Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-08-20 / 16. szám
1911. augusztus 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Tgie<°" i4,-°°- ELSŐ PILSENI RÉSZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEN. A^MMU ^ Magyarországi Ifj I X»»|w AHnlf* PC TqtCCI BUDAPEST, VIII., 5 Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete ■ ■ J- LUWj MUUII CO I dl bd Szentkirályi-u. 14. £ első pilseni részvénysört világhírű gyártmányt. ■ ■ Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatott és képviseletet létesít. R bodegák alkonya. A vidéki ember bizonyára ma sem igen van tisztában azzal, hogy tulajdonképen mi is az a »bodega«? Csak mi fővárosiak vagyunk abban a szerencsében, hogy már évtizedek óta palotasoraink falai közt tisztelhetjük ezt az Olaszországból hozzánk átportált kultúrintézményt, melynek alkonya tudvalevőleg nincs is, mert éjjel nyitja ki az : ajtait, mint vannak virágok, melyek szintén 1 csak éjjel tárják fel szirmaikat. A bodegát nálunk már borozónak is nevezik annál- fogva, mert abban szeszezett, cukrozott borokat is mérnek méregdrága áron. A bo- degának különös ismertető jele különben, hogy abban van egy bodegás nagyságos ur, a főnök, aki azonban ritkán látható. Van benne egy bodegásné őnagysága is, aki azonban már látható, még pedig estétől a fényleni kezdő hajnalig, nagyon elegánsan kiöltözve, mosolygós, vendéghivó és marasztó ábrázattal. Van benne egy kasszirfrajla, pardon, eg}' leggyakrabban nagyon szép arcú pénztáros kisasszony, akinek különben a pénztárhoz semmi köze, de mosolyogni, azt már szebben tud, mint a bodegásné őnagysága. Vannak továbbá a bodegában szép pincérleánykák szinte fölös számmal. Ezek is egytől-egyig rendkívül szívélyesen mosolygósak. Csinos gyerekek. Hogy a vendégnek öröme teljék nézésükben, hát az egyik piros pipacs, a másik kék búzavirág, a harmadik efkete rózsa. A bodega nappal csendes, sőt mondhatni zárdailag néma intézmény, melyben legfölebb egy öreg rán- czosképü anyóka álmodik azokról a boldog időkről, mikor még ő is pinczérnő volt egy bodegában. Búzavirág, pipacs vagy fekete rózsa, már aminőre festette magát. Hanem az este, az éjjel, a hajnal! Ekkor van a bodega világa. Villamlámpái kigyuladnak s ezek fénye alatt ott állnak, ülnek, forognak, erősen gálába öltözve a bodegásné őnagysága, a pénztáros kisasszony és a pinczér- hölgyek. Repeső kebellel, dobogó szívvel várják a vendéget. És ha jön, akkor azt úgy fogadják, aminő szívességet az még nem tapasztalt, mióta kikerült a Nirvánából. A bodegásné, a pincérkisasszony, mindahány körülfogja. Leszáll hozzája a villamcsilláros trónusáról a pénztáros kisasszony is. Etetik, itatják pálinkával, sörrel, borral, pezsgővel stb. effélével mindhalálig. Iszik vele őnagysága, iszik a kassza bájos királynője s iszik a kis pinczérleány, mind valahány. S mikor már mámorosak az állapotok s felhőkként havannafüstök keringőznek, akkor a szomszédos, mélyen elfüggönyözött, neszfogó szőnyegekkel ellátott szobákban gyönyörre hivó, halk zene hallik. A vendéget hívja, csalogatja. Megy; s mikor reggelfelé ébred s távozik, vagy úgy rúgják ki a bodegából, akkor veszi észre, hogyha éppen tízezer korona volt is még az este a zsebében, most egy árva, megveszekedett, vörös rézfillérje sincsen. A rendőrségnek tömérdek baja volt már eddig is a bodegákkal, amelyek találkozó- helyei az osztálysorsjegy, lóverseny nyerőinek, a turfcsalóknak, a sikkasztó bankfiu- nak és tolvaj kereskedőlegénynek, az úri betörőnek, a feleségét és önmagát megcsaló házasembernek és a szülőit meglopó fiúnak, Eltiltotta a rendőrség a bodegákban a zenét,' megtiltotta, hogy a pincérleányok, a pénztáros frajla, a bodegásné, a vendégekkel és azok kontójára együtt igyanak, hogy a bodegákban idegen nők is legyenek jelen — ám ez mind hiába. A bodegában csak folyik a muri, az orgia, a bachanália, mint eddigelé. Csak a napokban büntette meg a hatodik kerületi kapitányság 150—150 korona birságra Neumann Jakab jeles bo- degást és tisztelt nejét, mert Nagymező- utczai üzletükben a pinczérleányok, kasszir- leányok — költekezésbe ugratandó — együtt orgiáztak