Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-08-05 / 15. szám
1911. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 — ELSŐ PILSENI RÉSZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEN. Magyarországi |Xj I n\u\i Arinlf ÖC Tárca BUDAPEST, VIII., 5 Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete > ■ J- LllWy MUUII CO I diód. Szentkirályi-u. 14. 5 első pilseni részvénysört világhirü gyártmányt. ■ a Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatott és képviseletet létesít. — Nyisd ki babám az ajtót j — NeiriHmerem, mert meglátják a szomszédok ! Hát akkor már csakugyan kinyílott, ha nem is az ajtó ugyan, hanem az ablak, amelyen kihajolt egy hajnalarczu szép leány, akinek még a reggeli fuvalom simogatta lágyan fürtjeit s elmerengve hallgatta a nótát : Jaj, de fáj, Jaj, de fáj, Jaj, de fáj a szivem érted . . . De hogy ne is dobogott volna akkor olyan édesen, fájón az a bohókás, érzékeny leánysziv ?! Az öreg Anna néném, aki pedig túl van már a nyolcz X-en, még most is kÖnyei között mosolyogva emlékezik rá. De ha már az Anna napról, Anna bálról és hétről van szó, arról is meg kell emlékeznünk, hogy a magyar családoknál, kivált a magyar vendéglőscsaládoknál mindenkor milyen kedves és éppen azért milyen gyakori volt az Anna keresztnév. — Alig van famíliánk, melynek egy-egy gene- rácziójában ne fordulna elő egy, vagy két Anna. Az Annát különben kiskorában be- czéző néven Niczusnak nevezi a magyar szüle, mint ahogy a kiscziczát cziczusnak. Mikor már serdültebb korba jut, akkor lesz belőle Ninuska, Pannika pedig már akkor, mikor a menyasszonyság édes érzete hozza dobogásba szivének finom ércz- szálacskáit, aztán Ninává lesz, akinek megmarad a menyecskeség korszakában is. A Panna, ez a falu legszebb leánya, akiről incselkedve dalolják a legények : Haragszik a szivem Panna, Most egy csókot dehogy adna. Ancsurka az oláhfaluk legszebb havasi virágszáia. A Náncsi, az már az öreg rektor ur felesége, akit igy szokott aposztrofálni ebéd után : — Náncsi, hozd be a feketekávémat! Az Anna elnevezés már a kedves, szin- magyar családanyákat illeti, akiknek lelki gyönyörűsége kis gyermekeikben s az ő apró Niczuskáikban tellik. Most a julius hó utolsó vasárnapján és azt követő vasárnapokon ismét megtartották és megtartják Magyarország majd minden fürdőhelyén az Anna-bált. De nem a régi, magyaros kedélyű mulatság immár az sem többé. Mintha hiányoznék belőle az oly kedves ősiségből valami, mintha a rohanó idők forgása lekoptatta volna ezekről is az őszinte jókedvnek aranyos magyar zománczát. Vagy csak mi érerzük ezt igy, akiknek fürtjeit vagy leboronálta, vagy ezüstfehérre meszelte az idő, de akik még mindig szívesen gondolunk visz- sza a régi szép, kedves, varázsos Anna- bálokra, bár: Az emlék nem valóság, Múlt idő. Mégis olykor kedves, hogyha Visszajő. Bessenyei. Borászati középiskolák. Illetékes bortermelői körökben komolyan foglalkoznak szőlőszeti és borászati középiskolák létesítésével, hol a borászati pályára készülő s középiskolákat végzett ifjak a szőlőszet- ben és borkezelésben magasabb kiképzést nyernének. A földmivelésügyi minisztériumban rokonszenvesen fogadják ezt a törekvést s igy valószínű, hogy a borászati középiskolákat nehány évmultán felállítják. Miután ez idő szerint napról-napra több, középiskolát végzett ifjú — különösen szakmánkbeli iparosok fiai — lép a vendéglős pályára, kétségtelen, hogy a magyar borászati középiskolák szaktanfolyamait a magasabb fokú borkezelés elsajátítására az ő számukra is megfogja nyitani a földmivelésügyi kormány. R hőség és a sörfogyasztás. — A pilseni sör. — Majdnem egész julius hónapban rekkenő hőség nehezedett Magyarországra. Nem rendes kánikula, hanem emberpusztitó melegség, mely forróvá izzította a levegőt s tüzessé az abban úszkáló homokszemecs- kéket. Boldogak lehettek azok, akik e