék úgy a vidéki na­gyobb városokban mint Budapesten is. Erről a kérdésről az egyik tekin­télyes borászati lapban ir Zauner Richárd, melyben a többek között elmondja, hogy ezelőtt 35 esztendő­vel Magyarországban még bort ittak az emberek. A budapesti sok bor­kedvelő ember naponta átsétált Bu­dára, a megszokott borhelyiségébe, a vidéken pedig, különösen faluhelyen, a sör még úgyszólván ismeretlen ital volt. A sörfogyasztásnak a bor fogyasz­tás rovására való hatalmas emelke­dését kétségtelenül a filoxera és a peronoszpora veszedelem fellépése, szőlőtermelésünknek tiz esztendőre való tönkreverése, és az olasz bor beözönlése, no meg nálunk — és ezt mi tesszük hozzá — a borhamisí­tásnak, müborgyártásnak nagy mérve idézte elő. Ausztriában a veszedel­mekkel szemben kedvezőbb helyzet­ben voltak. Ott a filoxera lasabban terjedt és kevesebb területen fordul? elő, de a bortermelők és mérők a sörnek a bor rovására való terjedését nem szemlélték tétlenül. A bécsi vendéglősök személyesen felkeresve a bortermő vidékeket, itt mindig találtak kitünően kezelt bort, mely tisztán kerülhetet a vendéglő asztalára. Bécsben a városházi bor- pincze is kitűnő minőségű borokat kezel s ennek versenyében a bécsi vendéglősök is kénytelenek tisztán kezelt borokkal kiszolgálni vendégei­ket. És ezt a vendégek méltányolják és inkább a bort fogyasztják, mint a sört. Nálunk inkább fogynak a bor­ivók és csak a sörfogyasztók sza­porodnak. A magyar bortermésnek legnagyobb része is Ausztriába ván­dorol át. A magyar viszonyok és szokások e tekintetben ellenkezők. Sajnos a borkezelés a bortermelők nagy részénél primitiv, a borelké- szitést és szűrést csak híréből isme­rik — és kivéve azon bortermelőket akiknél szakavatott pinczekezelők ügyelnek a jóizü borra — a többi termelő nagy része csak várja a jó borárakat, de a bor minőségével, szakszerű, tiszta kezelésével mit sem törődik. Egyes vasúti vendéglőkben a bor csak hamupipőkeként szerepel, a jobb minőségű nagyon drága, mig ugyan­ott aránylag olcsón kitűnő Dreher-sör kapható. A városi kisebb vendéglők legtöbbjénél is úgy van s azokban jó izü, tisztán kezelt bor csak ritkán kapható. Legtöbb helyen a bort csak úgy mérik, hogy egyszer kétszer lehúzzák nyersen többnyire zavarosan. De ami a czikkiró szerint — az igaz­ságot illeti — egyes vendéglősök nem is nagyon bánják, ha boruk nagyon nem fogy s vendégeik inkább sört fogyasztanak. A sört kis hordók­ban, kitűnő állapotban kapják a gyár­ból az „Első Magyar Részvény Ser- föződe“, a ,,Dreher A. r-t.“, a ,,Pol­gári Serföződe r.-t.u, a Haggenmacher H. kőbányai gyáraikból, honnan nem­sokára a most épülő ,,Székesfővárosi Serfözöde r-t“ kitűnő sörei is nemes versenyre kellnek. A mai csaprendszer szerint 24 óráig is el áll jó állapotban, szénsavdusan a sör. Ezenkívül kivált a kiskorcsmárosok, akik erre rá vannak szorulva, hosszabb időre, hitelbe is kapják. A palaczksör fogyasztás ma már a legkisebb falusi és tanyai korcs­mákban is megszokott dolog. A sörgyár még nagy előleget, sőt kölcsönt is ad a kisvendéglősnek helyiségbeszerzésre, csakhogy a sör- fogyasztást növelje. Már most a bor­termelők a vendéglősnek, korcsmá- rosnak haszonaii előnyt nem bizto- tosithatnak. De sajnos — tiszteletet akivételnek — bortermelőink nagyobb része nem is ért a borkezeléshez. A legtöbb, szőlőjére gondot fordít, de hogy pinezéjében a bor tiszta és jó izü maradjon, arra nincs figyelme, Németországban, Ausztriában nem for­dulhatnak elő ilyen slendriánságok ott azután tiszta, jó bor is kerül a fogyasztók, a vendéglők és korcsmák asztalaira. Amely korcsmában pedig jó bor van, annak nem kell ezégér, mert annak akad borivó vendége is elég. A cikkírónak igaza van abban, hogy a borfogyasztásnak egyik nagy gátja ma az, hogy már a termelők részé­ről sem igen kerül tisztán kezelt, zamatos, jó magyar bor a fogyasz­tókhoz. De amint nem állhat meg az a vád minden termelőre, úgy nem állhat meg általán nagy és tisztes­séges polgári vendéglőinkre nézve sem. Ezekben még lehet tisztán ke­zelt, jó italt, magyar borokat kapni, melyek a bécsi vendéglők borait is felülmúlják minőség tekintetében, még pedig — a mai nagy bordrágaság daczára is — aránylag elég olcsó árakon. Schätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos. Sedlmayr Bierbrauerei zumFranziskaner-KellerA.-G. :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe.

Next

/
Thumbnails
Contents