Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-12-05 / 23. szám
1911. deczember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 NAGY IGNÁCZ ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest^ Vll., Károly-körut 9. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési csikkekben úgymint : borszivattyuk, gummicsövek. oyár rézcsapok, palaczktlugaszolok és kupakolok kisebb és nagyobb hollandi és asbest szütökészülékek, boros palaczkok, parafaguda- Nagy és Watzke szók, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzok, erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. Pinggau. sen állandó rendőri megfigyelés alatt tartja őket, vendégeikkel egyetemben, sőt odahatni igyekszik a, fővárosi hatóságnál, hogy szállónyitási engedélyt csakis megbízható, tiszta- multu s holmi ledér mesterséget nem folytatott egyéneknek adjon. Ha igy lesz, akkor majd el fognak lassanként tűnni a fővárosnak ezek a rejtelmes, tisztátalan zugolyai, melyek senkinek sincsenek javára, csak kárára a közerkölcsiségnek és a köz- biztonságnak. Kétezer év előtti világkiállítás. Legyen-e Budapesten világkiállítás, — mely idegenforgalmunkat rendkívüli mértékben emelné s vele együtt természetesen vendéglőink és szállodáink jövedelmét is — még mindig vitatkoznak erről az eszme ellenzői és támogatói. Érdekes ezzel szemben rámutatni arra, hogy az akkori felvilágosult népek már kétezer esztendővel ezelőtt belátták a világkiállítás kulturális s az ezzel összekapcsolt idegenforgalom nagy anyagi hasznát és rendeztek világkiállítást. Kétezer esztendő előtt Egyiptomban volt valószínűleg az első világkiállítás, melyen résztvettek a Fáraónak alávetett országok népei és az Egyptominal barátságos viszonyban Jévő más államok is. A világkiállítás legfőbb védője és főfőrendezője VI. P tolom e u s F i 1 o m e t o ír faraó volt, aki a kiállítást Krisztus születése előtti 180-ik esztendőben nyitotta meg. Megvagyon az is Írva, hogy milyen volt ez a kiállítás, hogy annak területén vendéglők, bor- és sörmérő helyek s zeneszó is vidámitotta az összegyűlt népek hangulatát. Megírta pedig ezt Á ten aj ősz alexandriai grammatikus az egyik könyvében. A kiállítás megnyitásán ott volt a király egész fényes udvarával és nagyszámú meghívott vendég, aki lelkesen ünnepelte. Hogy mi mindent nem küldöttek még a távolabbi országokból is erre a kiállításra, az is fel van jegyezve. Etiópia 130 bakkecskét, Arábia 300 lovat és Hindosztán 25 hófehér bikát állított ki, mely utóbbiakat 25 napig terelték Egyiptom földjére. A szőlőgazdaság fejlődését nagy, allegorikus épületben mutatták be, amelyben óriási prés állott s hatvan szatirnak öltözött- rabszolga szüreti ünnepséget mutatott bei;/ a bor a megnyitás napján itt és a többi mulatóházakban szakadatlanul folyt s zeneszó mellet mindenki ingyen ihatott. Különösen gondot fordítottak a kiállítás kertészeti osztályára. Egy nagy területen az akkor ismert összes virágok láthatók voltak. Nagy termekben voltak elhelyezve a szépművészeti alkotások, képek; azonkívül több mint százf állatszobrot is bemutattak. Hasonló termekben állították ki a tudományos és irodalomra vonatkozó tárgyakat is. A kiállítás legnevezetesebb darabja a delfi-i háromlábú szék volt, melyet a kiállítás tartamára a delfi-i jósda átengedett. Hogy deficittel végződött-e ez a kiállítás, az nincsen feljegyezve, csak egy bizonyos, hogy a szállodások, vendéglősök pompás üzleteket csináltak. íme, amit kétezer esztendő előtt megcsináltak Egyptomban, annak most ellenzői vannak Budapesten. R kecskeméti korcsmárosok. Hónapok múltak el már azóta, hogy a „heves“ magyar alföldi váios nagyrészét romba döntötte a magyar délvidéket megrázó földrengés. A sok magánházon kívül részben, vagy egészben összeomlott a gyönyörű városháza, az iskolák és a templomok, nem különben a vendéglők és a korcsmák nagy része is. Otyan lett ez a szépséges, élénk magyar város néhány hét alatt, minthogyha temetővé változott volna Összedőlt, összezuzódott sírkövekkel, sir- boltozatokkal. Mikor Szegedet annak idején elpusztította