meleg napok alatt enyhülést adó hazai fürdőink hullámai között találtak menedéket. Hanem valóságos pokoli szenvedés volt azok része, kiket foglalkozásuk a városokhoz, különösen Budapesthez kötött, hol úgy kezdtek már hullani az emberek, mint ősszel a legyek. Amerika egyes nagyvárosaiban nem mennek ritkaságba az ilyen túlságosan forró nyári napok. Ott azonban a hatóság gondoskodik a népnek árnyat adó helyekről, sőt még hűsítő italokról is. A jeget a szegényebb néposztály között ingyen osztják ki. Nálunk Magyarországon még ettől nagyon messze vagyunk. Pedig a szédítő hőség e kriminálisán behütött napjaiban, itt*nem tettek egyebet az emberek, szomjuztak. Aki azonban vízzel, különösen jégbehütött vízzel oltotta a szomját, az könnyen súlyos betegséget kaphatott. Még csak ezután tudjuk meg a statisztikából, hogy e meleg napok alatt hidegvíz ivása következtében hányán pusztultak el tüdőgyulladásban és hányán szereztek gyógyíthatatlan tüdőbajt. Kétségtelen a bor, az ásványvizes bor is hüsitőleg hat. De ez jó bor legyen, amihez drágaságánál fogva a városi emberiség tömege nem igen juthat. A meleg napok alatt éppen azért a főváros népességének túlnyomó része sörrel csillapította hőségét, hütötte le tüzes szervezetét. Tagadhatatlan nagy melegben a sör a legjobb hűsítő ital, bár jéghidegen egyszerre iva, annak is egészség pusztító hatása van. Budapesti sörgyáraink a hőséges, forró júliusi napok alatt alig voltak képesek a tömeges megrendeléseknek eleget tenni. Pedig ez évben több sört gyártottak, mint más előző esztendőkben. Valóságos szekértábor- számba menő, hosszú nagy társzekér- sorokon szállították a sörrel telt hordókat hajnaltól estig Kőbányáról a székesfőváros belsőbb részei felé. Előkelő vendéglőinkben, polgári korcsmáinkban ezidén feltűnően nagy mennyiségben került fogyasztásra a hires pilseni sör is. Kétségen kívül való, hogy a külföldről hozzánk importált sörök közül ez a legkitűnőbb minőségű s igy nem csodálkozhatunk afölött, hogy az előkelőbb közönség kedvencz itala lett. A vendégek maguk kényszerítik a vendéglősöket pilseni sör tartására. A pilseni sörök közül is a Első Pilseni Részvényserfőzde rt. sörei a legkiválóbbak és nálunk budapesti söreink után legelterjedettebbek. Igaz, hogy ennek a első pilseni részvénysörgyárnak magyar- országi képviselője, ifj. Lőwy Adolf és Társa urak nemcsak finom üzleti érintkezésével, hanem a vendéglősöknek, korcs- márosoknak szinte páratlan előnyös feltételek és kedvezmények nyújtásával mindent elkövetnek e pilseni sör minél nagyobb tömegekben való forgalomba hozatalára. Nem lehet tehát csodálni, ha vendéglőseink, korcsmárosaink is tömegesen keresik fel megrendeléseikkel s nagy melegek szüntével sem kerül le a hazai sörök mellett vendéglőink, korcsmáink asztaláról — a kitűnő pilseni, melynek ifj. Lőwy Adolf és Társa a főraktárosa. Az ősz beálltával a magyar ember úgyis már csak a borra tér át. Az idén pedig azért is, mert mint mindenfelől jelentik, hanem is bőboftermő, de kitűnő minőségű bortermő esztendőnk lesz. Adja Isten ! Apa és fia italmérési engedélye. Több felmerült eset alkalmából a pénzügy- miniszter kimondotta, hogy a vendéglős, korcsmáros apa nagykorú fiának csak ott nem lehet korcsmái, illetve korlátlan jogú italmérési engedélyt adni, amely községben a korlátlan italmérések száma nem több csak három. Természetesen, amely községben már a megállapított létszám felett is van korlátlan jogú italmérési engedély kiadva, ott a vendéglős nagykorú fia sem kaphat újabb jogüresedés esetéig italmérési engedélyt. MODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák, felirókönyvek, szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók: PAUKER MÓR és papiráruházában Budapest, V., Váczi=körut 60. sz. Telefon 47-37 és 86—73. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------Telefon 47—37 és 86—73.
