Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-08-20 / 16. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. augusztus 20. M A Ali FDinVFQ vad' és baromfi-kereskedő If I l\IU I Budapest^ Központi vásárcsarnok. Szállodák és vendéglők részére a legolcsóbb napi árban szállítja elsőrendű vágott vad és szárnyasait. Úgy a helyi, mint a vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. ...........W Sá rosfürdő. Most ezeknek a fürdőtelepeknek száma szaporodik, de nemcsak Budán, hanem a városligeti tó partján is. Egy nagyobb konzorcium megbízásából ugyanis M ü 11 e r Károly, a »Hungária« nagyszálloda igazgatója engedélyt kért. a fővárostól, hogy Budapest két pontján nagyszabású fürdőtelepeket létesíthessen. A fürdők helyéül a városligeti tó és a lágymányosi úgynevezett holt Dunaág van kiszemelve. Mig a városligeti csak uszodául szolgálna, a lágymányosi valóságos tengeri fürdője lenne Budapestnek és a főváros látogatóinak, széles, fás, virágos parttal, melyen a kabinok százai sorakoznának pazar vendéglőszállodával, kávéházzal, hangversenyteremmel, sőt nyári színházzal is. A lágymányosi dunaágon pompás nagy parkot is szándékozik létesíteni a konzorcium, télen pedig ugyanott hatalmas jégpályát. Dr. Bárczy István polgármester nagy tetszéssel fogadta a tervet s ha a főváros az engedelmet megadja, a jövő nyárra már a két fürdötelep megvalósul. fi „Márványmenyasszony'' és a rendőrség, — A „Márványmenyasszony“ botránya. — A főkapitány rendelete. — A „Márványmenyasszony“ nem egy márványkeblü hölgy, melyet rendőrök ostromoltak volna, nem is egy márványból kifaragott menyasszony, mely rendőri őrizetre szorult volna, hanem egykor Budának egyik legkedveltebb úri nyári kiránduló vendéglője, melyet nyári estéken még a pesti legelőkelőbb közönség is nagy előszeretettel keresett fel. Nevezetes volt jó boráról, magyar konyhájáról s különösen pompás libasültjeiről, Az utóbbi időben azonban a „Márványmenyasszony“ — sajnos — nagyon kezdett veszíteni régi jó hírnevéből, Egyszer is, másszor is olvasható volt, hogy botrányok, veiekedések színhelye ez a régi jóhirü vendéglő. A botrányok azután egy augusztusi estén, most betetőződtek. Egy úri társaság jelent meg ezen az estén a „Márványmenyasszony“-ban. Egy földbirtokos, egy huszárfőhadnagy és két színésznő. Megvacsoráztak, fizettek, azután távozni akartak. A pinczér utján bérkocsit rendeltek. Maga a vendéglős is rendelt bérkocsit s igy egy helyett kettő jött. Ezen történt az összeütközés. Boros Gyula, azt hive, hogy a távozóban lévő urak az egyik bérkocsit vonakodnak kifizetni, ezért fizetésre szólította fel őket. Szó szót követett s a vége verekedés lett. Végre is rendőri közbelépés vetett véget a botránynak. Ezt a „Márványmenyasszony-“beli botrányt napokon át és hasábokon keresztül a legnagyobb felháborodással tárgyalta a budapesti napisajtó s eljutott annak hire külföldre is, kétségkívül nem a legjobb színben tüntetve fel a budapesti vendég- lősi viszonyokat. Maguk a budapesti vendéglősök is mély sajnálattal, megdöbbenéssel, sőt megütközéssel vettek tudomást a „Márványmenyasszony“-ban történtekről, de a leghatározottabban tiltakoznak az ellen, hogy ebből a sajnálatos esetből a budapesti vendéglős viszonyokra, a vendéglős iparosságra bárki bármi következtetést vonhasson. Ez az eset egyedül álló és elszigetelt jelenség, melyhez hasonló — hála Isten — évtizedek alatt sem fordul elő a főváros vendéglős-krónikájában, mert történhetnek ugyan a vendéglőben vendég és vendég, vagy esetleg pinczér közt összeütközések, sőt tettfegességek is, de arra még nem volt eset, hogy a magát úri embernek tartó vendéglős esetleg támadólag tettleg is résztvegyen a verekedésben, mert mindenkor át volt hatva attól a gondolattól, hogy saját üzleti érdekében is, de a vendéglős reputáczió érdekében is csillapitólag, békitőleg kell közrehatnia s végső