Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-20 / 2. szám

1911. január 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Transylvania Sec Louis Francois & Comp. császári és kir. udvari szállítók. Fülöp Szász Coburg Gothai Herczeg Ő Fensége szállítói. BUDAFOK.------16 elsőrendű kitüntetés.-------­Fő raktár : Borhegyi Ferencz Budapest, V. kér., Gizella-tér I. szám. Siirgönyczim: Francois Budafok.---------- Hors Concours. ---------­Ve zérképviselőség : Ruda és Blochmann utódai Budapest, V., Akadémia-utcza 16. szám. Teleifon.­Budafok 15. szám. és. vendéglős pályára kapaszkodtak, mint az élősdi növény, az értékes, egészséges fa erejének elszívására. Többek között en­nek a törvénynek 3. §-a kimondja, hogy „az engedélyes az üzletet saját személyé­ben saját felelősségére tartozik vezetni, kivéve ha az üzlet személyes vezetésében, el nem hárítható akadály által gátolva van, amidőn az akadályoztatás tartamára a a pénzügyi hatóság üzletvezető alkalmazá­sát is megengedi. Nyilvánvaló tehát a törvény célzata, hogy csak azok nyerjenek italmérési, korcsmanyitási engedélyt, akik az iparág folytatására gyakorlatot szereztek s azt saját személyükben gyakorolják. És mégis mit látunk különösen Budapesten és a vi­dék nagyobb városaiban? Azt hogy szinte temérdek azoknak a száma, akiknek ital­mérési, korcsmanyitási joguk van anélkül, hogy gyakorlatuk, képezettségük is volna s az italmérést nem is maguk gyakorolják, hanem mindenféle szedett-vedett megbí­zottaik által gyakoroltatják. Még az indo­koltnak tartható, ha a pusztai birtok, vagy szálloda, a gyártelep tulajdonosa az italmé­rési jogot megbízott által gyakoroltatja, de egyáltalán nem indokolt dolog az, hogy például itt Budapesten egy-egy a korcsmái és vendéglői iparhoz soha nem is konyi- tott egyén öt-hat, sőt tiz italmérési enge­délyt kaparitson meg magának s ezen sűrítés­nek nevezett üzleteiben* provízióval fize­tett, sem képzett, sem a közbiztonságnak, sem a közegészségügyi érdekeknek bizto­sítékát nyújtani sem képes, megbízottak által gyakoroltassa az italmérést, felszámit- hatatlan kárt okozván ezzel a becsületes vendéglős és korcsmáros iparosságnak ? Nem ! Ez az állapot a törvény szellemé­vel és jogegyenlőség elvével határozottan ellentétben áll annál is inkább, mert az ilyen italmérésre jogosultak nem is a sa­ját házaikban, hanem bérelt, legtöbb eset­ben egészségtelen helyiségekben gyako­rolják 10—30 helyen is a bor, sör és pá­linkamérést. Az államnak egyáltalában nem áll érde­kében az, hogy ilyen tömeges italmérési joggal bíró kontárok, ezen bitorolt jogok­kal még üzérkedjenek is. Ezen jogokat al­bérletbe adják megbízottakként kiadott csaposaiknak, akik amellett, hogy az ő kotyvalék italaikat kénytelenek kimérni, még rabszolga bérfizetői a jeles italmérési engedélytulajdonosoknek. Ez határozottan visszaélés és törvényes megtorlást köve­telő eljárás az italmérési jogosultsággal. Kívánatos volna, ha ezeknek a visszaélé­seknek immár eleje vétetnék, azért is, hogy a tisztességes italt mérő tisztességes vendéglők és korcsmák létele biztosíttat- 1 nék, de azért hogy immár megkevesittes- sék azoknak a fertőző helyiségeknek száma, ahol csak testi és lelki betegséget szerez­het, különösen a szegényebb társadalmi osztályhoz tartozó emberiség és bezáras­sanak azok a bünrehivó tanyák, melyek­ben a közbiztonságra veszedelmes elemek a büntevésre elméletileg és gyakorlatilag kiképeztetnek, csak azért, hogy néhány Galíciából ideszakadt söntéstulajdonos itt meg nem engedhető módon és eszközök­kel jogosulatlan hasznot huzou és százezer koronákat zsebelhessen össze magának. A boritaladó bérlő bormérési joga. Több felmerült eset alkalmából a pénzügyi ható­ságok a törvény rendelkezése alapján meg­állapították, hogy a bor- és husfogyasztási adóbérlők, abban az esetben, ha az