Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-01 / 1. szám

1911. január I.

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

3

tóságokra, hanem a kimérési engedélyek véleményezése- és kiadására hivatott hatóságokra is egyaránt kötelező.

2-s z o r

szükséges uj szabályrendeletek alkotása egyebeken kívül azért is, mert ha valamelyik vendéglős érdeklődve aziránt, vájjon üzletét a reggeli órákban mikor nyithatja meg, nemcsak megveszi, de el is olvassa a szabály- rendelet 25. §-ában foglalt rendelkezést, mely az üzlettulajdonost feljogosítja arra, hogy üzletét télen-nyáron egyaránt reggeli 4 órakor nyithassa meg s ezzel megelégedve, talán még elolvassa az üzletére vonatkozó többi szakaszokat is, valamint a büntető és zárhatározatokat is, de már tovább nem megy, mivel a szabályrendeletet befejezve és a polgármester által aláírva látja, ugyancsak póruljár, mert nem olvasta a szabályrendelet további lapjain levő Függeléket, mely az üzletek nyitását április hó 1-től szeptember 30-ig, reggeli 5 órában, október 1-től pedig március 31-ig reggeli 6 órában állapítja meg, mert ha üzletét korábban nyitja ki, ki van téve annak, hogy a rendőrhatóság által inegbüntettetik.

Kormányhatósági leiratoknak és függeléknek egy ily fontos szabályrendeletben helye nincs és csak zavart okoz, amiért is szerény nézetünk szerint a hivatkozott szakasz — ha ugyan a függelékben foglalt rendelkezés, amely sokak figyelmét kikerüli, továbbra is fentartatik, — újra volna szöve- gezendő.

Mikor a korcsmákról, sörházakról és pálinkamérésekről 117/906. kgy. szám alatt alkotott szabályrendelet 1907. évi október hó 15-én életbelépett, már azonnal lépéseket tett az ipartársulat, hogy amennyiben a pálinkamérőknek megengedtetett, hogy üzleteiket reggeli 4 órakor nyithassák ki, ezen kedvezmény terjesztessék ki a korcsmaüzletekre is.

Hát igaz ugyan, hogy az újabb szabályrendeletekben a korlátlan kimérési üzletek reggeli kinyitásának ideje most már egy- időre esik, de akiket illet, alázatosan megköszönik ugyan az ilyformán megnyilvánult egalitást, de nem kérünk belőle, ezen megállapítás az összes korlátlan kimérési üzletek nagy részére igen károsnak bizonyult, amiért is méltóztassanak a t. Tanács utján odahatni, hogy újabban alkotandó szabályrendeletekben az összes korlátlan kimérési üzletek kinyitási ideje ismét reggeli 4 órában állapíttassák meg.

Lesznek sokan, kik ezen kedvezménnyel mint eddig, úgy ezentúl sem fognak élni, de viszont számosán vannak és lesznek olyanok, kiknek erre igen is nagy szükségük van és lesz ezentúl is.

Különösen nagy szükségük van és lesz a korábbi nyitásra azon korlátlan kimérőknek, kiknek üzleteik gyárak, nagyobb iparvállalatok, műhelyek és építkezések közelében fekszenek, kik ha — kényszer helyzetükben — korábban nyitnak, akkor sok zaklatásnak és megbüntetésnek vannak kitéve.

Nem tudhatjuk, hogy miért korlátozták ennyire az üzletek kinyitásának idejét, hiszen Budapest, ez az amerikai módon épülő

nagyszerű Metropolis nem kis falu, ahol az ilyen szabályrendeletbeli korlátozások nagyon üdvösen hathatnak az ottani jámbor és aíuszékony vén asszonyokra, hanem egy óriási gyárváros, melyben a napszámos, fuvaros és munkásnép már hajnalban talpon van és siet elfoglalni azon helyet, hol kenyerét megkeresheti.

Ily roppant forgalmas, pezsgő életű városban szerény nézetünk szerint nem lehet a népet ideális doctrinákból kiinduló, túlságosan korlátozó szabályokkal boldogítani, mert csakis azon köztörvények és szabályrendeletek lehetnek életképesek, melyek az élethez, a viszonyokhoz, a megszokáshoz és a közszükséglet követelményeihez alkalmazkodnak és ezáltal lehetőleg mindenkit kielégítenek.

Ma úgy áll a dolog, hogy az üzlet nyitásának korlátozása miatt, különösen kora tavasztól késő őszig, sok vendéglős, korcs- máros és pálinkamérő károsul, mert üzleteiket meg nem nyithatják akkor, mikor a szatócsok, hentesek, mészárosok, péksütemény árusok stb., kik közül többen bírnak elég helytelenül korlátolt kimérési, vagy kismértékben való elárusitási engedélyivel, kinyitják, minek következtében a kora hajnalban munkába sietők, ezen üzleteket, leginkább pedig a .szatócs üzleteket keresik fel s azokban látják el magukat élelemmel és szeszes italokkal.

