Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-08-05 / 15. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. augusztus 5. Főpinczérek Óvadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 91. szám. A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 7 órától 4-ig. — Telefon-szám 94—24. ipar törvényes képesítéshez kötésének. Azt azonban tudjuk róla, hogy nagybarátja az állami monopóliumok megteremtésének. Monopolizál mindent. Az édesítő szereket, a gyufát, s szándékai közé tartozik a bor állami kezelésbe vétele is. Mert Lukács László nemcsakhogy le nem szállítja a boritaladót, hanem állami bormonopoliummal még több jövedelmet akar abból kiszorítani. Kérdés most már, hogy a bornak monopoli- zálása esetén Lukács László ideiglenes kereskedelmi miniszter hajlandónak mutatkozik-e a vendéglős- és korcsmáros-ipart is a képesítéshez kötött iparágakhoz soroztatni, akkor mikor a bor és szeszmérők, mint a trafikosok úgyszólván állami alkalmazottak lesznek s mikor egyenesen a finánctól fog még jobban függeni, hogy ki nyerjen italmérési, vendéglő korcsmanyitási engedélyt. Félünk, hogy ilyen körülmények közt Lukács miniszter nem lesz azokkal egy véleményen, akik a vendéglős és korcs- máros-ipar gyakorlását is törvényes képesítéshez akarják kötni. A mai, politikailag annyira zavaros viszonyok közt is azért akartunk rámutatni e kérdés mai állapotára, hogy a magyar szállodás, vendéglős és korcsmáros-iparosság hatványozottabban legyen most résen, e régi jogos, neki életexistenciát képező dolognak, iparunk törvényes képesítésének dűlőre juttatása tekintetében. Ne mulaszszon el egy alkalmat sem ennek követelésére. Különösen a szeptemberben összejövő nagy országos vendéglős-kongresszus egyik főfeladata lesz az, hogy a kormánynál, törvényhozásnál ismételten sürgesse meg a szállodás, vendéglős és korcs- máros iparnak törvényes képesítéshez kötését mert, e nélkül régi, tisztességes magyar iparunk nem bírja ki nehéz küzdelmét az uj idők kedvezőtlen áramlataival, összeomlik s a pálinkamérő söntések ülhetik meg a győzelmi tort romjai felett. Mohos Ferencz. A bortörvény hatása. Előttünk fekszik a földmivelésügyi kormány jelentése Magyar- ország földmivelésügyének 1909. évi állapotáról. Megelégedéssel olvassuk ebbői a többi között azt, hogy az első év tapasztalatai csak részben igazolták azokat az aggályokat, amelyeket az uj bortörvényrésznek rendelkezései, különösen a szesze- zés és czukrozás betiltása, illetőleg az utóbbinak korlátozása és engedélyhez kötése miatt egyes körökben felmerültek és hogy az uj bortörvény határa a borhamisítás czikke részében is jelentkezik. A termelők és kereskedők pinczéiből most már sokkal kevesebb hamisított bor kerül forgalomba, ami a legnagyobb bor- közvetitőknek, a vendéglősöknek, korcs- márosoknak is anyagi és erkölcsi előnyére szolgál. Kétségtelen azonban, hogy az uj bortörvény, az 1908. évi XLVII. t. czikk, még több tekintetben revízióra szorul. Oszhangba kell azt hozni az osztrák bortörvénynyel. Mert mig Ausztriában szabadon szeszelhetik és czukrozhatják a bort, termelők és kereskedők, addig megaka- dályozhatlan ok, hogy a savankásabb magyarországi borokat kiszállítják tőlünk Ausztriába, még pedig olcsó áron, s azt felszeszezve, felczukrozva, ismét behozzák és drágább áron adják el a magyar fogyasztóknak. Nagy kárára szolgál ez nemcsak a vendéglősöknek, korcsmárosok- nak, hanem bortermelő