Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-12-05 / 23. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. deczember 5. Réz- és nikkelfémbútor elpusztíthatatlan világhírű Mannesmann forrasztás- nélküli aczélcsövekböl Azonkívül vasbutor minden kivitelben. — Hálószobák szanatóriumok berendezéséhez. — Szállodák berendezésénél specziális ajánlatok. — Tessék árjegyzéket kérni. Szállodások és vendéglősök kedvező fizetési feltételekben és árengedményben részesülnek. Urban S. L. Budapest, V., kerület, Nádor-utcza 17. szám. nyileg kimondotta, hogy az a kikötés, hogy eladó bizonyos meghatározott időben és területen hasonló üzlettel ne foglalkozzék egyfelől az eladó egyéni munkásságának az erkölcsi fogalmakba ütköző megszorítását nem állapítja meg, az alperes magánérdekeit jogellenesen nem sérti, másfelől a közérdek lényeges hátrányára irányúiénak nem tekinthető, ennélfogva a vevő és eladó'közt létre jött egyezménynek a kikötött területen való üzletnyitásra vonatkozó megállapodását vevő ha nem tartja be, illetőleg megsérti, a kikötött kötbirság fizetésére kötelez. | Várpalotai Palotay Rezső. | Kiszámíthatatlanok a végzetnek utjai. Járnak, élnek itt közöttünk emberek, akiknek megváltás volna az élet szenvedéseitől a halál s tovább kénytelenek hordani e földi életnek nekik immáron oly nehéz igáját. Viszont vannak közöttünk, akik teljes életerejükben, tudást, tapasztalatot szerezve lankadatlan lelkesedéssel küzdenek nemcsak a maguk övéik boldogulásáért, hanem a közügyekért és embertársaikért is, s mikor már érdemeiket némileg jutalmazva látnák, mikor már élvezhetnék hosszú és sikeres küzdelmeiknek gyümölcsét; akkor ragadja el őket családjuk mély fájdalmára, tisztelőik, barátaik és embertársaik őszinte sajnálatára és a közügyeknek sokszor megmérhetetlen kárára a halál. Várpalotai Palotay Rezső, m. kir. udvari tanácsos, Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja, a Szent Lukács-fürdő részvénytársaság vezérigazgatója és a Szent Lukács-fürdő kutvállalat elnökigazgatója, november hó 20-ikán a távol Purkerrsdorfban, — ahol betegségére orvoslást, gyógyulást keresett, — meghalt. — Bár hosszú betegség után, de mégis váratlanul bekövetkezett elhunyta szinte pótol- thatatlan vesztességet jelent az igazgatása alatt volt s immár európa hírűvé fejlesztett intézményekre nézve. Várpalotai Palotay Rezső fivéreivel vár- palotay Palotay Ödön budapesti japán császári konzullal lés dr. várpalotai Palotay Andor Szent Lukácsfürdői főorvossal együtt - bár már Budapesten született — elődjeik utján az ős Veszprém vármegye Várpalota községének egy köztiszteletben álló kereskedő családjából származtak. A három Palotay testvér úgyszólván teljesen önerejükre utalva küzdötték fel magukat nemcsak előkelő állásokra, polgártársaik megbecsülésére, hanem egyszersmind elsőrendű tényezői lettek a hazai fürdő ügynek az utóbbi évtizedek alatt történt nagyarányú fellendítésének. A megboldogult várpalotai Palotay Rezső egyáltalán jelentős közgazdasági és közéleti tevékenységet fejtett ki, lelkes támogatója volt mindenkor a magyar szállodás és vendéglős érdekeknek és ahol a közjotékonyság oltárán áldozni kellett, az elsők közül soha nem hiányzott. Nagy első rendű része van abban, hogy tudásával, a külföldön is szerzett tanulmányai és tapasztalatai felhasználásával a budai Szent Lukács-fürdőt nemcsak Budapest, nemcsak az ország, hanem Európának és egyik legmodernebb; legelső rendű gyógyfürdőjévé fejlesztette, melyet évről-évre mind számosabban keresnek fel a külföld s nem csak szomszédos, de távoli országok fürdővendége is. Mennyire gazdag ez az ország áldásos gyógyforrásokban s ha ezeknek kihasználására mindenüvé egy-egy Palotay Rezső és Ödön akadna, elképzelni is hatalmas, hogy mivé fejlődnék akkor, rövid időn Magyarország fürdőkulturája. Hogy a Szent Lukács-fürdő kisvállalatnak kristályforrás vize nem csak a haza határain belül, nemcsak Európa, hanem Amerika, sőt a távol Ázsia előkelő vendéglőiben is bevezetett kedvelt üdítő ital, abban a