a vendégekkel, akiknek örömére Neumann bodegásék még tizennégy éven aluli gyermekeket is alkalmaztak p i nczé r nő kü 1. Nem bírságolás, hanem valami más, kézzel sújtható meg- fenyités kellett volna ennek a jeles bodegás párnak. A tisztességes vendéglős és korcsmáros iparnak nemcsak erkölcsi, de anyagi tekintetben is nagyon súlyosan kárára vannak ezek a bodegák. A főkapitány, úgy látszik, most már maga is belátta, hogy Budapesten tulajdonképen semmi szükség sincs ezekre az erkölcsi szeméttelepekre. Épp azért most volna az alkalmas pillanat, hogy a vendéglős, korcsmáros ipar hivatalos képviseletei is erélyesen akcióba lépjenek a bodegák további fentartása ellen, illetve azok kiirtása mellett. Mert utóvégre, ha egy ilyen nagy városnak, mint Budapest, szüksége van éjjeli borozókra — amint hogy van — hát adjanak éjszakai nyitvatartási engedélyt tisztességes vendéglősöknek, korcsmárosoknak', akik erre szívesen vállalkoznak, ne pedig tűrjék meg tovább is ezeket a bűnöző helyiségeket, találkaházakat, sikkasztó és tolvajképző iskolákat — a bodegákat! jegyzetek, (Jóakaratu figyelmeztetés t. kartársainkhoz.) Az 1911. évi julius 31-én kelt 90.912. sz. p. ü. min. rendelet (mely még e hó folyamán a nagyközönségnek is tudomására jut) előírja, hogy 1911. szeptember 3-áig, (illetve szept. 1-én, 2-án és 3-án) minden italmérő és magánfél, ha 10 liter alkoholt, illetve 5 liter alkoholt, tehát mintegy 20 liter, illetve 10 liter szeszesfolyadékot meghaladó készlete van, ezt a pénzügyőrségtől beszerzendő nyomtatványon bejelenteni köteles. A bejelentés megtétele után a pénzügyőrök megjelennek az illető fél üzletében vagy lakásán, felülvizsgálják és 8 nap alatti adózásra utalják, a bejelentett mennyiséget, leszámítva belőle a kedvezményezett 10, illetve 5 hektoliter fokot vagyis mintegy 20 illetve 10 liter pálinkafélét, aszerint, hogy az illető italmérő-e vagy pedig magánfél. Akinek készlete a kedvezményezett mennyiséget nem haladja meg, az azt nem is köteles bejelenteni s ebben az esetben az adóztatási eljárás kellemetlenségeitől mentes marad. Kívánatos lenne tehát úgy a kincstári közegek, mint a felek érdekében, hogy azok a kisebb italmérők, kávésok, czuk- rászok, kis vendéglősök, szatócsok, akik szeszes folyadék szükségletüket ugyszólva hétrőbhétre szokták beszerezni, a fenti körülményre szeptember első 3 napján figyelemmel legyenek és e napokon ne tartsanak, illetve ne rendeljenek nagyobb készletet a nagykereskedőtől. (Természetesen eldugni semmit sem szabad, mert a pénzügyőrség 60 napon belül fel van jogosítva minden ilyen félhez külön engedély nélkül is betoppani és kutatást rendezni.) A „Jóbarátok“ nevében : Mohos Ferencz. Uj fürdőtelepek és szállodák a Dunaparton. ügy látszik komoly arányokat vett az a mozgalom, hogy Budapestet a világ leg- elsőrendü fürdővárosává kell átalakítani a valóságban is. Hiszen erről a természeti szépségekkel annyira megáldott magyar fővárosról már is megállapítja minden idevetődő müveit ember, hogy még a nagy tengeri fürdővárosokkal is kiáltaná a versenyt, ha idegenforgalma volna. Ez az, Budapest idegenforgalma, melyet megteremteni eddig elmulasztott úgy a főváros hatósága, mint a kormány. Hiszen eddig még egy jó- ravaló útmutató könyv sem jelent meg, mely kellő számban elterjesztve és elhelyezve Budapest nevezetességeit, gyógyfürdőit, szállodáit, vendéglőit, színházait ismertetné több nyelven az európai s általán az utazó közönséggel. Most ismét arról van szó, hogy a budai részén egy szállókkal, vendéglőkkel kapcsolatos hatalmas fürdőtelep létesittessék. Budán már is van több európai világfürdőnk, többnyire gyógyforrásokkal. Ilyen köztük a legmodernebb, a Szent Lukács-fürdő, mellette a Császárfürdő, azután a Rudas- és Rácfürdők s a most újjáépülő MODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák, felirókönyvek, szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók: PAUKER MÓR és papiráruházában Budapest, V., Váczi=körut 60. sz. Telefon 47-37 és 86—73. --------------------------------------------------------------------------------------------------------— Telefon 47—37 és 86—73.