szőlőbirtokosainknak is. Rz Rnnák napja. — A fürdőidény vége. — Minden esztendő julius hónapjának végére esik Anna napja, mely a fürdőidény közeli végét jelenti Magyarországon. Pedig a Niczák, Ninuskák, Ninák, Pannik, Pannák, Annuskák, Náncsik és Annák együttes közös névnapja után még olyan meleg augusztusi napok következhetnek, hogy nagyon ellehet még tűrni hazai fürdőink s a szép Balaton lágyan ringó hullámverését. De hát régi szokás nálunk, hogy az Anna napot követő héten, tehát a Ninák hetében tartott nyári mulatságok bezárják a divatos fürdőszezont, mely után már csak kevesen, leginkább betegek, gyógymódra szorulók maradnak hazai fürdőinken, melyeket — sajnos — kivált vagyonosabb társadalmi osztályunk még ma is elkerül a külföldi fürdők kedvéért. Valamikor nagyon nevezetesek voltak a julius vége felé és augusztus első felében megtartatni szokott Anna-bálok. Hires volt a múlt század közepén virágkorát élő budai „Császár-fürdő“ platánjai alatt megtartott Anna-napi nyári mulatság, hol különösen a hatvanas években a főváros magyar társasága, férfiak, nők egyaránt magyar nemzeti viseletben jöttek össze s hajnalig húzta a czigány a reménynyel biztató nótát: Megvirrad még valaha, Nem lesz mindig éjszaka. Nevezetesek voltak a Dunántúl Balaton- füreden, a Délvidéken pedig Palicson megtartott Anna-napi mulatságok. A magyarok, mintha összebeszéltek volna, négy, öt vármegyéből szekértáborszámra vonultak fel erre az alkalomra a természetalkotta, gyönyörűséges fürdőhelyekre. Az idősebb férfiak, távol vidéki atyafiak itt beszélték meg az ország dolgát, tanácskoztak gazdasági kérdésekről a fehér asztal mellett. A fiatal szivek és lelkek közt itt szövődtek össze a nemes érzelmek szálai, melyek azután szüretutánra, vagy a farsangra rendesen esküvővel, lakodalommal végződtek. Hejh, szép ezüsthaju nagyanyáink még életük hanyatló korszakában is hogyan eltudtak ábrándozni az Anna-bálok emlékeiről. Ott Füreden, a csodás szép Balaton partjának ezüstben csillogó sürü levelű hársfái alatt milyen gyönyörűségesen húzta az öreg Kiss Jancsi bandája : Hullámzó Balaton tetején, Csónakján ül egy halászlegény. Hálóját szerencse, Őt magát kedvese, Elhagyta, el a szegényt. Azután, hogy pöngöttek a sarkantyúk, hogy perdültek a párok, mikor azt a gyorsat pöngötte az üveghangu czimbalom húrokon : Ég a gunyhó, Ropog a nád, Szorítsd hozzád Azt a barnát! Mig a barnát Szorongatod, Azt a szőkét Elszalajtod. Bizony belepiroslott az éjszakába még a hajnalhasadása is, mikor vége lett a szép nótaszóval és fájóan boldog sóhajtásokkal teljes Anna-bálnak. A szép leányok, menyecskék, asszonyok hazavonultak, de a fiatal legényemberiség tovább mulatott még a czigánynyal. Azután egyszerre csak az is fölkerekedett s ahány Nicza, Nina, Panna, Anna, Annuska volt a fürdőhelyen, annak ablaka alatt mindenütt megszólalt a fürdőhelyen a halkan szóló, szembe lopódzó, hajnali muzsika akkordja: Képeddel alszom el, Képeddel ébredek, Kimondhatatlan az, Mit érted szenvedek. Mily bűbájosán édes volt erre az ébredés azt csak az asszonyi lélek képzelete tudja elgondolni. Mikor azután szép ezüst hangon, de csendesen abba kezdett a czigány: Szent Margitszigeti üditőviz —A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. — — Telefon utján adott reudelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. --------- Minden jobb füszerözletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.