Ha azonban korlátlan kimérési üzletek nyitásának ideje, óhajtásunkhoz képest bármi okból megváltoztatható nem volna, az esetben kérjék meg a tek. Tanácsot, méltóztas- sék odahatni, hogy a korlátolt kimérési és kismértékben való elárusitási ÍQggal biró ösz- szes üzjetek, kivéve a gyógyszertárakat, cukrászdákat, kávéházakat és kávéméréseket a megállapított kinyitási idő előtt, szintén ne legyenek kinyithatok.

Ezt hozza magával az osztó igazság, a miért ezt az újabban alkotandó szabályrendeletbe szintén kérjék felvétetni.

3-s zor.

A korcsmákról, sorházakról és pálinkamé- résekről alkotott 1906. évi október 15-én, valamint az 1910. évi julius hó 1-én életbelépett szabályrendelet 3. §-a igy szól:

»A korcsma és sörház tulajdonosa tartozik az üzletében kiszolgáltatásra készenlétben tartott minden fogyasztási cikkről, ezek minősége szerint is elkülönítve szerkesztett árjegyzéket, az üzletnek, a vendégek által látogatott minden helyiségben szembetűnő helyen tartani és a közönség használatára bocsátani.

Illetékes körökben, annak idején, több helyen kérdezősködvén az iránt, hogy mit értsünk a fogyasztási cikkek elnevezés alatt? és mindenütt azt válaszolták, hogy az alatt csupán különféle borok, sörök és különféle szeszes italok értendők, egyéb semmi.

Most, hogy julius 1-én életbelépett újabb szabályrendelet szóról-szóra ugyanazon rendelkezést tartalmazza, mint az előbbi, utána járva a dolognak, nagysokára mégis kiderült, hogy a fent hivatkozott rendelkezést a fővárosi összes iparhatóságok éveken át szintén félremagyarázták s e miatt akinek i

vendéglői iparengedélye nem volt. még égy zsemlyét sem mert vendégeinek kiszolgáltatni, minek megint csak a helytelen szövegezés az oka.

Mielőtt ugyanis az uj szabályrendelet f. évi julius hó 1-én életbelépett volna, a kerületi elöljárók május hó 12-én tartott rendes havi értekezletükön 63. sz. a. hozott határozatukban kimondották, hogy a korcsmá- rosok és sörháztulajdonosok ezentúl a szeszesitalokon kívül mindenféle hidegételt kiszolgálhatnak, ha azt kérelmezik és az iparigazolványért járó 20.— korona ipardijat befizetik.

Világos, hogy ezen szerencsétlenül megfogalmazott szakasz is ujjal kell, hogy felcseréltessék és pedig úgy, hogy abba elsoroltassanak mindazon kiszolgáltatható ételek és egyéb élelmi cikkek, mint azok; a kávéházak, kávémérések és pálinkamérésekre taxatíve felsorolva vannak.

Miután pedig az sem fér meg az osztó igazsággal, hogy mig a pálinkamérők üzletükben tea főzeteket is kiszolgáltathatnak, addig a korcsmák és sörházak ezen kedvezményből kizárva maradjanak, kérjük, hogy ezen kedvezmény reájuk is kiterjesztessék, annyival inkább, mert egy kis meleg ital kiszolgáltatása, különösen kedvezőtlen, nedves és hideg időben közegészségi szempontból is kívánatos és szükséges.

Végül 4-s z e rj

A fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési iparokról alkotott szabályrendelet 4. §-a igy szól:

»Az iparengedély kiadását megelőző engedélyezési eljárás során, a folyamodó egyéniségének megbízhatósága szempontjából, a kerületi elöljáróság, :az illető iparág szerint megalakult ipartársulatok véleményét is meghallgatni és előzetes vizsgálatot tartani tartozik arra nézve is, hogy a nyitandó üzlet közegészségi szempontból, valamint 6. és 7. §-okban foglalt korlátozások szempontjából az előirt követelményeknek megfelelnek-e?

Amily helyes és szükséges az utóbbi rendelkezés, annyira szükségtelen, helytelen és e mellett a foylamodókra nézve mélyen sértő az előbbi.

Mindenki tudja, hogy mikor valaki a kerületi elöljárósághoz iparengedélyért folyamodik, kérvényéhez a nagykorúságot igazoló anyakönyvi kivonaton kívül az állam rendőrség főkapitánysága, vagy ha vidékről jött, az elhagyott hely helyhatósága által kiállított közhitelességü erkölcsi bizonylatát is, melylyel megbízhatóságát igazolja, becsatolni köteles, különben kérvénye el nem fogad- tatik és be nem iktattatik.

Most már hogy jönnek ahhoz az ipartársulat kiküldöttjei, hogy ők azt kutassák ki s arról tegyenek jelentést, hogy vájjon csakugyan megbizható-e az illető folyamodó, tehát igaz-e az, ami a főkapitányság vagy más vidéki hatóság bizonyítványában foglaltatik?

Ily felülbirálatra sem hatóságok, sem ipar- I társulatok, sem egyesek nem jogosultak.

MODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák,

felirókönyvek, szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók:

PAUKER MÓR és papiráruházaban Budapest, V., Váczi=körut 60. sz.

Telefon 47-37 és 86—73. ----------—--------------------------------------------------------------------------------------------- Telefon 47—37 és 86—73.