esetben odafordulnia, hogy az eset folytatása vagy elfajulása rendőri közbelépéssel akadályoztassák meg. így volt ez a múltban s igy lesz a jövőben is. Ebből a nagyon sajnálatos esetből kifolyólag a napisajtó azt a súlyos vádat emelte a budapesti rendőrség őrszemélyzete ellen, hogy az midőn, korcsmáros és vendég közötti összeütközés történik, még az igazság rovására is a korcsmáros pártjára áll, mert attól állandóan és ingyen ital- és ételjáradékot kap. Hát ez a vád nagy általánosságban meg nem állhat, mert az a vendéglős, korcsmáros, aki szigorúan a szabályokhoz tartja üzletvitelét, nem szorult arra, hogy ily módon a rendőrt lekenyerezze. Viszont azonban az is bizonyos, hogy vannak egyes rendőrök, akik összes tevékenységüket azzal merítik ki, hogy a körzetükhöz tartozó vendéglősöket kihágásokért följelentik, ezeket azután a kerületi kapitányságok könyörtelenül meg is bírságolják. Jaj annak a korcsmárosnak, akinek házatáján ilyen rendőr tesz szolgálatot, mert soha meg nem szabadul a zaklatástól s ha csak egy perczel a záróra után csukja is be üzletét' biztos lehet róla, hogy harmad vagy negyed nap egész heti hasznát birságban fizeti el. Nagyon természetes, hogy különösen a polgári korcsmárosok menekülni igyekeztek ezektől a végnélküli zaklatásoktól s szívesen hoztak némi ital vagy ételbeli áldozatot a „biztos úrral" szemben, ha ettől a kellemetlenségtől megszabadulhattak, sőt még rendőri jóindulatot is biztosíthattak a maguk részére. A napisajtó felszólalása következtében most ennek az állapotnak vége lesz. A rendőr- őrszem egyforma jóindulattal lesz kénytelen viseltetni mindegyik korcsmáros, vendéglős üzletével szemben. Boda Dezső rendőrkapitány ugyanis 1911. augusztus 11-iki kelettel a rendőrséghez a következő rendelete intézte : „Az Őrszemélyzet tagjai vendéglőkben, korcsmákban, pálinkamérésekben, kávéházakban s más efféle italmérési üzlet- helyiségekben egyenruhában egyáltalában nem jelenhetnek meg, kivéve a hivatalos intézkedés eseteit, amidőn oda behivatnak, illetve saját észleletük alapján a kihágás megszüntetése, \agy a bűncselekmény megakadályozása a behatolást szükségessé teszi. Polgári ruhában ezen helyiségeket étkezés, vagy szórakozás czéljából felkereshetik ugyan, de csak azokat, amelyek szolgálati beosztásuk szerint illetékes kerületi kapitányság területén kivül esnek, ahol tehát szolgálatukból kifolyólag semmi hatáskörük avagy intézkedések nincs. Fegyelmi vétséget követ el tehát az a rendőrközeg, aki egyenruhában korcsmába tér italmérőtől szolgálata közben szeszes italt elfogad, illetve polgári ruhában saját kerületében lévő üzletben jelenik meg. E rendelet a holnapi nap folyamán életbe lép. Az az ellen vétő rendőrközegek szigorú elzárás büntetéssel, visszaesés esetében szolgálatvesztéssel fognak büntettetni.“ Ezzel a rendelettel a budapesti m. kir. államrendőrség nagyszámú őrszemélyzete őrmestertől lefelé a vendéglők és korcsmák látogatásától úgyszólván teljesen el van tiltva. Veszteség ez némely kis és polgári korcsmárosra, de nagyobb veszteség a rendőrségre, különösen annak túlnyomó, szolgálatát becsületesen teljesítő többségére, mely részrehajlásra nem volt * kapható a naponként korcsmanézésként kijáró korcsmaitalokért és szivarokért sem. Ám úgy vagyon megirva, hogy igen gyakran sok ártatlan szenved önmagáról megfeledkezett, bűnös társaiért is. Kérelem. Hátralékos előfizetőinket kérjük hátralékaik szives beküldésére. A ki- adóhivatal. Réz- és nikkelfémbútor Ki - I 'ó elpusztíthatatlan világhírű Mannesmann forrasztás- nélküli aczélcsövekböl Azonkívül vasbutor minden kivitelben. — Hálószobák szanatóriumok berendezéséhez. — Szállodák berendezésénél specziális ajánlatok. — Tessék árjegyzéket kérni. Szállodások és vendéglősök kedvező fizetési feltételekben és árengedményben részesülnek. Budapest, V., kerület, Nádor-utcza 17. szám. Urban S. L.