az árvíz, a szegediek jajkiáltása végig harsogott az országon, s meg is lett annak az eredménye, visszhangja. A királytól kezdve a hivatalos és nem hivatalos társadalom sietett Szeged ujjáteremtésére. S a nemzet sok milliói áldozatával sikerült is ez. Megvalósult a király mondása: Szeged szebb lett, mint volt. Ha mást nem tekintünk szállodái, vendéglői, kávéházai ragyogó berendezés, kényelemadás tekintetében kiállják a versenyt Budapest szállóival, vendéglőivel, és kávéházaival. A földrengés talán nagyob mérvben elpusztította az idén Kecskemétet, mint annak idején az árváz Szegedet. De az önérzetes, dolgozni akaró és tudó kecskeméti nép jajkiáltása nem járta át könyörületet kérve a nemzet társadalmát. A kecskeméti polgár ott állt némán otthonának romja fölött, de az az elhatározás fogant meg lelkében, hogy azt saját erejéből újjá épi- teti. De úgy látszik lehetetlenre vállalkozott. Országos segítség kevés gyűlt össze Kecskemétnek s az ujjáalkotásához ott az az összeg is csekély, melyet a kormány kamatmentes kölcsön alakjában engedélyez a nagy magyar, hatalmas városnak, éppen azért ott most már minden szépen megkezdődött építkezés szünetel, félbemaradt. Mint nekünk Kecskemétről Írják — a legszomorubb helyzetben vannak ott — a kisebb vendéglősök és korcsmárosok, ezeknek háza, üzlethelyisége túlnyomó részben vagy teljesen összedőlt, vagy életveszélyeztetőleg megrepedezett, összeomlott pincéjükben a borkészletek megsemmisültek, szétfolytak. Aki még tudna is bort mérni gerendákkal feltámogatott üzletében, annak sem akad vendége. Szomorú város ez a magyar város most nagyon. Mikor Szeged városával elpusztult Szeged vendéglős, korcsmáros ipara, akkor az ország vendéglősei és korcsmárosai siettek szegedi szaktársaik megmentésére, még pedig egyenesen nekik szánt és juttatott pénzbeli adományokkal. Most azt Írják nekünk Kecskemétről, hogy az ország érdemes, szállodásai, vendéglősei, korcsmárosai nem-e ismételhetnék meg azt szerencsétlenül járt, igy tönkrement kecskeméti kartársaikkal. Azok nem kérnek, de mégis nemes dolog volna, ha néma sóhajtásukat is meghallva, elsősorban a hozzájuk legközelebb álló iparostársaik, a szállodások, vendéglősök és korcsmárosok segítenének rajtuk, úgy, miként egykoron szerencsétlenül járt szegedi kartársaikon is segítettek. A magunk részéről ezt a felvetett eszmét, késő gondolatot minden megjegyzés nélkül ajánljuk az arra illetékes magyar szállodás, vendéglős és korcsmáros iparosság figyelmébe. Rlmabor a korcsmákban. Az általános bordrágaság arra kényszeríti az embereket, hogy természetes borpótlékokról gondoskodjanak. A vegyi ösz- szetételekből előállított műbőr nem lehet borpótlék 'már az egészségre káros voltánál fogva, de azért sem, mert készítése törvényileg tiltva van. Ä sör eléggé egészséges borpótlék volna, de ma már éppen olyan drága, mint a bor, sőt némely minősége drágább is. Németországban, Bajorországban, a Rajna vidékén, sőt Francziaországban is már régen használják borpótlékul az almabort, mely, üdítői is, kellemes isiTcivált forró nyári időben, kevés alkoholtartalmú is, úgy, hogy utóhatása sincs s emellett a szőlőből préselt bornál olcsóbb is. Nálunk az úgynevezett szövetkezeti korcsmák, melyeket újabban. ih épházaknak neveztek el, hozzák be most az almabor mérését, hogy azzal a falusi népet a túlságos alkoholizmusról, különösen a pálinka-alkoholizmusról leszoktassák. Nem lehetetlen, hogy e példára általános lesz az almabor-mérés az ország legtöbb korcsmájában. Németországban az almabort maguk a korcsmárosok és vendéglősök készítik. Használnak ahhoz mindenféle almát, még vadalmát is, sőt körtét. Valamint a homoki csemegeszőlőből item lesz kiváló bor, úgy nem lesz a jőDebreczen-Belvárosi Takarék- pénzíár Rész vény ^Társaság Debreczen, Piacz-utcza 41. szám. Foglalkozik mindennemű bankügylettel, szállodák, kávéházak, vendéglők, pensiók vételéhez pénzbeli támogatást nyújt. Ingatlankölcsönöket legelőnyösebb formában folyósít. — Betétet 5°/o-kaí kamatoztat. Bővebb felvilágosítást ad az intézet igazgatósága.