állam- kincstárnak legkevesebb 1000 korona évi bérletilletményt fizetnek, akkor őket tíz­ezer lakosú községben két, tízezer lakos­nál többet számláló községben pedig há­rom korlátlan italmérési jog illeti meg. Mikor kell bejelenteni a vendéglő átalakí­tást. Több felmerült eset alkalmából a pénzügyi felsőbb hatóság kimondotta, hogy ha csak a vendéglő, vagy korcsmahelyiség átalakításáról van szó, nem egyúttal meg- nagyobbitásról, vagy megkissebbitéséről, úgy nem kell ezen átalakítást a pénzügyi hatóságnak bejelenteni. De ha a helyisé­gek megváltoznak, például több vendég­szoba lesz, vagy több ivószoba, úgy ezen átalakítás a pénzügyigazgatóságnál beje­lentendő. Az Írásbeli bejelentésre egy da­rab egy koronás bélyeg ragasztandó. A korcsmárosok vasárnapi munkaszünetének hatása. Még nagyon is eldöntetlen dolog, hogy a korcsmák vasárnapi munkaszünete egy­általán hasznára válna-e a közerkölcsiség- nek és növelné-e a közbiztonságot. Ame­rika egyes államaiban, városaiba a ven­déglők, korcsmák s egyáltalában az ital­mérések vasárnapi kényszermunkaszünete nem hozta meg a várt eredményeket, sőt ellenkezőleg az alkoholizmus ezáltal nem csökkent, sőt a pálinkaivás növekedett. A korcsmák vasárnapi kényszerbezárása vé­res tüntetésekre, utczai harczokra is adott alkalmat, sőt több száz emberáldozatot is követelt. Glaskow város rendőhatósága most sta­] tisztikai kimutatást állított össze azzal, hogy melyik napon követnek el legtöbb részegség okozta kihágást az emberek. E kiszámítás a következő : Részegség miatti letartóztatások száma: Éjféltől Reggel Délután Este Összesen reggel 8—12-ig 8 óráig. 12—8-ig 8—12-ig Vasárnapon 936 29 128 97 1.192 Hétfőn 33 38 772 789 1.543 Kedden 146 68 462 598 1.374 Szerdán 134 58 509 557 1.258 Csütörtökön 136 39 573 583 1.331 Pénteken 194 44 617 886 1.741 Szombaton 242 83 1.913 3.403 5.731 összesen 1.821 359 5.074 6.913 14.167 E kimutatás megitéléséhez tudni kell, hogy a vasárnap délig kihágások miatt elítéltekhez vannak számítva azok is — 906-an — akik még szombat éjjel ittasodtak le. Ez a kimutatás tehát semmiképen nem biztató azok részére, akik a vendéglők és korcsmák vasárnapi munkaszünetét kö­vetelik. Tudvalevőleg erre vonatkozólag néhány törvényhatóság területén nálunk is történ­tek kísérletek, de eleddig eredménytelenül, mert ehhez képest az italmérési törvényt kellene először megváltoztatni. Igenis mi is azok közé tartozunk, akik a legtöbb testi és lelki züllöttséget, bűnt kisarjadozó pálinkamérések vasárnapi bezárását köve­teljük, de tisztességes vendéglőinket korcs­mánkat nem lehet minden hetedik napon be­zárni, már nagy bortermelői érdekeinknél fogva sem, de mert a korcsmák, vendéglők vasárnapi munkaszünete nagy városainkba, de különösen Budapesten már az idegen- forgalomra való tekintetből is kivihetetlen volna. A bor és szeszeszitalok árjegyzései. Ven­déglőseink és korcsmárosaink körében is gyakran felmerül a panasz, hogy a bornak és szesznek nincs nálunk még hivatalos árjegyzése. A helyzet az, hogy szesz- és borvásárló érdekeltség kizárólag a lapok­ban közzétett árjegyzésre van utalva s vá­sárlásokat is csak ezek alapján eszközöl­hetnek Ezeknek az árjegyzéseknek pedig hiteles alapjuk nincs, mert az áralakulás jegyzésére nincs semmiféle hivatalos ellen­őrzés. Ilyen körülmények között azok a lapok, melyek a bor- és szeszárakat jegy­zik, kénytelenek az egyes czégekhez for­dulni az adatokért, melyek valódisága egyenesen az illető czégek becsületes igaz­mondásától függ. Természetes, hogy az ilyen bor- és szeszkereskedő czégek csak MODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák, felirókönyvek, szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók: PAUKER MÓR és papiráruházában Budapest, V., Váczi=körut 60. sz. Telefon 47—37 és 86—73, Telefon 47—37 és 86—73.

Next

/
Thumbnails
Contents