főérdem egy nagy része szintén az elhunyt várpalotai Palotay Rezsőt illeti meg. Várpalotai Palotay Rezső közéleti működését lelkesedéssel méltányolta nemcsak a főváros polgársága, hanem a király is. A főváros polgársága törvényhatósági bizottsági taggá választotta, az óbudai demokrata kör pedig az elnöki tisztséget ruházta rá. A király érdeme elismeréséül előbb a magyar nemességet adományozta neki a »várpalotai« előnévvel majd a m. kir. udvari tanácsos méltósággal tüntette ki. Várpalotai Palotay Rezső holttestét Purkersdorfból Budapestre szállították s itt a kerepesi sirkertben levő családi sírboltban temették el november 23-ikán délután óriási részvét mellett. A végtisztességadáson a mélyen sújtott gyászoló családon kívül még számosán voltak ott. Iparunkat Gun del János, Fejér Gyula szállodás, Gerbeaud Emil és Ihász György képviselték. Várpalotai Palotay Rezső halálával a gyászbaborult családon kívül a Szent Lukács-fürdő részvénytársaság igazgatósága és felügyelő bizottsága, a Szent Lukács-fürdő kutvállalat igazgatósága és felügyelő bizottsága, a Szent Lukács-fürdő részvénytársulat tisztviselői és alkalmazottjai is adtak ki külön-külön gyász jelentést. Legyen nyugalma csendes! Az örök világosság fényeskedjék neki! Zugszállodák. Azt megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy Budapesten újabb időben hatalmas arányú és díszes, a közegészség igényeinek is megfelelő s bármelyik világváros hasonló czélu építményeivel is minden tekintetben versenyképes, uj szállodák épülnek. Mint értesülünk, a jövő tavaszra is, részint magánosok által, részint részvénytársulati alapon, több szálloda épül a magyar fővárosban. Ez mindenesetre idegenforgalmunk némi emelkedését jelenti s már az is haszonszámba megy, hogy az uj szállók építésévé! iparosságunk’ egy tekintélyes része is keresethez jut. Ám nemcsak a tisztességes szállodák szaporodnak. Maholnap már alig lesz mellékutcza a főváros pesti részén, melyben úgynevezett zugszállodák ne létesülnének, melyekre semmi szükség sincs, hiszen a tisztességes szállodákban is ma már olyan olcsók a közönséges szobaárak, hogy azokat még a szerényebb viszonyok közt levő idegen sem sokalhatja. Ezek a zugszállók rendesen gyanús, nyilvános, eddig rendőri felügyelet alatt álló épületekből alakulnak át szállodákká, kivált azóta, mióta az erkölcsrendészeti hatóság szigorúbban teljesiti ellenőrző kötelességét, annálfogva megcsappant Budapesten a szerencsétlen felügyelet alatt álló némberek száma. Ezek a zugszállók mégis csak kifizetik magukat, sőt jól jövedelmeznek is. Van például a Jósika-utczá- ban egy ilyen zugszálló, melyben egész télen át csupán egyetlen egy szobát fütenek s igy adnak ki, mégis megél belőle a portás, a tisztogatóné, a szobaasszony, szobalány, sőt szép haszna van belőle a Galicziá- ból ideszármazott tulajdonosának is. A laikus ember szinte ámulva kérdi, hogy miként lehetséges ez. Pedig a dolog megfejtése igen egyszerű. Ebben az erkölcsiség nem valami magas, fokán álló fővárosban ezek a zugszállók nem is annyira szállodák, sőt egyáltalán nem azok, hanem egyszerű találkahelyek, a közerkölcs megrontásának zughelyei. A rendőrség tudja ezt, de ellenük egyáltalán nem sokat tehet. Néha razziát tart bennük s akkor el is fognak azokban egy csomó ném- bert, többnyire faczér cselédleányokat, akiket azután eltolonczolnak, azután vége. A busás pénzért' tudva erkölcstelen alkalmat adó1 zugszállodásnak a hajaszála sem görbül meg. Ezek a zugszállók kárt nem igen okoznak ugyan a tisztességes szállodáknak, de mégis homályt vethetnek általán szállodai jó hírnevünkre, mert aki idegen egy ilyen tisztátalan heyliségbe téved, valami hordárügynök kalauzolásával, az ugyan nem sok jót mond otthon a mi szállodai viszonyainkról. Mint értesülünk, a budapesti in. kir. államrendőrség főkapitánya a jövőben különösebb figyelemben kívánja részesíteni ezeket a zugszállodákat, amennyiben nagyon helyeA CDBA-DÜROZIER & C V M fi I|\| /\1 FRÄNCZIÄ COGNACGYÁR PR0M0NT01 ^^0^ A ^1 Ä ML — ALAP1TTAT0TT 1784-
