Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-12-05 / 23. szám
1911. deczember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 A budapesti kirakat-verseny. A budapesti II. kirakatverseny fényes sikerrel és eredménynyel véget ért. Mig az első budapesti kirakatversenyen csak százhúsz kereskedelmi ez ég üzlete vett részt, — most a második kirakatversenynél már a kétszázat is meghaladta a versenyben résztvevők száma. A verseny sikerült voltát bizonyítja az a körülmény, hogy a bíráló bizottság csak napokig tartó tanácskozás után s akkor is nehezen tudta megállapítani, hogy mely kirakatok rendezőit, tulajdonosait részesítse kitüntetésben, annyi volt az elsőrendű szép, ízléses, szemet és lelket gyönyörködtető kirakat. Csak a legszebb és legeslegszebb kirakatokat tüntették ki tehát, mégis egész sereg a kitüntetettek száma. Ez az alkalom különben bebizonyította azt is, hogy a kirakatverseny is egyik erős tényezője a magyar főváros idegenforgalma emelésének, a mitől természetesen a szállodáknak és vendéglőknek, szóval iparunknak és kereskedelmünknek is hárul némi haszna. A lefolyt kirakat verseny alkalmára Berlinből, Bécs- ből, Belgrádból, Szófiából is igen sokan utaztak Budapestre, csakhogy a szebbnél szebb kirakatok szemlélésében gyönyörködhessenek, amellett vásároljanak s természetesen, hogy megizleljék vendéglőink konyháinak kitűnő készítményeit s pompás, tüzes magyar italainkat. Vendéglős és korcsmáros ipari szempontból tekintve az érdekes versenyt bennünket elsősorban természetesen az élelmiszer, fűszer és csemege kereskedések kirakatai érdekelhetnek. Meg kell vallanunk, hogy élelmiszer és fűszer kereskedőink még a közelmúltban is alig adtak valamit kirakatainknak ízléses, kívánatos és szép alakban való rendezésére, bemutatására, talán azt tartanám, hogy a »jó bornak nem kell ezégér« holott kereskedelmi körökben régismert igazság az, hogy a szép, ízléses kirakat a legjobb vevő-csábitó eszköz. Aki e tekintetben és a budapesti élelmiszer és fűszer kereskedelem terén úgyszólván úttörő munkát végzett, az a Dr. Szulyf Aladár féle élelmiszer és fűszer nagykereskedés volt a Muzeum-körut 23-ik számú házában. Mikor egy egyetemet végzett, tudori diplomával is bíró előkelő társadalmi pozíciójú fiatal úriember dr. Szuly Aladár átvette az eddig is hírneves Brázay-féle fűszer nagykereskedést, már maga ez a tény nagy feltűnést keltett Budapesten, ahol megszokták az emberek, hogy aki nálunk egyetemet végez, az csak a lateiner pályán keres boldogulást. ,A másik meglepetés az volt, mikor dr. Szuly Aladár megkezdte nagyarányú üzleti működését a, Muzeum-körut 23. szám alatt levő hatalmas élelmiszer és fűszer nagykereskedés csakhamar Budapest legelőkelőbb bevásárló közönségének, legelőkelőbb szállodáknak, vendéglőknek bevásárlási forrása lett. Ezzé tette áruinak, czikkeinek változatossága, frissesége és jó minősége. A dr. Szuly Aladár-féle fűszer és élelmiszer nagykereskedés egyik fő vonzó erejét Ízléses, szép, mondhatni remekül rendezett kirakatai képezték. Hány nyári, őszi, téli vagy tavasz; estéken a közönség százszámra áll meg az üzlet hatalmas üvegablaka-i előtt, hogy megszemlélje, hogy gyönyörködjék a szemnek és Ízlésnek egyaránt kellemes látványban: a pompásan rendezett, csoportosított élelmiszerekben, italnemüekben és csemegékben. Amit azonban a mostani 11. kirakatverseny alkalmával bemutatott e tekintetben a dr. Szuly Aladár nagykereskedő ezég, az i bátran felveheti a versenyt Páris legelőkelőbb fűszer élelmiszer és csemege üzleteinek kirakataival s ezekkel szemben is győzelmes marad. Ahogy érdekesen, művészi ízléssel a tehetséggel csoportosítva voltak e verseny alkalmával dr. Szuly Aladár nagy üzletkirakataiban, a pezsgők, a borok, a válogatott fűszerek, a mindennemű bel és külföldi csemegék, a sajt, vaj, sonkák, felvágottak, gyümölcsök és a többi, az csakugyan egy gyönyörűséges kép, szinte mese országba való tündérkép volt. Örömmel jegyezzük fel ezt a körülményt annál is inkább, mert ma már, amint az igen helyesen van — a dr. Szuly Aladár-féle nagy kereskedés ízléses kirakatrendezését kezdik meghonosítani többi előkelő fűszer, élelmiszer és csemege kereskedőink is. Alkohol a fővárosi népházban. Antialkoholista Egyesület küldöttsége járt november hó hó 27-én gr. Apponyi Albertné vezetésével dr. Bárczy István polgármesternél s arra kérte, hogy a főváros által föntartott népszállóból és népházból küszöbölje ki az alkohol kimérését, élvezetét. Dr. Bárczy István polgármester kijelentette, hogy a lehetőségig teljesíteni fogja a kérelmet. Igen helyes lesz, ha a főváros népházából a bor és sör mérést kiküszöbölik a pálinka méréssel egyetemben, mert az ilyen hatósági támogatással föntartott konkurrens vállalatokra csakugyan nincs szüksége a budapesti korcsmáros és vendéglős iparnak sem. Útmutatás. Az italmérési illetékeket a városok pénzügyi tanácsosának véleménye alapján állítja össze a pénzügyigazgatóságok erre kirendelt szakközege. A fogyasztási hivatalok kimutatása szolgál e véleményezések alapjául és minden egyes italmérő fogyasztása arányában fizeti ezen illetékeket. A pénügyigazgatóság által kirendelt két szakértőt a városok polgármestere ajánlatára nevezi ki a pénzügyigazgató, illetve belügyminiszter. Tehát a vendéglős ipartársulatok azon kellemes helyzetben vannak, hogy polgármesterük felkérése folytán saját kebelükből állithatnak részükre maguk által kijelölt szakértőt, kit a pénzügy- igazgató belügyminiszter rendszerint minden ellenvetés nélkül ki is szokott rendelni. A két kirendelt szakértő már kész kivetést kap kézhez és igy csak az a kötelessége volna, hogy a városi pénzügyi tanácsos által javasolt a pénzügyigazgatósági szakközeg által pedig súlyosbított kiszabásokat szankezionálja. Igen ám. De volna a kirendelt szakértőknek, illetve az őket ajánlott ipartársulatoknak még más kötelességük is. Például tanulmányozni és figyelemmel átolvasni az erre vonatkozó „állami Italmérési Jövedék“ és annak függelékéről szóló törvénykönyvet, mely az italmérési engedélyek és italmérési illetékeket szabályozza. Annak van még néhány ingyen melléklete is „Adóügyi Szaklap“. Ebben is igen sok' hasznos tudnivalót talál a figyelmes olvasó. A kiküldött szakértő e könyvekben felhalmozott paragrafusokat kikeresi, az odavonatkozó tételeket helyesen alkalmazza, a kivetett illetéket felülbírálja a tulmagasnak talált vagy helytelenül megállapított tételeket helyesbitti és azokat a fogyasztáshoz mérten, igazságosan állapítja meg. Az ipartársulati elnökök kötelessége volna, hogy a két kiküldött szakértővel egyetemben a tagokat a tárgyaláson követendő magatartás és eljárásról imfor- málja, a beadandó felebbezésekre vonatkozó mintákat megformulázza és figyelmeztesse a tagokat a helyes és jogos kifogásokra, végül pedig magyarázza meg az erre vonatkozó törvény rendelkezéseit. Hogy e magyarázások és útbaigazításokra mily nagy szükség van, annak igazolására a következő esetek szolgáljanak bizonyítékul. Szakértői kiküldetésem alatt megesett az az eset, hogy egy kartárs a III. osztályba lévén sorozva, felebbezésében a II.-ik vagyis magasabb osztályba kérte magát felvétetni. Tehát e jó ember még azzal sem volt tisztában, vájjon melyik a kisebb és melyik a nagyobb fizetési osztály. Mint bizottsági tag, védelmére keltem, de a kincstár képviselője azzal a megdönthetien argumentummal főzött le, hogy bizottsági tag ur, csak nem kívánja az illetőt kissebb osztályba sorozni, mint a melybe ő maga magát felvétetni kéri. Akárhány olyan italmérő van, a ki még azt sem tudja, hogy a tárgyalások nyilvá- nyosak-e ? Joguk van-e ott személyesen megjelenni, avagy sem. Ilyen és ehhez hasonló esetek számtalan előfordulnak. Ezért szükséges az, hogy az ipartársulatok, hivatásuk magaslatára emelkedve ezen életbe vágó kérdéseket a tárgyalások megkezdése előtt tárgy- sorozatukba felvéve, ehhez értő, esetleg külön e czélból meghívott kartársakkal tárgyaltassák és ezáltal az ipartársulat tagjainak kellő intimitással szolgáljanak. Ezzel elérik azt, sogy az italmérő (tudván miért szívesen megy a társulatok védő karjai alá. Gyűléseiken részt vesz és meg győződik arról hogy e gyűléseken az ipartársulat vezetői avagy annak megbízottjai utján minden ügyes-bajos dolgára kellő útmutatást talál. Székesfehérvár 1911. deczember 4. Fekete Géza. Kötbér birság vendéglő- és korcsmaüzlet vételeknél. Budapesten, — de a vidéken is — gyakran megesik az, hogyha egy vendéglős, vagy korcsmáros a másiktól vendéglői vagy korcsmái üzletet vásáról, a vevő kiköti azt bizonyos birság terhe mellett, hogy az eladó egy meghatározott ideig ugyanabban a városban, vagy városrészben vendéglői vagy korcsmái üzletet nem nyithat. Megesik gyakran az is, hogy az eladók nem respektálják ezt a kikötést, csakhamar versenyüzletet nyitanak ugyanazon városrészben, vagy városban, anélkül, hogy a kötbér-birságot hajlandók volnának megfizetni. A magy. kir. kúria egy felmerült eset alkalmából most döntvéTelefon 144—00. ^ Magyarországi vezérképviselete Vendéglősök és t. •LSÓ PILSENI RÉSZVÉNYSÖRFŐZŐDF, PILSEN. —■ fi 1 fiu/y A rlnlf pQ TqI'QOI BUDAPEST, VI., \ Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt IJ. LuWjf rlUUli öo 1 dl od Andrássy-ut. 50. \ első pilseni részvénysört világhírű gyártmányt. ■ » érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatod és képviseletet létesít.
